Felsőszabolcsi Hírlap, 1910 (23. évfolyam, 27-52. szám)
1910-12-11 / 50. szám
XXIII. évfolyam. Kisvárda, 1910 december II. Telefon szám 35. EZELŐTT KIS VÁRD AI LAPOK. Társadalmi és közgaa ap. Megjelenik hetenként egyszer vasárnap. Előfizetési árak: Egész érrs *., fél évre 4., negyed évre 2 korona. Lelkészek*, tanítók-, jegyzők- és tisztviselőknek egy évre 4 korona. Főszerkesztő: Ebner jenó. Felelős szerkesztő: Dr. GYÖRGY FERENCZ. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában, valamint ac összes magyarországi hirdetési irodákban. A nyilttér közlemény dija soronklnt 40 fillér. Jegyzetek. Hiába, akárki mit beszél is, terjed a világon a bölcsesség és a modern kor fölismeri azokat a régi igazságokat, melyekről évezredeken keresztül hiába piédikál- t ik. Itt van például egy aranyigazság : „Az élet a legjobb iskola.“ Ki merné azt mondani, hogy a kisvárdai állami elemi iskolában nem ez az elv érvényesül ? A gyermekek csak minden második nap me.mek iskolába. Fölváltva- szépen be vannak osztva, melyik marad otthon ma és melyik holnap, melyik jöjjön délután és melyik délelőtt. Mert a tanfelügyelő igy gondolkozik : a gyermek sok, de a tanító kevés, helyiség meg éppen nincsen elég. Élettel pedig hál’ istennek rendelkezünk bőven, azért hát hadd tanítson az élet is egy keveset. Ezzel szemben vannak egyes rosszmájú szülők, akik igy fogják föl a dolgot: Hát ez mégis csak absurd állapot, hogy dacára a tankötelesek folytonos szaporodásának, az állami iskola helyiségeit nem bővítik és a tanerők számát nem szaporítják. Ellenben bepréselik a szegény gyerekeket, mint a herin- geket, a fülledt levegőjű, szűk tantermekbe, no meg fölváltva otthon is marasztják őket, mert még igy sem férnek be mind az iskolába. Hol van a tanfelügyelő ur, akinek az ilyesmire gondjának kellene lennie, hogy nem intézkedik sürgősen a bajok orvoslása tekintetében ? Hát csakugyan Ázsiában élűnk, hogy mindez megtörténhetik ? Az általános tankötelezettség, a kötelező ingyenes állami népoktatás hazájában szabad ilyesminek előfordulni ? No és az iskolaszék tagjai mit szólnak mindehhez? ők nem szólnak semmit sem. Örülnek, hogy van iskolaszékük. Felhívjuk az illetékes faktorok figyelmét erre a hallatlan tanügyi állapotra, mely szégyene volna Kisvárdának, ha hamarosan meg nem változnék. A napokban iparostanoncok agyonszurták egy társukat, aki a tanító védelmére kelt akkor, amikor ők a tanítót el akarták püfölni. Az eset persze nem itt történt meg, hanem egy nagyobb iparos városban, de épp úgy megtörténhetik az ilyesmi itt is, másutt is, mindenütt, ahol az iparostanonezok egyenlő bánásmódban és nevelésben részesülnek. Hol vannak azok a régi jó idők, amikor a mester csaiádlagjá- nak tekintene a tanoncot, akit nem nézett rabszolgájának, hanem aki az ő gondjaira bízatott, hogy FelsoszaMcsi Hírlap eredeti tárcája. Ádám es az asszony. Irta : Kvarc. 5 Az első vallomás. Adám : Ki vagy ? Éva : Uram. hogy mvrés/.el Ön engem megszólítani ? Ádám : Óh, pardon Nagysád! Ha neheztel vakmerőségemért, úgy inkább távozom. Éva : Nem arról van a szó. Miért nem mutatja előbb be magát? Ádám : Ja úgy !? Ezt igazán elfelejtettem. Tudja, nem szoktam még meg, nem úgy vagyok nevelve. Én különben Ádám vagyok. Éva : (ajkál biggyesztve) Ádám ? közönséges név. Ádám : Pedig nincsen magyarosítva. Éva : Én majd Adolárnak foglak nevezni. Jó lesz? Ádám : Nem bánom én, nevezhetsz Adikámnak is. Éva : Na, olyan bizalmasak még nem vagyunk ... Ádám : ... de leszünk ? Éva : Soha! Ádám; Tudom, mi a jelentősége, ha egy nő azt mondja : „soha“. Ez any- nyif jelent : „talán“. Éva : Barátom, sokat kell még neked tanulni, hogy megismerd a nőket. De beszélj valami érdekeset, mert unatkozom. Ádám : Gyönyörű idő van. Éva : Ez érdekes ? Ádá m : Szép vagy. Éva : Tudom. Ádám : Nem szeretem azt, hogy tudatában vagy szépségednek. Éva : Sokat törődöm én azzal, hogy mit szerelsz te és mit nem szeretsz ! Ádám: Pedig értem, belőlem vagy teremtve. Éva : Kérlek ne beszélj ilyeneket, mert itt hagylak. Ádám : Hajad bóditó ... Éva : Pedig magam fésülködtem. Ádám . Fogaid vakító gyöngysorok. Éva : Egy hamis sincs köztük. Ádám: Szemeid elbűvölnek, meg- igéznek ... Éva : Veszem észre. Ádám: Lényed különbözik az Isten minden teremtményétől ... Éva : Azt meghiszem. Ádám : Tökéletességben az Isten után te következel .. . Éva : Az Isten után? Ádám : Mióta megláttalak, úgy érzem, hogy eddig üres volt életem. Félek a gondolattól is, hogy valaha téged elveszítselek .. . Éva : Ha jól viseled magadat, nem fogsz elveszíteni. Ádám : Puszta látásodra is kimond- hatlan gyönyört érzek. Te vagy száCórt/Irkt* Dórás és ékszerész NYÍREGYHÁZA (Városház u. 3.) tisztelettel je- Odnüür lye/wMi lenti, hogy A NA.G-TT KJLFtACSOJSTYl VAsAfí megkezdődött. Óriási választék, utoiérhetlen olcsó árak. W Választékot vidékre portómentesen küld. ^
