Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)

1914-01-11 / 2. szám

FEHÉRGYARMAT 3-lk oldal. nagy hegedű művész: — Lorenzó de Aya. — Plakátján nagyszabású klasszikus zene es­tét hirdetett. A jó Márkus apó tudta mit kell tennie Fehérgyarmat kultúrájáért s fejedelmi- leg ellátta Olasz hon drága szülöttjét. Az este eljött, de Fehérgyarmat népe hideg maradt. Ki kiváncsi az <5 zene művészetére ? — Nem fenségesebben és magasságosabban szól a harang ? — A művész belátva, hogy ebben is igaza van Gyarmat lelkes népének — el­távozott, de emlékül itt hagyta számláját. Úgy suttognak a rossz nyelvek mintha nem is Lorenzo de Aya, hanem Lőrinz Albert lenne; elfogadják ugyan azt, hogy Nápoly kék ege alatt született, de Kecskemét hatá­rában, Pharao ivadékai között. — Oh azok a rossz nyelvek! Tövis. ß I R EK" ” Eljegyzés. Dr. Taar Zoltán cs. és kir. ez- redorvos Temesvárról f. hó 11-én tartja el­jegyzését Harsdnyi Erzsiké urleánnyal Kömörő ben. Tiszteletbeli kinevezés. Vármegyénk főis­pánja Uray Endre szatmári ügyvédet várme­gyénk törvényhatóságához tiszteletbeli alügyész- szé kinevezte. Új ügyvéd. Dr. Szabados Béla ügyvédi iro­dáját a napokban megnyitja a Fehérgyarmati Népbank épületében. Vanyek Ferenczkanonok. A helybeli róm. katholikusok közszeretetben álló plébánosát, Vanyek Ferenczet címzetes kanonoki rangra emelték. A betegen fekvő dr. Boromisza me­gyéspüspök megbízásából csütörtök d. e. ik­tatta be Szatmárott Pemp Antal prelátus-ka- nonok, püspöki helynök, Perényi János, Va­nyek Ferencz és Polányi Endre címzetes kano­nokokat. A megyéspüspök az uj kanonokok és főesperesek tiszteletére délben ebédet adott, amelyre a káptalan tagjai is hivatalosak voltak. Dr. Ambrus Istvánt, az uj egri kanonokot és az egri papnevelő-intézet kormányzóját, csü­törtök délelőtt iktatta be javadalmába dr. 1914. január 11. — Szívesen megmondom, de előbb vitesd el a közeledből a vizes palackot. — Miért ? — Mert Isten tudja, nem szeretem, ha vizes palackokat dobnak a fejemhez. Hedda kivitette a tálcát, s Aestle ur igy folytatta: — Egyetlen mód van: ha Elzával el játszat­juk a grófkisasszonyt az „Omladék titká“-ban Az »Omladék titka« volt az a darab, amely­ben a fiatal Hedda Millstadt valamikor a leg­nagyobb diadalát aratta. Érthető tehát, hogy a szerencsétlen művésznő magánkívül ugrott föl a helyéből s képtelen haragjában torkon ragad­ta a kapálózó direktort. — Gazember, — kiáltotta rekedten — meg­öllek, megöllek . . . Aestle ur kiszabadította magát a színésznő karmai közül és csöndesen igy felelt: — Megölhetsz, de ezzel aligha kapod vissza a száztizezer márkádat. Legyen eszed művésznő, ezzel többre mész, mint az oktalan indulatod­dal . . . Hedda sirógörcsöket kapott, de harmadnap — a szeme alatt fekete karikával — beleegyezett abba, hegy Elza eljátsza a grófkisasszony sze­repét. A színház egymásután százszor telt meg és .. a végrehajtó feloldotta a zár alól a kősziklá­kat és a mennyboltozatot. Ez volt az első eset a világtörténelmében, hogy egy színésznő a vetélytársnője javára önként lemondott a legkedvesebb szerepéről. Böhm János prépost-kanonok. A beiktatáson nagy közönség volt jelen a székesegyházban. A szertartás után Szmrecsányi Lajos érseknél tisztelgett az uj kanonok, akinek tiszteletére délben beiktatója lakomát adott. A hirlapirás köréből. Varjas Endre felelős szerkesztő megvált a szatmári „Heti Szemlé“- töl s helyét Dr. Bdkkay Kálmán főgimn. tanár foglalta el. A „Nagykároly és Érmellék“ fele­lős szerkesztője, Schuszter Béla, állásáról le­mondott s helyette Dr. Borody Dezső ügyvéd vette át a szerkesztést. Püspöklátogatás Nagykárolyban. Miklós- sy István gör. kath. magyar püspök e hó 2-án 1 itogatást tett Csaba Adorján főispánnál és llos- vay Aladár alispánnál és Dedreczeni István pol­gármesternél. A püspök, aki Jackovish Mihály kanonok és nagyprépost kíséretében érkezett, ebédre Mitrovich Elek főesperes vendége volt, amelyen reszt vettek a főispán, alispán és pol­gármester is. A püspök a délutáni vonattal uta­zott vissza Debrecenbe. A penyigei feleséggyilkos fogsága. Garda József penyigei vasúti őr vizsgálati fogságát, aki néhány héttel ezelőtt olyan kegyetlen módon ki­végezte feleségét, a szatmári vizsgálógiró, te­kintettel arra a körülményre, hogy a vizsgálat még előreláthatólag néhány hétig eltart, egy hónappal meghosszabitotta, Fiatalkorúak ügyében tilos a hírlapi köz­lés. A belügyminiszter elrendelte, hogy a gyer­mekek vagy fiatalkorúak ügyeiben tilos a ható­sághoz intézett beadványt, hatósági iratot vagy a folyamidban levő eljárásnak bármely részét közzétenni. A tilalom megszegése vétség, amelyet megfelelően büntetnek. A sors kegyetlen tréfája. Két különböző helyen, de egy és ugyanazon napon olvassuk alábbi két hirt: I. Kegyes adomány. Dr. Boros Lajos fehérgyar­mati ügyvéd és ref. egyházmegyei tanácsbiró ur 44 (negyvennégy) koronát ajándékozott a ti- szabecsi ref. egyház templomfelszerelési pénz­tárának. Midőn e szívességet ezúton is hálá­san köszönöm a tiszabecsi ref. egyház nevé­ben, kérem Istent, áldja meg a szép tettéért a jókedvű adakozót. — Tiszabecsen, 1914. január 6. Szotyori Mária tanítónő, templom­felszerelési pénztáros. II. Körözött bankigazgató. A szatmárnémeti-i törvényszék vizsgálóbírója elfogató parancsot adott ki Schönwald Miklós, a csődbejutott Fehérgyarmati Hitelintézet volt bankigazga- ja ellen, aki még a múlt nyáron Amerikába szökött. A legújabb vád ellene az, hogy a megszökött, illetve megszöktetett igazgató Bakos Bálint tiszacsécsei földbirtokostól 20.700 kor. tartozásának fedezésére 15 drb. kitöltetlen váltót vett át s noha a földbirto­kos tartozását egészen kiegyenlítette, az i- gazgató a váltókat nem adta vissza, hanem pénzintézeteknél leszámitoltatta, a melyek­nek az értékét a földbirtokosnak újra, vagyis duplán meg kell fizetni. Jogi képviselője most felfolyamodást adott be és a vizsgá­lat kiegészítését kérte abban az irányban, hogy nem terhel-e másokat is a felelősség azok közül, a kik az intézet vezetésében részt vettek. E két hir igy egymás mellé állítva maga a megtestesült sorsirónia. Hogy miért? Annak megítélését a sz. olvasóra bízzuk. Artézi kutat a Hajnal-utcának. A Hajnal­utcai telektulajdonosok azon kérelemmel for­dultak a képviselőtestülethez, hogy az utca I közepén részükre kutat furassanak. Noha a mostani nehéz viszonyok között mindenféle kiadástól tartózkodni kell, nem szabad ride­gen elzárkózni a Hajnal-utcaiak kérelme tel­jesítésétől. Ez az utcza igen távol esik mind­egyik közkút színhelyéhez, a mostani huza­mosabb idő óta tartó járványos időben pedig kétszeres kötelessége a városnak, hogy lakos­ságának minden rétegét egészséges ivóvízzel lássa el. Mint értesülünk a Hajnal-utcaiak pél­dáját követve a K iszáinya-utca is mozgalmat indított közkutfurásért. Helyesnek tartanók, ha a város elvben mindkét kérelem teljesíté­sét mondaná ki azzal, hogy a kivitelt a leg­sürgősebb közmunkák közé sorozva, a legkö­zelebb remélhető jobb viszonyok kialakulásáig felfüggesztené. Gonosz tréfát követett el f. hó 5-én Nagy- szekeresen Német Antal odavaló főldmives. Es­te 9 órakor kiment a befagyott Gőgő patakra, ráált a jégre s torkaszakadtából elkezdett se­gítségért kiabálni. A két parton lakók csapa­tostól rohantak ki a tóra, fáklyákkal, dorongok­kal ellátva, azon hiszemben, hogy valakit a vizbefulástól kell megmenteni. Mikor Német »megmentéit» közeledni látta nagy hahotára fakadt, hogy sikerült az egész falut bolonddá tennie. Sipos Gyula ottani biró azonban nem vette tréfára a dolgot, jelentést tett a helybeli csend­őrségnek, mely kihágás miatt megindította a vizsgálatot. A patak csak gyengén volt befagy­va és Isten csodája, hogy le nem szakadt any- nyi ember súlya alatt, mely esetben az éretten tréfa igen tragikusan végződhetett volna. Budapesten oly horribilis a helynélküli munkások, különösen a lánycselédek száma, hogy éhezve járkálnak az utcán s bemennek a cse­lédtartó házakhoz nem állást, helyet kérni, de kenyeret. Napokig nem esznek s a szó teljes értelmében lézengnek az utcákon. Volt alkal­munk a karácsony ünnep hetében személyesen meggyőződni erről a szomorú állapotról: a keleti pályaudvar előtt több mint 1000 vidéki paraszt­leány ücsörgött várva boldogítóját, ki felfogad­ja őket és megmenti a nyomortól. Pénzük nincs, csak annyi volt amennyiért felhozta őket a vonat, azt hitték, hogy Pesten azonnal kapnak helyet, nem számítottak azzal, hogy a mai nehéz viszonyok mellett nagyon meggondolja minden­ki a dolgot, mielőtt pénzért ellenséget fogad fel házába. Öva intjük azokat, kik Budapest óriási forgalmába bizva, ott akarják megélhetésüket biztosítani; ne üljenek fel a csábításoknak, o- lyan bizonytalan ma a pesti élet, mint az ame­rikai. Orvosi állás Fehérgyarmaton. A helybeli községi elöljáróság a fehérgyarmati vármegyei közkórháznál üresedésben levő, évi 1400 koro- rona fizetéssel és 400 korona lakpénzzel java­dalmazott II. orvosi állásra pályázatot hirdet. A pályázatokat a vármegye alispánjához e hó 12-ig bezárólag kell beküldeni. Bejelentő hivatalok a vidéken. A vidé­ki rendőrségnek államosításával kapcsolatban minden vidéki városban és járási székhelyen be­jelentő hivatalt fognak szervezni és a bejelen­tési kötelezettséget az egész országban ép oly szigorúvá és általánossá fogják tenni, mint a fő­városban. Sőt a kormány kebelében már arról is folyt tanácskozás, hogy a vidéki rendőrség államosításával járó tetemes költség egy része a kötelező bejelentés utján térül meg. A bel­ügyminiszter és kereskedelemügyi miniszter kö­zött már tárgyalások folytak abban az irányban, hogy a bejelentő lapokat, amelyeket eddig a rendőrségek díjtalanul bocsátottak a közönség rendelkezésére, a rendőrség államosítása után a magy. kir. posta hozza forgalomba csekély dii*rt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom