Felsőszabolcsi Hírlap, 1910 (23. évfolyam, 27-52. szám)
1910-10-16 / 42. szám
Társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelenik hetenként egyszer vasárnap. Telefon szám 35. EZELŐTT KISVÁRDAI LAPOK. Telefon szám 35. Előfizetési árak: Egész évre 8., fél évre 4., negyed évre 2 korona. Lelkészek-, tanítók«, jegyzők- és tisztviselőknek egy évre 4 korona. Főszerkesztő: Ebner jenő. Felelős szerkesztő: Dr. GYÖRGY FERENCZ. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában, valamint az összes magyarországi hirdetési irodákban. A nyilttér közlemény dija soronkint 40 fillér. y Szezon. 'A-'-hap még néha-néha perzse- lőn lüz a földre, de a forró sugaraknak már nincs termékenyilő erejük. Csak siettetik a falevelek sárgulását és lehullását. Az éltető melegség már küzd a dermesztő hűvösséggel, a verőfény erőlködik a homálylyal szemben Meddő küzdelem ! Már nem sokáig fürödhe- tűnk a napfényben. A délután már ölelkezik az esttel. A homály hamarosan rá fog borulni mindenre. Mi emberek nem bírjuk nélkülözni a verőfényi, a melegséget. Keresünk, kutatunk, hol faíálhatnók meg mindazt, amit a természet ed* dig bőkezűen reánk pazarolt, de amit most lassan-lassan egészen megvon tőlünk. És miközben kutatunk, — egymásra bukkanunk. És belátjuk, hogy az elvesztett fényt, az áldó melegséget, a szeretelet csakis embertársaink szivében-lel- kében találhatjuk töl. Ezért van az, hogy ilyenkor ősszel, a természet haldoklása idején, a nagyobb tömegekben egymás mellett lakó emberek közt uj mozgás, uj fellendülés, uj élet kezdődik. Az emberek ilyenkor érzik legjobban egymásra utaltságukat, s igyekeznek egymást kárpótolni a természet mostohaságáért. Az emberek egymást észre véve, az életet érdekesnek, kellemesnek érzik, szeretik benyomásaikat egymással közölni, kicserélni, szóval megindul a társas élet, megkezdődik a — szezon. Ha most meggondoljuk, hogy itt Kisvárdán mi kárpótol bennünket a természet sivárságáért, lehetetlen egy sóhajt vissza tartanunk. Nálunk nem kezdődik meg a szezon, egyszerűen azon okból, mert itt soha sincsen szezon. Kinek lehet ezért szemrehányást tenni? Bizony senkinek. Az egyes személyek sohasem okai a társadalmi tüneteknek. Mélyen fekvő okokra, a gyökerekre kell lehatolnunk, hogy megfejthessük, miért oly egészségtelen a mi társadalmi életünk, miért van teljes stagnálás a tudomány, a művészet, az irodalom és általában a kulturális haladás terén. Kisvárdának speciális helyzete van. Nem falu, de viszont még nem is város. Nincs és lakóinak nagy számánál fogva nem is lehet itt oly patriarkális élet, mint a faluban, hol a maroknyi intelligencia szinte kényszerítve van az összetartásra. Kisvárdának aránylag feltűnően nagy intelligenciája van, mely elsősorban éppen nagy számánál fogva nem alkothat egy, tágabb értelemben vett családot. Az intelligenciát azután széjjel osztja még az állás, rang, vagyon, tekintély, sőt a felekezeti különbség is és ezek, valamint a különféle érdekek annyira szétdarabolják Kisvárda társadalmát, hogy itt egységes és egyszel- lemü, egy irányú társadalmi élet el sem képzelhető. Az a baj tehát, Felsőszabolcsi Hírlap tárcája A primadonna. Irta : Bródy Miksa. A Márti vérbeli művésznő volt. (A franciáktól vettük át a szokást, hogy nagy művésznőink neve elé odaillesszük a névelőt és minden egyebet nem ; még a kisasszonyt sem toldjuk a név mögé, lévén a szerény cimtelenség megkülönböztető tisztesség.) Nagy színésznő volt és bár közömbös mindenki előtt a művészek magánélete, senki sem tudott róla semmi rosz- szat. Ebben az értelmetlen mondatban hiányzik az összekötő kapocs. Csakhogy az olvasó tudja, hogy a közömbös magánéletben szimatolgatnak a legszívesebben az indiszkrét orrok, amelyek a Mártiéban minden igyekezet mellett mit sem tudtak kiszimatolni. Szép volt. Hogy leírjam azt a szépséget, arra részben azért nincs szükség, mert az összes kirakatokban látható volt a fényképe az összes plakátok az ő alakjának finom vonalait mutatták, — másrészt pedig mindent leírtam, ha azt mondom, hogy olyan szép volt, mint a többi elragadó művésznő. Egyéni vonásai azonban mégis voltak; kezdve végtelen kedvességétől mindenkihez egész gyermekded naiv kedélyéig, pajkos csevegéséig, bájos duzzo- gásáig, melyek olyan talányszerüen vonzották hozzá a férfiakat. Ezek voltak az ő egyéni vonásai, amelyek azonban hajszálnyira sem különböztek müvésztársnői egyéni vonásaitól. Imreffy Imre báró huszonnyolc éves huszárfőhadnagyi szivének minden férfiasságával szerette a nőt. Azonban oly céltalanul, hogy a naponta küldött virágbokrétákhoz mellékelt értékesebb tárgyak egyszerűen visszakerültek hozzá. — Szeressen! mondta napjában húszszor is a báró, részint a művésznő lakásán, részint a művésznő öltözőjében, részint a főur automobiljában. — Szeretem, — telelte lesütött szemmel a művésznő a fentemlitett helyeken. — Szeretem, ahogy csak nő szeretni tud férfiit, de az öné nem lehetek sohasem. — És miért nem ? — kérdezte a lázas konceptusból kissé kiesve a báró. — Tisztességes leány vagyok és mindvégig az akarok maradni. Ez ellen az érv ellen mindenféle ellenérvek állnak a férfiak rendelkezésére, amelyek közül mégis a legnyomósabb, a három ismert szó : „legyen a feleségem!“ S ezt a három szót nem akarta a báró kiejteni. Ennek a három szónak mindenféle súlyos erkölcsi, hagyománybeli, társadalmi, anyagi következményei lettek volna. A család, de tőképp az özvegy bárónő, a majorátus s egyebek útját állották mindama hajlandóságoknak, amelyek a fiatal és tapaszUNGÁR LIPÓT női és férfi-divat fehérnemű és szőnyeg áruháza NYÍREGYHÁZIN. Őszi kostüm és pongyola kelmék, Szőnyegek, linoleum, Ruha és blous selymek, Valódi perzsa szőnyegek, Valódi angol férfiszövetek, Menyasszonyi kelengyék. Függönyök, ágyteritő készletek, FBHlÍ f\M I W0 »10311 Ä VMIil ÉMl Telefonszám 63.
