Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-02-21 / 8. szám

3-ik oldal. FEHÉRGYARMAT 1913. február 21. Ő felsége, a gyermek! E cim alatt valamennyi napilapban megjelent e rövidke hir: Aki járt Londonban, az megfigyel­hette, hogy a rendőr egyetlen intésére megállónak büszke magánfogatok, emeletes omnibuszok, cab-ek és ko­moly üzleti kocsik. És az úttesten ke­resztül tipeg egy kis embercsemete, követve szőke bonneja által. A kocsi­sok bosszankodva rázzák fefüket, de azért respektussal nézik, miként lépeget a „his majesty the baby.“ Ez a ked­ves kép nagyon jellemzi az angolokat és az angolok gyermekszeretetét. És érthető, hogy ö felsége a gyermek érdekli mindenekfelett ez idő szerim Albion fiait és leányait. S vajon mit látunk. Szinte irtóznak nálunk a gyermektől. Az egyik rész nem engedi megszületni, a másik rész örül, ha meglevő gyermekétől szabadul. Az egyik oldalon az „egyke“, a másik oldalon a gyermekhalandóság ijesztő számai jelzik nemzetünk pusztulásának biztos stációit. Az első gyermek nyűg, teher s csak arra jó, hogy majdan eltarthassa ko­ravén szüleit. A gondozás legtöbbször hiányzik, korán munkába törik, testi s szellemi erejét kifejlődni nem engedik. Pedig a négy évtized alatt világha­talmassággá emelkedett Angolország és Németország példája mutatja, hogy valódi fejlődés csak ott lehetséges, hol az emberianyagot megbecsülik, a jövő emberét, a kis gyermeket szeret­ve gondozzák. ß I RE K. Pályázat. A Kisnaményban megüresedett aljegyzői állásra a fehérgyarmati főszolgabíró pályázatot hirdetett. A rendszeresített állást csak okleveles jegyző nyerheti el. A pályázat határideje február hó 25, a pályázatok a helybeli főszolgabírói hivatalnál nyújtandók be. Országosvásár áthelyezés. A miniszter megengedte, hogy Szatmár-Németiben a szep­tember hó 30-án és október hó 1-én tartatni szokott országos vásár ez évben szeptember hó 24-én és 25-én tartassák meg. Tisztujltás volt e hó 12-én Szatmárcseke nagyközségben. Egyhangúlag megválasztattak: bírónak Tyukody Ferencz, törvénybirónak: Ker­tész Lajos, pénztárnoknak: Bakos Miklós, köz­gyámnak: N. Sarkadi Károly. Számadás. A f. hó 4-én tartott kaszinóbál összes bevétele 363 korona, összes kiadása 130 korona 60 fillér volt s igy a könyvtáralap javára 222 korona 40 fillér maradt. A megje­lenteken felül jegyeiket megváltották Balás Zoltán 10 koronával, özv. Csorna Józsefné, Gacsályi Lajos és Mátyás Adolf 4—4koronával, kiknek ez utón mond köszönetét a rendezőség. Pénzintézeteink közgyűlései: Február 25-én d. e. 10 órakor Fehérgyarmati Takarék- pénztár Részvénytársaság. Február 26-án d. e. 10 órakor Fehérgyar­mati Népbank Részvénytársaság. Március 2-án d. e. 10 órakor Fehérgyar­mati Gazdasági bank Részvénytársaság. Március 25-én d. e. 9 órakor Fehérgyarmati Hitelintézet Részvénytársaság. Meghívó. A fehérgyarmati ref. egyház f. hó 23-án délután 3 órai kezdettel a ref. iskolá­ban felolvasó délutánt rendez a következő műsorral: 1. Közének. 2. Imádkozik : Kocsis Kálmán s. lelkész. 3. Szaval: Kézi Mariska. 4. Felolvas: Fábián Károly ref. lelkész. 5. Sza­val : Braun Adolf. 6. Kurucz nóták: hegedűn előadják a Gyarmati testvérek 7. Monolog, előadja: Váiy Ilona. 8. Szaval: Nagy Irma. 9. Közének. — Belépti-dij nincs. Valláskü- lömbség nélkül mindenki szívesen látott vendég. Árviz károsultak segélyezése. A múlt évi árvíz károsultak javára megindult gyűjtés ed­dig 30713 korona 18 fillért eredményezett, eb­ből kiosztatott múlt év október havában Pa- nycla község károsultjainak 21580 korona, Ti- szakóród károsultjainak 2000 korona, Kérsem- jén károsultainak 1770 korona; e hó 15-én pedig Panyola község lakosai között 5363 K 18 fillér. Ezen összegekben az árviz tartama alatt küldött pénz s természetbeni adományok nem foglaltatnak. Szórványosan még most is érkeznek apróbb adományok s igy a végleges elszámolás csak később lesz meg­ejthető. Meghívó. A Fehérgyarmat és Vidéki Kaszinó Fehérgyarmaton, saját helyiségeiben 1913. évi február 22-én szombaton este 7 órakor tartja rendes közgyűlését és azt követőleg társas va­csorát rendez, melyre a kaszinó t. tagjait ez utón meghívom. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Választmány jelentése és az 1912-ik évi zárszámadások megállapítása, a számvizsgálók jelentése alap­ján felmentvény megadása. 2. Az 1913-ik évi kölségelőirányzat megállapítása. 3. A lemondott és elköltözött ellenőr helyett uj választása és számvizsgálók újra választása. 4. Indítványok. Úgy a közgyűlésen, mint a társas vacsorán a tagok minél nagyobb számbani részvételét kérem. A vacsorán egy teríték ára 4 korona, s ven­dékeket is szívesen lát a kaszinó. A vidéki ta­gokat felkérem, hogy amennyiben a vacsorán részt venni óhajtanak, szándékukat nálam vagy Markus Sándor vendéglősnél írásban bejelente­ni szíveskedjenek. JÉKEY SÁNDOR kaizinói elnök. Élelmes tolvaj. Múlt hét csütörtök es­téjén Schlesinger Jakab penyigei szatócs lép­tek zaját hallotta a folyosón, kiment lakásából s benézett a boltba. Senkit sem látott, gyanútla­nul bezárta a bolt ajtót, s visszament lakásába. A tolvaj, ki addig a bolt egy zugában rejtőz­ködött, csak ezt várta, mikor a kereskedő visz- szavonult, feltörte a pénzes fiókot, magához vette az ott talált 20 korona készpénzt s az ablakon át kényelmesen eltávozott. Belmisszió. Folyó hó 16-án tartotta a ref. egyház 4-ik felolvasó délutánját, melyen az érdeklődő közönség zsúfolásig megtöltötte a termet. A gazdag műsor teljes élvezetet nyúj­tott s kellemes délutánt szerzett mindenkinek. Fábián Károly ref. lelkész a „Közművelődés tényezői“ címen a földmivelés és kereskede­lemről tartott érdekes és vonzó felolvasást a keresztyén vallás szempontjából, találóan jelle­mezvén az egyes koroknak a kereskedelem el­len megnyilvánuló felfogását, ifj. Fábián Ká­roly modern meséje, mely az „Aladin szelencéjével“ kényszeríti az igazságot minde­nütt a maga leplezetlen őszinteségében meg­jelenni, teljesen az életből vett htt kép s álta­lános derűs hangulatot váltott ki. Sikerült sza­valataikkal nagyban hozzájárultak a délután sikeréhez: Bodonyi Etelka, Gacsályi Emi, Kaly- di Teréz s különösen a kis Kézi Mariska, ki méltán lepett meg mindenkit bátor föllépésével s korához képest szépen kifejlett szavaló ér­zékével. Bányai Zsigmond egy jól kidolgozott s ügyesen előadott monolog szavalatával vál­tott ki jókedvű elismerést. Mig a Gyarmati testvérek hegedű játéka egészen jókedvre han­golta a közönséget, mert ezeknek a délutá­noknak nemcsak az a célja, hogy komoly is­meretterjesztő, hiterősitő dolgokat adjon, ha­nem egyúttal kellemes szórakozást nyújt­son, amit meg is talált minden egyes érdek­lődő. Fertőző betegségekről. A kisgazdák né­pes hallgatósága előtt érdekes előadást tartott nemrég a főorvos Az előadás tárgyát a váro­si ügyvezető orvos azon jelentése képezte, mi­szerint a kanyaró betegség járványszerüen fel­lépett s a megbetegedett egyéneket hozzátar­tozóik nem egy esetben eltitkolták, orvosi gyógykezelésben nem részesítették, vagy pedig orvosi vizsgálat végett az orvos lakására hoz­ták s ezáltal a járvány terjedését.levetővé tették. Ismertette a kanyaró betegség kritériumait és kifejtette ilyen esetekben a tennivalókat. E szerint szigorúan tilos a fertőző betegeknek a város külső részeiről orvosi gyógykezelés végett a város belterületére való behozatala, annál is inkább, miután a képviselőtestület az orvosi dijaknak kis összegben való megállapításakor lehetővé tette, hogy az orvosok segélyét a szegényebb lakosok is igénybe vehessék; másrészről ezáltal önkéntelenül a járványnak elhurcolóivá válnak. Figyelmeztette előadó a családfőket és munkásokat, hogy a családjuk, háznépük, gaz­dasági munkásaik, segédeik és tanoncaik kö­zött fellépett ragályos és járványos betegsége­ket azonnal jelentsék be az orvosnak és része­sítsék őket orvosi gyógykezelésben. Ismertette az erről rendelkező törvényt is. Végül felhívta előadó a hallgatóságot, hogy ezen ismereteket a lakosság között a legszéle­sebb körben közhírré tegyék. Felesleges kérdezősködések elkerülése vé­gett közöljük, hogy ezen előadás színhelye Nyíregyháza s nem Fehérgyarmat volt, hol alig 100 kanyarós beteg van, óvintézke­désre tehát szükség nincsen. Úgy értesülünk különben, hogy a kanyaró elleni védekezés módjait a községi kisbirók dobszó mellett népiesen ismertették s igy min­den rendben van. Szerencsétlenség. Kis János tunyogi lakos f. hó 19-én Fehérgyarmatról hazafelé tartva a Szamos jegén akart keresztülmenni a matolesi révnél, de a megereszkedett jég a szekér alatt leszakadt, a lovak elmerültek a jeges árban. Az elmerült kocsi kiemelésére siettek a révnél foglalatoskodó emberek, akik kihúzták a kocsit a lovakkal együtt. Gyászhir. Bálint Ferenc a nagykárolyi m. kir. adóhivatal főellenőre meghalt életének 47., szolgálatának 27-ik évében. Haláláról a nagy­károlyi kir. adóhivatal gyászjelentést adott ki. Temetése hétfőn délután folyt le nagy részvét mellett. Bányaeladás. Pokol Elek borpataki arany­bányáját eladta a kincstárnak. A vétel teljesen perfekt dolog s a vételi szerződést ma írják alá. A bánya eladási ára 800.000 kor. Pokol Elek magánosoktól magasabb árat is kaphatott volna. Mégis a magy. kir. kincstárt részesítette előnyben, csakhogy nagyszámú munkásainak sorsát állandóan biztosítsa a jövőre is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom