Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)
1914-07-26 / 30. szám
szereznek be egy utczaöntözőt, hisz ez a por, ami néha-néha, sőt most gyakran is van, elviselhetetlen. Csuda, hogy a városházán ezt eltűrik. — Hjha, kérem — felelt a tanácsbeli ember — mellbetegségben eddig senkisem halt meg a városházán. * * * Egy házaló borkereskedőnk bement egy házhoz. A háznál van egy igen csinos, jóarca leány. A bőre teljesen alabástromszerii, szóval még a borkereskedőnek is megtetszett. Naiv elragadtatásában egy bókot akarva mondani, azt kérdezte a leánytól: — A saját bőre ez kisasszonynak ? Mire ez epésen válaszolt— Nem, magától vettem. TÖVIS. at-ik oldal, _ ___ Fe hérgyarmat a moziban. Még visszhangos a föld Lambrovics, Romanov és társai nyekkenéseitől, s az a közönség amely olyan mámorosán tapsolt Czája győzelmeinek,'teljes egézsében ott van ismét a piacon, hogy Max Linder, Ermete Zacconi és a többi nagy hires moziszinész művészetének hódoljon. És hódol, de még milyen nagy mértékben. Levendula és visavis konkurrens társainak egy pár hatossal megcsappant a napi bevétele, amióta Klieger apa vászonnemii társulatával a piacon inegte epodett. Fehérgyarmat Chicagó- negyedének a haragos creolszinbe átcsapó sötétbörü törzsökös lakosai nem adják oda t*ali mókáit egy deci pálinkáért. A keményszívű Elek megkönnyezi Gróf|Harten tragédiáját, mig Zsuzsi unokája, vagy unokahuga, meg Fekete Julia, kik annyisszor gyönyörködtek éjjelenként a csillagokban, Mágnás Elza rémhistóriáját nézve, reményittasan pislantanak fel a közönség soraira valami Smidt Miksa-félét keresve árnyékolt szemeikkel. Az első helyen jóképű és módú civisasszo- nyok tapsolnak a sok viszontagság után egymásra találó szerelmeseknek. Sok mondanivalójuk lenne ugyan agymásnak (hát hogy is ne, az egyik kisgyarmati, a másik pláne lö- mösvári) de most nem érnek rá ; az az átkozott Pali ép most foditott fel biciklijével egy pékinast. A szerelemittas suszterlegény kitartóan legyezi ideálját, közben féltékeny árgusszemekkel nézi a fenecs'nos jegyszedőt, akinek éppen az ö Erzsikéje mellett tetszett megállani. A mama egyik szeme folyton a fiatalpárt figyeli, a másik szemével sir vagy nevet a képen. — Hát jó-jó ez a mozi, de ez a sötétség sehogy sem jó. A zártszók közönsége már többrésze oszlik. Az egyik része, hogy úgy mondjam rangjánál fogva hivatalból illetékes helyén, a másik rési zártszékben ül, mert ez az egy korona már nem teszi tönkre. Mint szemlélők bár nem egészen elfogulatlanok, mulatnak az olcsóbb helyek morális aggodalmaskodásaim. Ez a rész a laisse fairé elvét vallja, ellentétben a másik rész ignoransaival szemben, akik ha már egy koronát fizetnek, bele is szólnak. Hogy végre komolyan is szóljunk valamit a moziról, önkéntelenül is igazat kell adnunk Bemard Schaivnak, aki a kinematográfiáról adott véleményében azt mondja, hogy ma már a kinő azon az utón van, hogy tökéletesen átalakíthatja egy-egy helység szellemét. A kérdés lélektani oldala most ne érdekeljen bennünket. Nincs is szükség semmi e nemű bölcselkedésre, ha “tekintetbe vesztik azt a hatást, amit a Klieger-mozi most Fehérgyarmatra gyakorolt. A példa illusztrisabb megvilágításáért megint Buzsut és társait kell előránci- gálnunk, akiknek kultúrálatlan, Tabula rasa- szerü leikükön a legmaradandóbb nyomokat hagyhatták. Tegyük fel — amint hogy jogosan fel is tehető, — hogy Buzsu és társai nem tudnak olvasni, de ha tudnának is, eszük á- gában sincs azzal tölteni „drága“ idejöket. Vájjon nem hasznos dolgot végez-e akkor a mozi, illetve nem felel-e meg hivatásának, amikor mozgógépeivel históriákat beszél el a mesekedvelő, írástudatlan, vagy olvasni nem szeretőknek. Tény ugyan az, hogy a filmek romuitikája ábrándozókká teszik a fiatal lelkeket, de Gyarmaton ez se nem szoroz, se nem oszt, — amint mondani szokták. — Ábrándóssabb lelkeket a fehérgyarmati leányoknál tanálni sem lehetne többet sehol. E kis kitérő után menjünk vissza ismét a moziba, hol a »ntüértő közönség élvez.« Ehhez az élvesethez igazán művészet kell, pláne ha az alkalom is úgy diktálja. Az egyik szomszéd a ki megcsontosodott börokraia, a legizgatóbb drámai jelenlet közben jelentéktelen hivatalos ügyekkel áll elő. A másik szomszéd, az egyik szellemes úriember, jelenleg két hölgynek tüzes udvarlója és mulattatója, aki eme hivatásának tetőpontján érezve magát, agyának összes szeliemsziporkáit kicsiholja. Ugyan ezt mivelik az arisztokrata negyednek konyhatündérjei közt a tűzoltóság hivatalos képviselői. Fényes sisakjukkal zavarba ejtik az embert s azt kell hinnünk néha-néha, hogy a vászon római gladiátorai közül szálltak le a közönség soraiba az elmúlt » a moziban hirtelen felelevenített római dicsőség késői kisér- tetjei ként. Egy kép van még hátra, a drámának a legutolsó felvonása. A hős vagy a mélységbe ugrik, vagy elnyeri szive választottjának a kezét. Az egész közönség feszülten vár. A hős apja végre is meggondolja a dolgot, s nem engedi fiát elveszni s maga adja a lány kezét a fia kezébe. — így van és jól. Így nyugszik meg a tömöSvári nénike is, aki elérzékenyüll, mert egy »hasonló gyarmati« eset jutott az eszébe; le is adja melegében. — Így bizony komám- asszouy, vakuljak meg, ha nem hallottam. De csak ugy négyszem köz! mondtam. Jó éjszakát ! FEHÉRGYARMAT Hírek. A városi képviselőtestület f. hó 18-án közgyűlést tartott. Az 1913. évi köszégi háztartási és közmunka számadások felülvizsgálására Steier Sándor, Spitz József, Dr. Bakó Ferencz, Kalydy Ferencz és ifj. Spitz Adolf kiküldettek. Tárgyalták továbbá az óvónő lakbérügyét. Az ide vágó közigazgatási bizottsági véghatározatot, mely az óvónő lakbérét 300 koronában állapítja meg — tudomásul vették. Ugyancsak tudomásul vették az óvónő fizetését megállapító közigazgatási határozatot is, mely szerint a fizetés a községtől 600 korona és az államtól 600 kor. és a fenti 300 K. lakbér. A közgyűlés következő pontjában a debreceni Kereskedelmi és iparkamara 9020/914. sz. megkeresését tárgyalták a házi ipartanfolyam felállítása tárgyában. Fehérgyarmat cinikus kö- önségére vall, hogy az eszme jelentkezők hiányában hajótörést szeenvedett. Helybenhagyták dr. Kiss Antalnak ama jelentését, melyben a halottkémlést dr. Vaszkó Istvánra ruházta át. Végül a közgyűlés valahára a villanyvilágítás zavaraival és a Kaszárnya-utca feltöltésével is foglalkozott. Utasította a községi elöljáróságot, hogy a Frank és Braunstein itteni vállalkozócéget a villanyvilágítás rendbenlartására, a magántelephon kijavítására, a Kaszárnya-utcán épített községi ut földanyaggal való ellátására annak a terhével hívja fel, hogy ha mind eme kötelezettségének eleget nem tenne, a folyó év őszén esedékes villanyvilágitási és útépítés; költségeket az elöljáróság visszatartja. Szerencsétlenség a gróf Károlyi tanyán. A cséplések még jóformán meg sem kezdődtek, már is baleset hírét hozza a telefon. A gróf Károlyi-tanyán Galiger József munkást egy súlyos kéve lerántotta a géptetejéről, minek következtében kisebb fokú agyrázkódást és súlyos bordatöréseket szenvedett Kis Antal dr. rögtön kiszállt a helyszínre és első segélyben részesítette a sebesültet. Gyermekek bönszövetkezete. A beregszászi rendőrség kedden reggel letartóztatott öt fiatalkorú 12—18 éves iparos és kereskedő- tanancokat, akik gyerekésszel a rémregények hatása alatt Fekete Vampir néven szövetséget alakítottak. A gyerekek hetek óta esténkint mindennap összejöttek és rablógyilkos terveket dolgoztak ki. Többek között elhatározták, hogy betörnek egy gyári művezetőhöz megölik őt, a feleségét és annak az anyját és elrabolják a pénzüket. A gyári művezető fia szintén tagja volt a bandának és tudott a dologról. Egy füszerkereskedőt hurokkal akartak megfojtani. Még több áldozat ki volt szemelve, de az egyik gyerek véletlenül elárulta dolgot ós főnöke, Szóbél cipészmester a törvényszékre sietett és elmondta a dolgot a vizsgálóbírónak, akinek utasítására a rendőrség nyomozást indított és kedden reggel a banda tagjai közül ötöt elfogott, de még többen vannak, akiket most keresnek. A lakásokon házkutatást tartottak és tőröket revolvereket és betörőszerszámokat találtak. Kirabolták a kisvárdai zsinagógát. A kisvárdai izraelita templomot a csütörtökről péntekre virradó éjszaka feltörték és a persely tartalmát, mely több ezer kétfillérest tett ki, elemelték. A csendőr6ég a betörőket Nagy József csapos és Oláh János kőmives személyében kinyomozta. A két jó madár, akik éppen a betörés napján szabadultak ki, a letartóztatás elől szöktek. Elfogó parancsot adtak ki ellenük. A postai megbízás reformja. Akereskedelm miniszter elhatárosta, hogy a 20 koronán alul összegek postai megbízás utján való beszedését a közönségre nézve olcsóbbá és kényelmesebbé teszi. Az ilyen összeg behajtásacéljából a válaszos levelezőlapokhoz hasonló 10 filléres űrlapok lesznek minden postahivatalnál és dohánytőzsdében kaphatók — A föladó az űrlapot bármely postaszekrénybe bedobhatja. A címzett postahivatal levélhordó utján megkísérli a kérdéses összeg beszedését s ameny- nyiben a beszedés sikerrel jár, ugy a beszedett összeget az űrlap máiskfelének kitöltésével eljuttatja a póstai megbízás küldőjének, tiz fillért behajtási illeték és további tiz fillért utalvány portó cimén levonva a beszedett összegből. Cigányok. Szabó Ferenc olcsvai gazdálkodó otthon nem létében kellemetlen látogatást kapott. Egy cigánykaraván tagjai vonultak át a falun és eközben rövidebb látogatást tettek a vendégszerető házaknál. A véletlenül gazdátlan Szabó-házat is megtiszteltek vizitjükkel és, hogy távozásuk ne maradjon nyomtalan, a könnyebben mozgaható ingóságokból jóne- hányat magukkal vittek. A csendőrség nyomozza a cigánykaraván vszedelmes tagjait. 1914. julius 26.
