Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)
1914-03-15 / 11. szám
1914. március 15. FEHÉRGYARMAT 3-ik oldal. A ki megtér, üdvözöl praedikálta a kapuban Jákó István matolcsi lakos Ilyés István el- bitangolt kismaiaczának. A kismalacz mivel neki igazán mindegy hogy kitől kap enni, hajlott a szép szóra s be is fordult a Jákó kapuján, ahol a »gyere el minálunk, legyél a mi lányunk« elvénél fogva örömmel fogadták. Ilyés azonban nem nyugodott belé kis malaczá- nak az ilyeténképen való sorsíordulatába s feljelentette Jákót idegen ingónak jogtalan eltulajdonítása miatt. Törvény a vasárnapi munkaszünetről. A magántisztviselők s kereskedelmi alkalmazottak régi és jogos óhajtása, hogy a vasárnapi munkaszünetről szóló 1891-es törvény megre- formáltassék. A magántiszviselő vidéki és fővárosi szervezeteknek állandó sürgetésére végre a kereskedelmi miniszter a törvénytervezetet rövid időn belül meg fogja küldeni az összes munka adó és munkavállaló érdekképviseleteknek azzal a kérelemmel, hogy ezek véleményüket Írásban közöljék vele. A beérkezett vélemények és javaslatok feldolgozása után az orsz. ip3rtanács foglalkozik majd a tervezettel és azután nyomban a törvényhozás elé kerül a socialis szempontból fontos tervezet Az uj törvényjavaslat általánosságban szakit azzal a gyakorolattal, hogy csupán az alapelveket állapítja tneg és részletek dolgában a miniszternek tartja főn a rendeleti utón való intézkedés jogát. Az uj tervezet hatályon kívül helyezi az összes eddigi rendeleteket és közvetlen intézkedéseket tartalmaz a vasárnapi munkaszünet egységes alkalmasása érdekében. Ausztriában tudvalevőleg szintén egységes uj törvény intézkedik a heti pihenőről. Németországban pedig a birodalomgyülés éppen most foglalkozik a vasárnapi munkaszünet fo- kozatabb kiterjesztéséről. Az irányadó elv mindkét országban az volt, hogy a munkaszünet nemcsak vallási, hanem elsőrendű szociális kérdés. A községi és körjegyzők levelezése. Sok helyen gyakorolatba vették, hogy a jegyzők portómentesen leveleznek, akképen magyarázzák a portómentességet, hogy ha a jegyző magánfelének is ir hivatalból, a levelezés viteldijmentes. E gya- korolat megszüntetésére a kormány rendeletet bocsátott ki, melyben kimondja, hogy hivatalos ügyben csak hivatalok közt portómentes a levelezés. Magánfelekkel a hivatalok sem levelezhetnek viteldijmentesen. Mindössze a hivatalos kézbesítések viteldijmentesek. Viszont téves az egyes jegyzők és községi előjáróságok fölfogása, amikor a törvényhatóságok hivatalos lapjai, rendeleti közlönyei számára hivatalos közleményeket küldenek s e közszolgálati ügyben teljesített levelezést postabélyegekkel iátják el. Minden hivatal részéről közszolgálati ügyben a hivatalos lapok cimére föladott küldemény portómentes. A férj és a régi szeretője. Egy bűnös szerelmi viszonynak epilógusa játszódott le a minapában Szatmárcsekében. Sarkadi Sándor őzv. Gönczi Józsefnét úgy elverte, összerugdosta, hogy súlyos belső sérüléseivel be kellett szállítani a helybeli közkórházba. Évekkel ezdőtt — sőt mondhatnánk hónapokat is — persze nem igen cselekedte volna meg ezt Sarkadi, mert akkor még ugyancsak „tette a szépet“ a szegény ugyan, de feltűnően szép asszonynak. Most már azonban alkalmatlanná, mi több tolakodóvá lett előtte. Egy Almási Mariska nevű csekei leányzó u- gyanis kivetette hálóját a gazdag legény hírében álló Sarkadira, aki amúgy is megunta már Gönci Józsefnét, csak éppen alkalomra várt. hogy az ajtót kívülről tegye be. Nem nagy fáradságába került hát Almási Mariskának, hogy elhódítsa Gönczinétől a legényt. Gönczi Józsefné magára maradt a Sarkadi szerelmének gyümölcsével, három piciny gyermekével. Csendesen tűrt, várt, majd csakvisz- szalér a hütien szerető. Mikor aztán Sarkadi Almási Mariskával jegyet vál‘ott. később megeskiidött, belátta, hogy hiába vár. Megpróbálta volna 'dsszatérésre bírni a hűtlen embert, gyermekeinek apját, de nem tudott vele soha beszélni sem. Kerülte a férfi. Pedig a szerencsétlen asszonynak most már igazán szüksége lett volna támaszra. Beállott a kegyellen szigorú tél. Tüzelője nem volt. Betevő falatujk sem. Három piciny gyermekétől dolgozni sem mehetett. Szégyenkezve bár, de elment ekkor Sarkadi- hoz. Kér tőle valami segítséget. Nem magának. A gyermekeinek. Nem találta otthon. A felesége Almássi Mariska fogadta. Lehet e csodákozni ha a felgyülemedett keserűség, a megaláztatás átkozó szavai őzönként zuhogott annak fejére, aki szerinte nyomorult helyzetének okozója volt. A fiatal asszony sirva panaszolta el hazatérő urának az esetet, ki azonnal sietett megtorolni a sértést. özv. Gönczi Józsefnét úgy elverte, hogy súlyos belső sérüléseket szenvedett. Be kellett vinni a kórházba. Ott van vele legkisebb gyermeke. A másik kettőnek, mint értesülünk, gyámot rendeltek ki Forgalmi akadály. Mint értesülünk, árvíz okozta páiyárongálás miatt Taraczköz és Iioszu- mező, továbbá Terebesfejérpatak és Barnabás állomások között az áruforgalom darabonkint 50 kgr. súlyig és posta átszállással tartatik fenn. Ugyancsak árvíz okozta pályarongálás és hegycsuszás miatt, a visóvölgyi helyi érdekű vasúton Leordina és Borzsa között az összes forgalom csak Visóvöígy és Leordina között tartatik fenn. Fáradtság, csontfájdalmak, derékfájás, csuz rheuma ellen év.izedek óta kipróbált jó szer a világhírű Kriegner-féle REPARATOR, melynek egy házban sen szabad hiányoznia, mert a legjobb háziszer, Kis üveg 1 kor., nagy 2 kor. a gyógyszertárakban. Póstán 5 üveget 5 K frankó küld az egyedüli készitő, Krieg- ner gyógyszertár Budapest, Kálvin-tér. Nem tévesztendő össze e kiváló gyógyszer a mindenféle betegség ellen vásári módon hirdetett különfelé szerekkel. Betörés a szatmári felsőkereskedelmi iskolába. Kedden éjjel ismeretlen tettes betörést követett el a kereskedelmi iskola tanári szobájába s az ott egyik szekrényben elhelyezett ifjúsági segélyegyesület pénztárából 60 korona készpénzt ellopott. A betörést csakis a helyi viszonyokat ismerő egyén követhette el, miért is az intézet tanári kara a növendékek körében gyanította a testet, de mivel eredményt nem értek el, a betörők kézrekeritése végett a cssndőrség segítségét kérték. Balázs dobol Az egyik közeli falu kisbi- rója a napokban szép, büszke pózba vágta magát és igy kiabálta ki ország világ elé — mint egyik olvasónk írja — a képviselő testület legfrisseb határozatát: Közhírré tétetik: Szigorúan figyelmeztetik minden gazda, hogy ma délután mindenki álljon ki községi közmunkára, mert aki ki nem ál, hát valami lesz belőle! Felemelik az illetékeket. Fővárosi tudósítónk jelenti: A pénzügyminisztériumban most dolgozzák ki a javaslatot, mely az illetékek felemelését célirányozza. Az illeték felemelés körülbelül 30 millió K évi töbletet jelent s az aránya: száz a százharminchoz. A javaslat szerint tehát ezután 1 koronás bélyeg helyet 1 korona 30 fillérest kell használni. Leg- közelebb'a képviselőház elé terjesztik a javaslatot. A háltenyésztés érdekében. Régi és alapos a panasz, hogy Magyarországon, de különösen Szatmármegyében a haltenyésztés nagyon el van hanyagolva. Pedig ha keveset törődnénk is a dologgal — eltekintve a kezdeményezés, példaadástól — partmenti községeink birtokosainak szegényes bevételi forrásait gyarapithatnánk némiképpen. Belátták ezt az érdekeltek s ennek tulajdonítható az a népes ösz- szejövetele Tiszamenti partbirlokosainknak, mely alkalommal határozatiiag kimondották halásztársulattá való alakulásukat. Az alakuló közgyűlés múlt hó 25-én tartatott Szatmárcsekében, melyen megalkották a Halásztársulat alapszabályait és azokat jóváhagyás végett a föld- mivelésügyi minisztériumba felterjeszteni rendelték. Egyben kérelmezték, hogy a minisztérium bocsásson a Halásztársulat rendelkezésére halikrát ingyenesen azon fajokból, melyeknek tenyésztése a Tisza vizében sikerrel eszközölhető. Ezután a társulat tisztviselőit választották meg. Elnök lett Kölesei Gábor Szat- márcseke. Alelnök-igazgató Molnár István, Mezővári nagyközség jegyzője, Választmányi tagok lettek a partmenti községek (Tiszaujlak, Csetfalva, Halábor, Vári, Badalló, Tarpa, Tivadar, Gulács, Jánd, Milota, Tiszabecs, Tisza- köród, Cseke, Nagyar, Kisar) jegyzői és bírói. A megalakult társulat céljául tűzte ki az eddig eihdnyagolt halászat és haltenyésztés intenzivebb kultiválását, valamint azoknak okos hasznosítását. Az alakuló gyűlésen jelen voltak : Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás, Kölcsey Gábor földbirtokos, Kövessy Győző, a szatmári kir. folyammérnöki hivatal vezető főmérnöke, Bodnár Károly társulati főmérnök Szatmárról, Bakó Jakab jegyző és Molnár Imre gazdatiszt Nagyarból, Molnár István jegyző Váriból, Kandó Ferenc csekei jegyző, Puskás György tarpai jegyző és még sokan mások. Gyűlés után az ebéden együttesen vettek részt a vendégek Papp József folyambiztos és Kandó Ferenc jegyző vendégszerető házánál. 862/1914. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a debreczeni kir. törvényszéknek 1913. évi 31429. számú végzése következtében dr. Szabó Albert ügyvéd által képviselt Nagykárolyi Önsegélyző Népbank javára 1006 korona s jár. erejéig 1913. évi november hó 18-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 3970 koronára becsült következő ingóságok u. m.: egy cséplőgarnitura, lábas jószág, gazdasági eszközök és házi bútor nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a fehérgyarmati kir. járásbíróság 1913. évi V. 439/2. számú végzéze folytán 1006 kor. tőkekövetelés, ennek 1913. évi augusztus hő 5. napjától járó 6% kamatai, 1/a°/o váltódij és eddig összesen 124 K 40 f.-ben biróilag már megállapított költségek erejéig, Fehérgyarmaton, adósok házánál 1914. évi márczius hó 23-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitiizetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120 §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Fehérgyarmat, 1914. márczius hó 7. Páblé Antal kir. bir, végrehajtó.
