Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)
1914-06-21 / 25. szám
Fehérgyarmat ill. évfolyam. 25. szám 1914. junius 21. Társadalmi hetilap. Előfizetési árak: Egész évre .... 8 kor. Negyedévre.... 2 kor. Félévre ................4 kor. Egyes szám 20 fillér. Le lkészek és tanítóknak egész évre 6 korona. A szerkesztésért felelős: mÁTyÁS ADOLF. Szerkesztőség és kiadóhivatal: >KOSSUTH«-NYOMDA, FEHÉRGYARMAT. Hirdetéseit díjszabás szerint és előre fizetendők. Nyilttér soronként 40 fillér. Megjelenik minden vasárnap. Fejlődésünk. Keskeny palíóju kis falucska, amelynek a közepén és a két végén pislogott egy-egy petroleum lámpa, — s melynek idillikus falusi csendjét nem zavarta a tüsszögő vicinális dübörgése— elevenedik fel képzeletünkben, midőn most Fehérgyarmat lázas fejlődését nézzük. Az a kis falucska is Fehérgyarmat volt, amelynek békés polgárai boldog egyetértésben éltek, szinte érezve, hogy egymásra vannak utalva. A boldog paradicsomi állapot nem sokáig tartott. Jött a kultúra s vasúti síneket fektetett a békés falvak mellé, amely megbénította városunk akkori élénk kereskedelmét. Ez érthető is. Azok a falvak, 'a- melyeknek lakói természetszerűleg rá voltak kényszerítve a fehérgyarmati piacra, a vonat megindultáva! szívesebben mentek Szatmárra. Szóval a kultúrának az első követe, a vasul, a inig egy felől a lakosság kényelmére volt, addig másfelől kereskedelmünket beláthatatlan időre jelentékenyen megbénította. Ettől kezdve Fehérgyarmat állítólag fejlődött a vonattal együtt. Ez a fejlődés azonban amolyan beteges fejlődés, amiből a megélhetési viszonyokat tekintve inkább kára van Fehérgyarmatnak mint haszna. Valóban, nem hiába sápitoznak a régiek, hogy a megélhetési viszonyok Gyarmaton most szászorta rosszabbak mint régebben volt. Alapos rázkódtatás szülhet csak ilyen szinte vármegyeiig közmondásos fehér- gyarmati viszonyokat. Hogy mennyire nem a légből kapott állítás ez, legfőbbképen akkor tűnik ki. ha elfogulatlanul szembe állítjuk a nádfedeles, pet- roleumos lámpás Fehérgyarmatot, a mostani emeletes házakkal hivalkodó, villamos fényű városnak csúfolt Fehérgyarmatot. Volt akkor Gyarmaton nyoicz tiz kereskedő s emellett egy óriási forgalmas piac, ma az állandóan üres piacon van 25—30 kereskedő, akik tengődnek, egyszer bezárnak, majd mindenfelé rájuk kényszerűéit egyezség folytán újból kinyitnak. Korántsem akarom ezzel azt a tényt leszegezni, hogy mindezt ama kultúra okozta, amely a vasúti síneket ide is lefektette, de az kétségkívül bizonyos, hogy eme káros változás előidézésében ennek is nagy része van. Más kérdés az, hogy miképen lehetne változtatni a dolgon. A felelet igen egyszerű: a városnak okos és szakszerű fejlesztése által. Tegyék járhatóvá a mi piacunkra vezelő utakat mindenfelől, hogy a rossz utak miatt ne legyenek kénytelenek a mi közelbeii embereink Szatmárra menni. Ne a telephont — amire egyelőre szükség mint — hanem köves és járható utakat csináljanak. — Czégény, Keérsemjép, Nábrád már egy kis e3Ő miatt is megközelithetetlenné válik. Azzal a költséggel, amivel most a telefonhálózatot építik, csaknem ki lehetne építeni egy tisztességes utat, amivel közelebb hoznánk magunkhoz egy környéket. Más fontosabb belsőbb szükség is van a telefonnál városunkban.A világítás kérdése is a fontosabb kérdések közzé tartozik. Gyakran itt is olyan zavarokkal küzd a város, amilyeneknek előfordulni egyáltalában nem szabadna. Borús időben, ha csak egy kis zivatar jelentkezik a telepen, rögtön elzárják a vezetéket, a város pedig, ha történetesen este van, sötétségben is lehet. Esetleg itt is lehetne intézkedni, hogy a teleptulajdonos rendezzen be egy olyan telepet, amely vihar idején is megállja á sarat. . Sok, nagyon sok megoldatlan probléma van még előttünk a fejlődés terén, sajnos azonban ezek csak akkor jutnak eszünkbe, amikor egyiknek másiknak sürgős szükségét érezzük. Azok a belső bajok, mondjuk szépség hibák, mint a sáros járdák, utcai szennyvizek, egyelőre maradhatnak, de a környékbeli utak járhatóvátétele elsőbb a telefonnál, amely valóban csak másodrangu kérdés. A telefonnak a kereskedelmet kell szolgálni, igy szolga az lesz, de ur akit szolgáljon az nincs. Lapunk nyomdájában egy értelmes, ügyes fiú tanoncnak felvétetik. Athletika a Szamosháton. Mondja még valaki, hogy a Szamos- hát nem képet, kulturális fejlődésre. Nehány esztendő alatt a Sárvidék ezen metropolisa ezt a rágalmat teljesen megcáfolta. Vagy nem elég cáfolat-e — hogy egyebet ne említsek, — az Isteni gondviselés és luxuslótenyésztéshelyi ki- rendeltsége által idetelepitett amerikai ügetők, hegyesi Befőtti J. emeletes, vászonfalakkal épített háza, (mely technikai vívmány maga képes sírba tenni az embert,) azután a Sourcheano Pietro admirális parancsnoksága alatt szervezett gyűjtői flotta és a legújjabb : a birkózó versenyek. Ez az, a mi most a Szamoshát ifjait öregeit mindenekfelett érdekli, dacára a felülmúlhatatlan, minden másodnap változatlan, elsőrendű cirkuszi műsornak. A férfinem, kezdve Kisztikéz Pista bátyánktól, le egészen a helybeli Messenger boy vállalat alkalmazottaiig, Buzsu- ig és Csokoládéig, nappal a birkózók fölényét tárgyalják, éjjel álmaikban pedig magyar, oláh, osztrák, bosnyák, szerb, kozák és álarcos általános és részleges bajnokokkal küzdve „Oach! lezsi!“ és „Jete naucsics!“ harci ordításokkal rémitgetik ártatlanul alvó hozzátartozóikat. A «ők pedig, — ah a nők ! — már az első perctől kezdve, amint a bajnokok megérkeztek, elővették gyöngéd, de annál hathatósabb fegyvereiket, csillogó szemüket, elbájoló mosolyukat s legvalószínűbb, hogy a döntő mérkőzésnél ők fognak győztesekként kikerülni, versenyen kívül. Már a küzdelem elején kijelentették, hogy Jonesku jónészki, azonban kevés idő múlva az lett az általános jelszó, hogy „Eszem a csáját.u Ilyen auspiciumok mellett telik meg estéről-estére publikummal Bauer igazgatónak, kevés jóakarattal, legszebb Auer fénynyel világított cirkusza s a publikum arcát1 a mérkőzések iránti feszült érdeklődés előrevetett árnyéka honol. Az érdeklődés tetőpontját a 18. és 19-iki mérkőzések alkalmázal kezdte elérni. 18-án a bajnokok bemutatásánál, mint villám a derült égből, a manázsban termett egy sötétkék kétsoros inkognitóba és fekete álarcba öltözött rejtelmes
