Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)
1914-01-04 / 1. szám
4~ik oldal FEHÉRGYARMAT 1914. január 4. Hatvanegy útlevél kérvény érkezett be a járásunk területéről a helybeli főszolgabírói hivatalhoz az 1913. év utolsó három napján. Hatvanegy ember akarja elhagyni tűzhelyét, családját az elviselhetetlen nyomor miatt. E- zek közül 48 még hadköteles korban lévén, az uj védtörvény által megkívánt 100 korona óvadékot is csatolták a kérvényükhöz, hogy egy évi időtartomra külföldre (Amerikába) szóló útlevelet kaphassanak. Hogy ez a 100 korona óvadék oda fog veszni, miután egy év múlva aligha lesznek még itthon, az egyáltalában nem alterálja őket. Pedig jó volna egy kissé mélyebbie nézniök a dolognak, mielőtt a legkevesebb 300 korona útiköltség, 100 kor. óvadék, tehát 400 korona készpénz előteremtése végett talán legszükségesebb bútordarabjaikat elkótyavetélik. Tudvalevőleg Amerika ma már többé nem nevezhető az ígéret földjének. Az onnan érkező családi levelek utóbbi időben sokat regélnek gyárak becsukásáról, munkanélküliségről és tömegnyomorról. Az ottani bányákban hejh be tömérdek magyar ember lelte már korai halálát. S mégis folyton emelkedik a kivándorlás. Fel kellene világosítani a népet, hogy , ne rohanjon vesztébe. Avagy talán inkább gondoskodni kellene valamely módon munkaalkalmakról, hogy járásunk lakosai itthon kereshessek meg a maguk és családjuk betevő' falatját. Községi képviselők választása Kölesén. Deczember 18-án tartatott meg Bortnyik György elnöklete alatt; a választás igen élénk volt, mert 108 szavazd vett benne részt, ami még eddig Kölesén ftem történt Megválasztattak : Bónis Károly, Bortnyik György ev. esp. lelkész, Horváth Sándor, Smafda Pál, Tariska Sándor, Harbula János. A választás rendben folyt le. Éjjeli életkép Ecsedből. Szűcs Gyula és Varga Gyula ecsedi legények egy lányos házból mentek hazafelé. Az utcán 2—3 legény mellett mentek el, akik beszélgettek. Amint tovább mentek* valamelyik kővel meghajigálta a két legényt, kik közül erre Szűcs Gyula a levegőbe lőtt. A lövés után két legény utáltok szaladt, mire ők megállották s Szűcs Gyula az egyik üldözőre Szűcs Sándorra rálőttj akit lábszáron talált. Eközben Varga Gyula a másikat* Bíró Gábort látta el a tőié elvett bottal és Szűcs Sándort is 2-szer úgy fejbe verte, hogy felesett. Erre mind ahányan voltak* annyifelé futottak. Vallásos estéig. Kölesén. December 21-én ismét. szépszámú közönség részvétele mellett tartott vallásos estélyt a kölesei ág. h. ev. egyház. Bortnyik György ev. esp. lelkész betegsége folytán öt Polomszky László segédlelkész helyettesítette, ki a »keresztyén vallás lényegér rök tartott oly szép előadást, hogy a hívek arca, mintegy vissza tükröztette azon őszinte vallásos meghatottságot, amit az előadó Polom- sz&y László impozáns előadása előidézett. Utána a kölesei ev. egyház tanítója, Michnay László oki. tanító a »Nagy Lajos« koráról tartott szar bad előadást. A lelkes közönség úgy látszik még a nehéz időkben sem felejtkezik el az ismeretterjesztő vallásos estélyek látogatásáról. A megjelent tagok száma mintegy 80—100-ra tehető. A pártoló közönség nemcsak hogy méltányolja Bortnyik György ev. esp. lelkész fáradságát, de köszönetét is szavazott az áldozatokért amelyeket Bortnyik nagytiszteletü ur minden alkalommal meghozott a közönség részére. Sorshúzás.'Járásunk hadköteleseinek szokásos évi sorshúzása f. hó 3-án tartatott meg a városháza tanácstermében. Az 1914. évben szokatlanul nagy számú, 409 hadköteles kerül a sorozási bizottság elé. Azaz csak kerülne, mert a 409 közül 83 hadköteles ismeretlen helyen tartózkodik. Húsz százaléka a járás fiatal munkabíró férfiainak kint van Amerikában s az itthon levő 80% is megérett a kivándorlásra, apad is ez a percentuális szám napról- napra. Szomorú prespektiva! Betörés. Tóth Zsigmond helybeli mészáros üzletét f. hó 3-án este 6—7 óra között ismeretlen tettes feltörte és a fiókban talált mintegy 100 korona aprópénzt magával vitte. Sertésvész zárlat feloldása. A fehérgyarmati járás föszolgabirája Nemesborzova községben 19i 3 évi. október hó 1-én szórványos sertésvész fellépte miatt elrendelt zárlatot 1913. évi deczember hó 30-án megszűntté nyilvánította. Községegyesités. Czégény és Dányád községeket Czégénydányád név alatt f. évi január 1-én életbelépett hatállyal egy községgé egyesítették. Megverték, mert nem akart hamisítani Béréi Sándor tiszakóródi jegyzői írnokot. Gavallér Bertalan ottani lakos karácsony másodnapján reggel azt kivánta Béréitől, hogy apósa nevét hamisítsa rá egy kivándorlási nyilatkozatra és mert ez vonakodott, Gavallér úgy összeverte, hogy a szenvedett sérülésekben nehány hétig nyomhatja az ágyat. Gavallér ellen a sonkáéi csendőrség megindította az eljárást. A sokba kerülő „ingyen költőgép“. Tanítóknak igen fontos: ez a cime egy kékszinü papirosnak, amit most kézbesített a posta több szatmármegyei tanitő címére. Egy közvetítő iroda 30, 50, 70 korona értékű »Legprakiikusabb és legolcsóbb baromfi- keltetőgép«-et ajánl »minden községben 1 —2 tanítónak teljesen ingyen« azért, hogy »ameny- nyiben a község lakói érdeklődnek annak ára és beszerzése iráni, a tanitő urak szívesek lesznek az érdeklődőket erre nézve felvilágosítani«. A tanítók csupán 6 korona csomagolási dijat fizetnek. Aki igénybe vetfe ezt a maga nemében páratlan ajándékot, kapott a postáról egy „2 kg. súlyú 6 kor. 30 fillér utánvéttel terhelt kelte- 'tőgép“-ről szóló értesítést és kiváltván, a 6 kor. 30 fillér csomagolásdijért kapott 3 iv közönséges csomagolópapirt kevés spárgával, ingyen pedig egy rostakérget bádogfenékkel, égy rostakoronggal és köraiaku kéregpapirral, ellátva egy hőmérővel és használati utasítással, hogy a géphez való melegitőlampát, cse- repfedőt, melegfogó köpenyt beszerezhetni a cégnél ennyi meg ennyi koronáért. Szóval még rákölthet 20—25 koronát és ha lesz kotlóstyukja, kibélelheti a rostakérget pozdorjával, szalmával, vagy akár dunnatollal, a tojásokat belerakhatja és a tyúkot ráültetve, kész a gép. De keltetőnek is használhatja a rostakérget, ha a 20—25 koronát leszurkolván és igy a még hozzávalókat beszerezvén; a lámpát alágyujtva és a hőmérőt folyton (21 napig éjjel-nappal) kézben tartva, állandóan figyeli, hogy a »gép« hőmérséklete pontosan 39 fok legyen mindig. Ekközben ráér ódákat, vagy balladákat, de leginkább hálaénekeket költeni. Száztíz évet élt. Egy száztiz éves asszony halt meg tegnap Szatmáron. Az elhunyt özv. Weisz Ignácné, aki 1803-ban született Udvari községben és 49 év óta Szatmáron lakott a iBáthory-utcán. Tegnap temették. Becsapott hatóság. Egy nagykárolyi ismert kivándorlási ügynök vezetése alatt 7 egyént fogtak el Stenjevecz horvátországi községben, akik útlevél nélkül akartak áthajózni Amerikába. Az illetőket kihallgatták, egyszerűen szabadon bocsájtották, anélkül, hogy személyazonosságukat megállapították volua. A horvátországi hatóság áttette az iratokat a nagykárolyi rendőrséghez az illetők megbüntetése végett, ahol azután kiderült, hogy az illetők hamis nevet és lakhelyet mondtak be a horvátországi hatóságoknak és igy bottal üthetik a nyomukat. Vármegyénk állategészsége. Sertésvés az avasi járást kivéve, az egész vármegyében még mindig előfordul, ezenkívül lépfene és rühkór lépett fel szórványosan. Nagy idők tanúja. A magyar szabadság- harc ma már legendás hirü vitézeinek egyre fogyatkozó csapata megint kevesebb lett egy érdemes harcossal. Dr. Keresztszeghy Lajos szatmári ügyvéd nagybátyja püspöki Kereszt- szegliy Gyula halt meg 91 éves korában Sza- moskóródon. Nagy részvét mellett temették el. A kincskeresők. Kisürögd községnek pár nap őta szenzációja van. Valóságos bucsujárás indult a püspöki birtok egyik szántóföldjére, a babonás népség csoportonként áll körül egy holdnyi nagyságú, lucernával bevetett területet, amelyet három, félig pőiére vetkezett ember ás szorgalmasan. Kincset keresnek a kisürögdiek olyan buzgalommal, aminőt még sohasem láttak tőlük a gazdatisztek, amikor a földek megmunkálásáról volt szó. Éjszakáról-éjszakára lámpásokkal, gyertyákkal vonult ki a falu népe az ördög földjére és tisztes távolságból nézi, hogy dolgozza három gazda véresre a tenyerét azon a kjs darab földön. Az éjszakai kincskeresés nagyon szép ceremóniák között kezdődik és gyakori imádkozások között megy végbe. Braun Dávid püspöki gazdatiszt vette észre pár nappal ezelőtt a titokzatos ásatásokat a holdfénynél. Trágyát hordatott hajnali két órakor, így lepte meg a sötét szántóföldön szorgalmasan dolgozó három embert. Szarka László, Bélteki György és Tálos János kezében megfogta a szerszámot. — Mi lesz itt, emberek ? A három ember riadtan nézett föl. Megismerte a gazdatisztet, de tovább dolgozott valamennyi. Mikor pedig a gazdatiszt megtiltotta az ásatásokat, a püspök földjének a felturását, Szarka László félrevonta és megmagyarázta neki, miért történik a titokzatos éjszakai munka. — Szavéta, a feleségem, a múlt ájszaka azt álmodta, hogy itt ezen a földdarabon járt, amikor kék láng csapott fel előtte. Kénkőszagot érzett olyan jól és tisztán, mintha ébren lett volna. Mikor megdörzsölte a szemét és a kék láng helyére nézett, látta, hogy már aludt a tűz, de rengeteg sok ezüst és aranypénz támadt a helyébe. Hát, domnule, annak az álomnak igaznak kell lennie, mi most a pénzt keressük. A püspöknek mi megfizetjük a felszórt föld árát, jók vagyunk mi arra a pénzre. A gazdatiszt mindent megpróbált, hogy a három eloláhosodott magyart lebeszélje a kincs- keresésről, de sikertelenül. A három ember föl akarja ásni a hold földet, ha kell, több méter mélységben is ás és várja, hol csap fel a kék láng. A faluban pedig máris olyan a presektu- suk, mintha gazdag emberek volnának, bizonyosra veszik, hogy imádsággal meg északai ásással hamar elökeritik az ördög kincseit. A karácsonyi dreadnougth lapszámok á- radatában „Uj Nemzedék“ címmel uj politikai, szépirodalmi és közgazdasági hetiap jelent meg. Az uj lap szerkesztője dr. Milotai István, a Budapesti Hirlap volt politikai és szépirodalmi munkatársa, s célja, hogy egy tartalmában, hangjában és külső kiállításában egyformán előkelő, pártoktól független s emellett mindig friss, érdekes és változatos szemlét adjon a közönség kezébe- A lap minden vonatkozásában
