Felsőszabolcsi Hírlap, 1910 (23. évfolyam, 27-52. szám)
1910-12-04 / 49. szám
XX11Í. évfolyam. Kisvárda, 1910 december 4. 49. szám. Előfizetési árak: Egész érre 8., fél évre 4., negyed évre 2 korona. Lelkészek-, tanítók-, jegyzők- és tisztviselőknek egy évre 4 korona. Főszerkesztő: Ebner jenő. Felelős szerkesztő: Dr. GYÖRGY FERENCZ. felvétetnek lapunk kiadóhivatalában, valamint ac összes magyarországi hirdetési irodákban. A nyilttér közlemény dija soronkint 40 fillér. Telefon szám EZELŐTT KIS VÁRD AI LAPOK. ™é»„-----'-I Tár sadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelenik hetenként egyszer vasárnap. Jegyzetek. Mindenféle emberi egyesületnek, — legyen az akár a tudomány mivelése, akár a tőkék gazdasági fontosságának intenzív kiaknázása, akár valamely osztály helyzetének javítása érdekében alakítva, csak úgy van célja és értelme, ha az egyesülés utján valóban elérhető a kitűzött cél, ha az egvesülés élet és fejlődésképes. Mihelyt az egyesület életében stagnálás áll be, az már visszafejlődést jelent, ott valami bénulásnak kellett beállnia, s ha lehet, sürgősen oda kell hatni, hogy a betegség még idejében or- vosoltassék. Ha áttekintjük Kisvárdának és általában felső Szabolcsnak mindenképen előnyös gazdasági helyzetét, csodálkozással kell látnunk, hogy egész felső Szabolcsban pang a kézműves ipar és kevés kivétellel valamennyi iparos tengődik és kűzködik a megélhetéssel. Kevés iparos van, a ki az iparából tisztességesen meg bírna élni. A legtöbbje egyúttal gazdálkodik is, hogy ezzel is segítsen magának a megélhetéshez szükséges eszközök megszerzésében. Vájjon mi ennen az oka ? Hiszen felső Szabolcs gazdasági helyzete általában, az ország többi részéhez viszonyítva, elég kedvezőnek mondható. Földje dúsan termő. A t rmények az elég sürü vasúti hálózat és jó utak következtében könnyen és előnyösen értékesíthetők. A népnek ipari cikkekben való szükséglete elég nagy. Óriási gyárak, melyek a kézműipart rendszerint megfojtják, egyelőre nincsenek az egész környéken. Az egyedüli ok. mely az iparososztály gazdasági helyzetének mostohaságát indokolttá teheti, az, hogy az iparosok nem ismerték fel az uj kor intő szavát, mely szerint a termelési tényezők versenyében csak azon osztály bírja megállni helyét, amely szervezkedik és a szétforgácsolt erőket összetömöriti. Ez a szervezkedés tette például lehetővé azt is, hogy ma az ipari munkásnak aránylag kedvezőbb a helyzete a munkaadóénál. a testületekbe való tömörülés azonban az által, hogy az a törvény előírása s szabályai szerint megtörtént, még nem elég az üdvösséghez. Arra kell törekedni, hogy a testület oly anyagi és erkölcsi erőt gyűjtsön egybe és rendelkezzék fölötte, mely erővel a gazdasági tényezők irányítására és ezáltal tagjai helyzetének javítására imponáló nyomást tudjon gyakorolni. Fölismerték ezt az igazságot azok a faktorok is, akik az iparMszaMcsi Hirla; eredeti tárcája. Ádám és az asszony. (Fantasztikus humoreszk ) Irta : Kvarc. 4 (Utánnyomás tilos.) Az első asszony. Ádám ezalatt mély álomban nyugo gopott a puha pázsiton. Nagyon nyugtalan álma volt: Először azt álmodta, hogy hirtelen egv nagy mélységbe zuhant és ekkor megra/.ködott egész testében. Majd metsző fájdalmat érzett a bordái tájékán és úgy érezte, mintha abból egy darabol késsel kihasítottak volna... Ugyan miért lehetett Ádámnak ilyen kinos álma? Az bizonyos, hogy a gyomrát el nem rontotta, mert az a tej, amit vacsorára ivott, semmiesetre sem volt meghamisítva és a tojás is, amit megevett, még egészen friss volt. Valami telepatikus tünet volt ez a rósz álom, valami közelgő nagy csapásnak az elő- érzete, mint mikor az ember vesztét érzi .... És valóban, amint kinyitotta Ádám a szemeit, valami csodálatos dolgot látott. Megdörzsölte a szemeit, mert nem tudta biztosan, álom-e ez, vagy valóság. Kinyújtotta kezeit a csoda felé, vájjon élő-e, avagy csak szerfefoszló álomkép. Megérintette és mintha villámcsapás érte volna, valami delejes áram futott végig erein. Valami különös, eddig soha nem tapasztalt megmagyarázhatatlan érzés lölíötte be egész valóját, mely kábulttá tette agyát, gyors >bb dobogásra késztette szivét, s különös fényben csillogó szemeivel szinte elbűvölve meredt a csodalényre. Valóban különösnek tűnt föl az első asszony. Hasonlilolt Ádámhoz, — mert hiszen ember volt ö is, — és mégis mindenben elütött tőle. A haja, a szeme, a hangja, az alakja emberi volt és mégis mennyire más .. . Vájjon milyen volt az első asszony? Barna-e. avagy szőke, alacsony-e, vagy magas, a szeme kék volt-e, vagy fekete, avagy talán szürke? Az orra nagy volt-e vagy kicsiny, hegyes-e, vagy pisze ? Az alakja moletl volt-e, vagy sovány, avagy talán kövér? Mindezek otyan kérdések, melyek méltán izgathatják minden nö fantáziáját. Leirjam-e az első asszonyt ? Nem, ezt már mégsem merem megtenni. Mert utóvégre is semmit sem szabad túlzásba vinni. A bátorságnak is megvan a határa. Háborúba menni, merész vállalkozásokba fogni, az életet egy eszméért feláldozni, szerelmet vallani : mind szép és megengedhető példái a bátorságnak, de már teszem föl azt kimondani, hogy az első asszony barna volt és ezzel magamra haragítani a szőke nők millióit, vagy azt mondani, hogy az I Q > .. JA(I Dű'icn órás és ékszerész NYÍREGYHÁZA (Városház u. 3.) tisztelettel je-1 oanüör KCZSU jenti, hogy A NAGY KARÁCSONYI VÁSÁR I I megkezdődött. Óriási választék, utolérhetlen olcsó árak. W Választékot vidékre portómentesen küld. fi
