Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)
1914-06-28 / 26. szám
Fehérgyarmat Társadalmi hetilap. Egész évre .... 8 kor. Félévre ................4 kor. El őfizetési árak: Negyedévre.... 2 kor. Egyes szám 20 fillér. Lelkészek és tanítóknak egész évre 6 korona. A szerkesztésért felelős: m AiyAs ^dolf. Szerkesztőség és kiadóhivatal: »KOSSUTH «-NYOMDA, FEH ÉRQ Y ARM AT. Hirdetései: díjszabás szerint és előre fizetendők. Nyilttér soronként 40 fillér. Megjelenik minden vasárnap. s ezenfelül kihágás miatt elzárásra Téves informáczió alapján. Ezzel a stereotyp kifejezéssel értek véget legtöbbször azok a sajtóperek, melyek nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vagy becsület- sértés miatt az esküdtbiróság vagy szakbiróság elé kerültek. Még jó, ha a kijelentés holmi szánom- bánom bocsánutkéréssel vagy sajnálkozásfélével volt garnirozva, hálát adott a gondviselésnek az eljárás csigalassúsága által is agyongyötört „kiszerkesztett“, hogy megszabadult a lidércnyomástól, mely heteken, hónapokon, nem ritkán éveken keresztül nyomta a lelkét, -prAbAra tette idegrendszerét, felizgatta nyugalmát. Eltekintve a subjectiv érzésektől, mennyi munkát, időrablást vett el és foglalt el biróságtól, esküdtpolgároktól egy-egy ilyen lefolytatott bünper, azt csak az tudja megmondani, a ki pénzértékben kiszámitaná mennyibe kerül az államnak az a frá- zisszerü kijelentés, mint a bünper befejezése : téves információ alapján irtani meg a panaszolt közleményt. Da nem volt ethikai hasznára sem annak a nyomtatványnak vagy időszaki lapnak sem, melyben a közlemény megjelent, hiszen ismétlődő esetekben értékben csökkentették a sajtó tekintélyét, a nyomtatott betűnek azt a nyomatékosságát, melyet a közvélemény — igen sokszor méltán — a sajtó hivatásában felismert. Az uj sajtótörvény egy bravúros intézkedésével hivatva van megszüntetni ezeket a közismert és csak saj- nálatraméltó állapotokat, mikor szabályozza a helyreigazítás kérdéseit és belyreigazitási jogot ad azelőtt, mielőtt a sajtóközlemény tartalma" bírói döntés alá kerülne. A helyzet addig az volt, hogy ha bármely időszaki lapban és bármi ügyben valamely a valóságnak meg nem felelő közlemény jelent meg, az a kire a közlemény vonatkozott, beküldbette ugyan helyreigazító nyilatkozatát a lapnak, de merőben jóindulattól fügött és nem ritkán visz- szaélésszámba menő kegyként gyakoroltatott, vajon közöltók-e vagy sem. De ha meg is tették, rövidítettek rajta, sokszor egészen átírták, megjegyzéseket fűztek hozzá, a melyek egyoldalú magyarázgatásra szolgáltak ismét ; alkalmul és csak keresztényi vagy- éppen birka türelem kellett hozzá, hogy a nyilatkozó vagy lenyelje az újabb pisz- kálódást vagy ujább nyilatkozattal elposványositsa magát az ügyet. Az uj sajtótörvény úgy szól, hogy a hatóság, a melyről vagy az, a kiről valamely időszaki lap nyíltan vagy burkoltan, valótlan tényeket közölt vagy vak'/- tényeket hamis színben tüntetett fel, követelheti az időszaki lapban megjelent közleményre vonatkozó helyreigazító nyilatkozatának közlését. A szerkesztő pedig, a nyilatkozat kézhez vétele után legközelebb vagy közvetlenül ezután megjelenő számában ugyanazon a bolyén, ahol a közlemény megjelent és ugyanazzal a nyomással, mint a milyen annak nyomása volt, köteles a nyilatkozatot dijfizetés nélkül változatlanul közölni, a nélkül, hogy a helyreigazító nyilatkozathoz megjegyzést fűzhetne, csupán annyit említhet meg röviden, hogy fenntartja vagy nem tartja fenn azt a közleményt, a melyre a helyreigazító nyilatkozat vonaikozik. Ha a szerkesztő ennek a kötelességnek eleget nem tesz, a nyilatkozó a szerkesztő ellen az illetékes járásbiróság elé fordulhat panaszával, a mely harmadnapra kitűzött zárt-tárgyaláson, rendesen bizonyításiéi vétel nélkül határoz, mely ítélet ellen csak egy fokú fellebbezésnek van helye, 24 óra alatt kell bejelenteni s a törvényszék ugyancsak 3 napon belül határoz. A panasz belyadása esetén a szerkesztő köteles a helyreigazító nyilatkozatot a határozat kihirdetését vagy kézbesítését követő legközelebbi számban közölni, mit ha elmulasztannjüszor és újból kötelezhető a közzétételre átváltoztatható 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A nyilatkozónak ezen joga a közlemény megjelenésétől számított egy hónap alatt évül el. Egy pillanat alatt nemcsak "felismerhető, hanem értékelhető is az a külömbseg, a mely a régi usus, helyesebben abusus és az uj intézkedés között van. És ez a felismerés egyben értékelést is jelent, bárha alapjában az igazi sajtószabadság eszméjét valósitja is meg és viszi keresztül. Mi ennek az eszmének a dogma tétele? A „hiv szellemben és igazán közlés“ , a mely miatt sem bűnvádi eljárásnak, sem kártérítési igénynek nincs helye. Nem az óvatosság és ennek elmulasztása esetén a belyreigazitási kényszer, esetleg a pénzbüntetés a figyelmeztető, hanem az a hivatásszerű áthatotlság, melyet a közérdeket szolgáló és a közvélemény nyilatkozását tolmácsoló sajtónak ethi- kailag zsinórmértékül kell elfogadni, mikor gondolatait sajtó utján közli. Másodrangu kérdés az időszaki lap szavahihetősége, az a tekintély és súly, amely a szavahihetőségen alapszik és nagyon is harmadrangú kérdés a lap kelendősége, amely kizárólag üzleti érdek És a mit csak a valóság megállapítása, hogy erkölcsileg intact, felelőssége és hivatása tudatában lévő hírlapíró a múltban sohasem vétett ezen ethikai követelmény ellen ; úgy sajnos minden általánosítás nélkül, a töredelmes megbánás expiálását koránt sem kiváltó groteszk, talán visszataszító megnyilatkozása az, hogy nyíltan, bírái előtt beismerje a hirlapiró, hogy rágalmazásból irt, tudta mikor kéziratát nyomdafesték alá adta és nincs joga használni azt a kendőző szert sem, hogy »téves információ alapján“ szerezte értesüléseit, amely miatt felelősségre vonták. Es én egy percig sem habozom, hogy a két felfogása és a két féle megnyilatkozás közül csak azt tartom helyesnek, a mely emberi hi-
