Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)

1914-02-08 / 6. szám

2-ik oldal. FEHÉRGYARMAT 1914, február 8. odjuukból mint vezetők? vagy csillapíta­ni pártjukat, vagy pedig oda állni a csendőrszuronyok elé s ezt mondani: „Itt vagyok, az én szivem szúrjátok elő­ször keresztül.“ De vezető nem volt csak a szesz, a pálinka. így lett elna­polva a kölesei biróvalasztás bizonyta­lan időre. Szegény nép. neked most munka és kenyér kell, mert a pálinka nem táplál csak gyötör, tömlöcbe vagy koldusbot­ra juttat A nemes vezéreknek (különö­sen a fővezéreknek) ezt jósolom az irás szavaival: „Jajj a megbotránkozónak, de jajjabb a megbotránkoztatónak“ ... A Mika párt mindvégig csendes és nyu­godt maradt. HETI KRÓNIKA. Nem szükséges pszichológiai előkészültség ahhoz, hogy a fehérgyarmati benszülött embert a maga lelkivilágában lássuk. Ha a megteste­sült flegmatikusságot a közönyt kellene ábrá­zolni, én egy gyarmati embert állítanék szobor­talpra. — Megszokott esti sétám végeztem a kedves Tömösvárban. — Az est sötét homályá­ból egyszerre csak egy fekete komondor jön morogva, csaholva felém. Semmi kétség, a ku­tya nem barátságos szándékkal jött; története­sen bot nélkül lévén már csak vártam, hogy mikor kóstol belé a nadrágomba. Néztem a kutyára is, az épen kint fekvő gazdájára is, a- ki egy jól táplált polgára Gyarmatnak. Ahe­lyett azonban, hogy lecsendesitette volna a kutyát, flegmatikusa» mondta „hát bizony az harap“ * * * A gyarmati emberek udvariasak is tudnak lenni, de egyébként nem igen szoktak senki előtt ebben az irányban tetszelegni. — Mód­jukban van az udvariasságot gyakorolni fo- nókákban, bálokban, korcsolyapályán. Ami az utóbbit illeti, ne tessék mindjárt katonaban- dás, fényesen kivilágított pályára gondolni, ha­nem csak olyanra, amilyen itt is van a gőz­malommal szemben a vasútnál. Ide szok­tak járni korcsolyázó fiataljaink. A napokban is csak úgy siklottak a korcsolyák és tulaj­donosaik. A jég síkos s ne csodálkozzunk a- zon, hogy egy missz elesett, azaz lecsücsült a jégre. A jelenlevő gavallér fiatalság nem igen törte a hámfát, hogy az elesettnek segítségére legyenek, sőt gyarmati udvariassággal szólt oda egy ,,Kisasszony kelljen fel, mert kiolvad a jég.“ * * * Embereink rendkívül tudományos emberek — Némelyik egy-egy valóságos szoba-tudós. — A múltkor a csillagokról folyt a diskur­zus egy társaságban s a járványról. —A csil­lagokról s a holdról megállapították, hogy a- zok az égre vannak ragasztva, mert ez benne van a zsoltárban. A járvány pedig úgy terjed, magyarázta a társaság bölcse, hogy az egyik megkapja s megkapja a másik is. — Ez olyan természetes magyarázat volt, hngy kételked­ni sem lehetett benne. Önkéntelenül is eszem­be jutott Göre Gábor, a ki felment Pestre Durbints sógorral. Durbintcs majd oda lett a csudálkozástól, amikor meglátott egy villamost, amelyhez egy pótkocsi is volt csatolva. Hogy lehet ez sógor ? kérdezte — Hát nem látja kend sógor — felelt Göre nagy bölcsen — hogy az egyik tolja a másikat ?! * * * Kár, hogy nem kerül Gyarmatra egy etnogra- phus, vagy egy nyelvész, aki mellesleg a nép­dalköltészettel is foglalkozik. Tömösvárban igen érdekes munkát végezhetne. — Itt van például egy Gyarmaton született dal: A pávának jaj de szép a tolla, A lányoknak csipkés a szoknyája, Mégis minden gyarmati kis lánynak, Regruta a babája. Feltétlenül költői gondolatot fejez ki. Akar­va nem akarva egy másik dal jutott az eszem­be, aminek még is több értelme van: Kiszáradt tó nedves partján, Döglött béka kuruttyol. Süket ember meghallotta, Ki a vízben lubickol. Tövis. ß I R E K. Személyi hir. Dr. Kiss Antal városi orvost a múlt héten meghalt fiacskája gyászesete any- nyira megviselte, hogy egészségének helyreál­lítása czéljából 4 heti szabadságot volt kény­telen kérni. Szabadságát f. hó 1-én már meg is kezdte. Helyettese dr. Gárdos Rezső kör­orvos. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága február 19-én tartja meg az ez évben rendes közgyűlését. Ezen a közgyűlésen lesz betöltve a vármegyei tiszti főügyészi állás is. Kaszinói közgyűlés. A Fehérgyarmat és Vidéki Kaszinó évi közgyűlését f. hó 7-én szombaton este tartotta meg Jékey Sándor fő­szolgabíró elnöklete alatt. Közgyűlés után tár­sasvacsora volt, melyen a tagok — daczára a bankkamatláb csökkenésének — csak kevés számmal voltak jelen. Ltsz telefonunk. A telefon rendkívüli fon­tos ügyében a múlt héten folytattak tárgyaláso­kat a keresk. minisztérium, a posta- és távirda igazgatóság kiküldött közegeivel, Ilosvay Ala­dár alispán, Kacsó Károly műszaki tanácsos, az államépiíésíeti hivatal főnöke és Péchy István vármegyei főjegyző, melynek eredménye az lett, hogy a rendelkezésre álló megyei és állami hozzájárulás mellett, egyelőre még az 1914. év első felében kiépítés alá kerül a Nagykároly—Szatmár, Fehérgyarmat és a Nagy­károly, Börvely, Csenger, Szatmár és Szinér- váraljai vármegyei telefonhálózat. Az 1914—15 évi programba, ha az állami hozzájárulás megérkezik, kiépítés alá kerül : a Nagykároly— Erdőd—Szatmár—Avasujváros, a Nagykároly —Erdőd—Nagysomkut —Nagybányai telefonhá­lózat, Ugyancsak a vármegyei hálózatba lesz bekapcsolva a Mátészalka—Nagysomkuti köz­ségi telefonhálózat is, úgy, hogy vármegyei székhely a járási székhelyekkel közvetlenül te­lefon összeköttetést nyer. A járások bekapcso­lása után a községi telefonhálózat bevezetése következik. Egy politikai bankett kulisszatit­ka. Mátészalkán a múlt hó végén tudvalelőleg megalakulván az otta­ni munkapárt, ősi magyar szokás szerint természetesen egy kis ivá- szattal fejezték be a nevezetes ese­ményt. A tósztok során felállott Ko- moróczy Jenő győrteleki körjegyző s alaposan elbánva az előző kor­mánnyal, követelte az uj adótörvé­nyek életbeléptetését. A jó Isten a megmondhatója: milyen hibát kö­vetett el a szónok. Tény az, hogy a beszéd elhangzása után odament Komoróczyhoz gróf Tisza Lajos és kérdőre vonta, amiért az ő előze­tes engedehne nélkül szónokolt. Más­nap Komoróczy beadta lemondását. Bejött a kétéves katonai szolgálat. Nagy öröm ütött be a kaszárnyák falai közzé. Ezu­tán már csak kétévig tart a gyöngyélet, nem kel! három évig enni a császár kenyerét. A rö- videbb szolgálati idő kedvezményében csak a közlegények részesülnek. Az altiszteknek káp­lártól felfelé ezután is három évet kell szol- gálniok. A kétéves szolgálati tdő csak a gya- ogságra vonatkozik. A lovas csapatnemeknél marad a három év. Lopás, orgazdaság, A rendkívüli kemény tél okozta nyomort mind többen igyekeznek lo­pás utján enyhíteni. Újabban Nagy Sándor ma- tolcsi lakos vizeskannákat lopott Madarassy István matolcsi gazdától. A lopott kannákat Francsku Zsuzsánna és Király Teréz ottani cse­lédasszonyok vették meg. Úgy a tolvaj mint az orgazdák ellen megindították a nyomozást. — Betöréses lopásért indult meg Major Já­nos és Szász Mózes helybeli napszámosok el­len az eljárás, amiért Özv. Markovich Károly- né postamesternő bezárt fáskamaráját felfe- szitették és a tűzifát ellopták. Bikavásár Szatmáron. A Gazdasági Egye­sület szokásos bikavásárát f. évi március hó 11. és 12-én tartja, még pedig előbbi napon a magyar fajta, 12-én pedig a nyugoti fajta bi­kák kerülnek eladásra. A vásárra felhajtott minden egyes apaállatot a kiküldött bizottság meg fogja vizsgálni s a meg nem felelő bikák állami kedvezménnyel meg nem vehetők. Olcsóbb lett a pénz. Az Angol Bank négy százalék volt három százalékra szálitotta le a kamatlábat. Később a francia rátát is leszállí­tották ugyancsak három százalékra, úgy, hogy most már normális állapot uralkodik a nyugat pénzcentriumaiban. Az Osztrák-Magyar Bank most már nem maradhat meg az öt százalék mellett és az optimisták remélik, hogy nem fél, hanem egész százalékkal fogja leszállítani a rátát. Sajnos, a mi pénzviszonyaink gyökei rés javulását még sem várhatjuk, mert az ál­lam óriási függő adósága, továbbá a küszöbön álló újabb kibocsátássokat elvon a rendelkezé­sünkre álló eszközeinkről. Az olcsó külföldi pénz jó ideig csak a pénzfeszültség enyhítését hozhatja meg, amit már részben meg is hozott — de e befektetés céljára hosszú lejáratú hi­tel, az olcsó pénz dacára sem nagyon áll ren­delkezésre. Addig pedig, mig záloglevelet el­helyezni nem tudunk, a gazdasági tevékenység jelentősebb fellendüléséről nem lehet szó. Negyvenhat milliárd katonai célokra. Három milliárdba került a Balkán-háború. Ha­talmas summa ez. De mégis eltörpül azok mel­lett a milliárdok mellett, amiket a háborúban észt sem vett európai nagyhatalmak fognak a- legközelebbi öt esztendőben elkölteni a hadse­regük fejlesztésére. Erről bemutathatunk egy rövid kis statisztikát. A monarchia 4.5 milliár- dot, Németország 10, Olaszország 3.5, Ososz- ország 12, Franciaország 8, Angolország szin­tén 8 milliárd frankot költ majd a legközelebb öt év alatt a hadsegeire. Ebben persze benne vannak az összes rendes és redkivüli kiadások. Negyvenhat milliárd a leginprvdoktivabb célok­ra 1 Ez igazán elvehti a kedvét mindenkinek, aki a gazdasági munka kilátásai iránt érdeklő­dik és aki most az újév elején örömmel és re­ménykedve látta a viszonyok javulásának első szimptomáit. A választó kerületek uj beosztása. Az országgyűlési képviselő választó kerületek szá­mának s székhelyeinek megállapításáról szóló javaslatot szombaton nyújtotta be a képviselő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom