Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1912-12-25 / 1. szám
1912. december 26. FEHÉRGYARMAT 7 ik oldal. Legelőszerzés és rendezés. Élénk érdeklődés mutatkozik a községek körében a közlegelők vásárlása iránt. A közlegelőkbeu szűkölködő községeknek legelővásárlást lehetővé teszi az állattenyésztés fejlesztéséről szóló törvénynek azon intézkedése, mely felhatalmazza a minisztert, hogy a községeket ily irányú tevékenységükben támogassa. És ezzel a támogatással élnek is. Eddig 65 község 18.000 ka- tasztrális hold közlegelőt vásárolt állami segítséggel. Ezenkívül 41 község egyszer s mindenkorra való segítséget kapott legelővásárlásra. Nagy lökést ad az ügynek a földhitelintézetek Országos szövetsége, mely legelővásárlásokra a teljes vételárt adja előnyös kölcsön alakjában s igy lehetővé teszi a községeknek, hogy a legelőre kihajtott jószág után szedett fübérböl törleszthessék le a vételárat. A földművelésügyi minisztérium több száz községnek adott eddig az elhanyagolt legelők rendbehozására állami segítséget, úgy, hogy az e téren meginduló akció nagyobb lépésekben igyekszik a múltnak mulasztását helyrehozni. Útlevél kiadásának beszüntetése. A m. kir. minisztérium 7227/1912. számú rendeletével a védköteles férfiszemélyek kivándorlását egy évre megtiltotta s egyidejűleg ily egyének részére az útlevelek kiadását ideiglenesen beszüntette. E rendelet folytán a kivándorlás 17—42 év közötti férfiszemélyeknek nincsen megengedve, útlevelet nem kaphatnak. A ki a kivándorlást ennek daczára megkísérli, tettenérés esetén hat hónapig terjedhető börtönnel büntethető. Az uj adótörvények életbeléptetésének elhalasztása érdekében a városok országos értekezlete mozgalmat indított meg, melynek hatása alatt a kormány a rossz gazdasági viszonyokra való tekintettel elhatározta, hogy az adótörvényeket életbelépteti ugyan, de az adókivetést csak azon esetben eszközölteti az uj törvény értelmében, ha a gazdasági viszonyok junius hó 1-ig jobbra fordulnának. Ha pedig az adókivetés junius hó 1-ig nem volna eszközölhető, az 1913-ik évben is a régi törvények szerint történik az adózás. Uj adókivetés azonban nem lesz, hanem mindenki az 1912. évben reá kirótt adót fogja fizetni. Az elhalasztás a már életbeléptotett föld és házadóra nem vonatkozik. Gazdasági kultúra. Mi a kultúra? Mondhatnám úgyis, hogy nem az-az állapot, melyben nenrcsupán a inai mostoha viszonyok s rendellenes időjárás által belejutottunk,'hanem a nálunk még sohasem dívó s még sok év mulya beálló gazdálkodási menet. — A kultúra, tudjuk motívuma a nép életének. — A kultúra mutatja meg nemcsak a gazdálkodás helyességét, hanem a népek jólétét, boldogulását is. — Egyszóval az élet fejlődésében kiemelkedett azon helyes irány, mit általánosan elfogadva mint jót, mint hasznosat követhetünk, Tudjuk, hogy azon államok — nemzetek, hol a kultúra fejlett, erősebbek, gazdagabbak, ezen kulturális államokban ismét egyes vidékek kiemelkednek a szerint, amint élelmességük hogyan adatott a teremtőtől. — Nem akarok utalni a nálunk a nyugati államoktól messze elmaradt gazdasági állapotra, én csupán csak hazánk gazdasági viszonyait névre mérlegelem a mi helyzetünket. — Való, hogy időjárásunk mostoha, szélsőségekbe átmenő, mert a nálunk rendszeres 900 mm. csapadékátlag nem egyöntetűen oszlik meg, hanem 600 — 2000 mm. között váltakozik oly módon, hogy tizeszten- dőből egymásután 600 sőt 500 mm. eső esik csak, mig ugyancsak tizévében talán nemis egyszer lépi túl a 900 mm. sőt mint az idén is a 2000 mm. is megközelíti. — A lehető legrosszabb időjárás ellentétéül azonban ki kell emelnem azon tényállást ami való, hogy földünk a lehető legjobb föld, vagy mint közönségesen nevezni szokás: kanaán föld. Megérdemli ezen elnevezést, mert a mostoha gazdálkodás, még mostohább időjárás mellett is terem már akkor is, ha a gazda csak egy kissé jobb szemmel néz is birtokára. — Kánaánnak nevezett jó földünket mégis parlagon elveítet- lenül kell néznünk s ki tudja mit hoz a tavasz, a jövő ? Fogunk e tudni vetni, lesz e annyi bevételünk, hogy az adó kiteljen belőle. Szomorú viszonyok közzé jutottunk, mely állapot nem egészen a rossz időjárás következménye, hanem nagyrészben a mi hibánk. — És pedig az okát a kultúra nemlétezésében kereshetjük. Mert fejlett gazdasági viszonyok között megengedhető-e pl., hogy egy szeszélyes kis folyó mint a mi Túr vizünk dirigálja sok ezer-és ezer ember teendőit? pedig nemcsak közvetlenül hanem közvetve is sanyargat. — Közvetettségét az esőre — a sok esőre vonatkoztatom. Sokan nevetségesnek mondhatják állításomat, pedig ez úgy van s ha a múltakba tekintünk mindenki meggyőződést szerezhet állításom igazságáról. — Időjárásunkat mindég a tavaszi árviz szabályozza. — Két eshetőség áll fenn, vagy fagyos a föld a hóié elmenésekor vagy nem. — Ha fagyos, úgy a kiöntött viz- tenger alatt méginkább nem olvad ki a föld s igy, minthogy vidékünknek aránylag nagy esései sok levezető patakja s ere van, simán és rövid idő alatt elfut az árviz s egyszersmind nem is fogad a föld rémséges vizet magába, vagy pedig földünk ki van olvadva s ilyenkor rettenetesen jóllakik vízzel, — Tudjuk azt, hogy mit jelent mikor az agyagos föld teleissza magán, akkor raktároz sok-sok párát, — Be- áilanak a melegebb napok, oly rohamos párolgás képződik, akárcsak valaha az ecsedi lápon. S mi ennek a következménye ? Lecsapódik lehetőleg legnagyobb mennyiségben ugyanazon helyen, de egyszersmint messze kürnyezetre is kiterjed annak hatása. — így volt ez a Duna-Tisza szabályozása előtt a nagy Alföldön s igy van ez az ország egyetlen szabályozatlan vidékén, még minálunk. — S ugyebár erről tehetünk ha áldozatok árán is, de ha megvan azon biztos tudatunk, hogy jót teszünk, hogyisne tennének! nincsen olyan kár, mely haszonnal ne járna ! — Kárunk lesz abban, ha a Túrt szabályozzuk, hogy fizetnünk kell ártéri adót, de busásan kárpótolni fogja azt gazdasági jobblétünk. Feltétlenül tel kell lendülni s felis fog lendülni gazdálkodásunk, befektetéseink biztosabb alapon fognak nyugodni s igy birtokunkat jövedelmezőbbé tehetjük. Kereskedelem virágzó lesz, hiszen talán az orszánban nicsen még egy hely, hol úgy mint minálunk minden megteremjen, vidékünkön szinte versenyeznek földeink a jobnál jobb szántó s búza termő földekben, erdőkben s kaszállókban s mégis el vagyunk maradva, de ez nem is volna oly nagy baj, hanem a jó, a mind»nt megtermő földeink mellett elszegé- ynedve állunk a világ piacza előtt. — Nézzük esak az előrehaladott Dunántúlnak csupán a legrosszabb vidékét ,mely kavics altalaju, kevés húmust tartalmazó sovány földjein mit tud produkálni, előállítani! — Nézzük a nagyalföldet, hová haladt a „hesseni legyes“ — öböl- ütéses rónaságával! — Egyetértve-nemriadva vissza az áldozattól megélhetést s boldogulást szerzett magának- — Sült galamb nem repülhet a szánkba, tétlenül nem nézhetjük tovább pusztulásunkat, tennünk kell valamit annál is inkább, mert áldott jó földünket megkell becsülni. Hiszem is, hogy siker fogja koronázni szándékunkat s igy jönni fog, mert jönni kell egy jobb kornak, mely fáradozásunkat megfogja jutalmazni. — kulrurát,i jólétét, boldogulást teremthetünk mi is a még mostan vadvizes, árvizlepte területünkön. c. NÉVJEGYEK ©S’»#©»*® könyvnyomdái kivitelben Írott, vagy nyomtatott betűből 2 óra alatt elkésxitettnek a „Kossuth“ nyomdában. Vidéki rendelések a beérkezés napján intézteinek el. j 3194/1912. tksz. Árverési hirdetmény kivonat. A fehérgyarmati kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogv dr. Jármy Béla végrehajtatónak özv. Nagy Zsigmondné Barla Mária gyám által képviselt Nagy Juliánná, Mihály, Katalin, Borbála és Zsigmond kiskorúak végrehajtást szenvedők elleni 88 kor. 30 fillér tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében ,a szatmár-németi-i kir. törvényszék, a fehérgyarmati kir. járásbíróság területén levő Czégény és Dányád községben fekvő 1 ,) a czégénydányádi 5 sz. betétben A 1 —2, sor, 56 hrsz. alatt felvett ingatlanból a fent- nevezett kiskorúak B 29—33 alatti illetőségeire 900 korona, 2. ) a czégénydányádi 6 sz. betétben A I 8—9 13 —17 sor, 491/1-c, 492/1 -c, 55/1,57/1, 511/2. 512/2, 552/5-b hrsz. alatt felvett ingatlanokra 693 korona, 3. ) a czégénydányádi 7 sz. betétben A II 2 sor, 490/2-c hrsz. alatt felvett ingatlanra 59 korona, 4. ) a czégénydányádi 8 sz. betétben A 1—3 sor, 349/4, 394/1, 468/4 hrsz. alatt feli vett ingatlanokból fentnevezett kiskorúak B 3—7 alatti illetőségeire 698 korona, 5. ) a czégényi 137 sz. betétben A 1 4—6 sor, 198/2, 244/1, 323/2 hrsz. alatt felvett, jelenleg Hunyadi László és neje Harcsás Juliska nevén álló ingatlanokra 274 koronában megállapított kikiáltási árban, a c 17, 28, 2, 5, ', 5, 13 alatt özv. Nagy Zsigmondné Barla Mária javára és a czégényi 137 sz, betétben c 1, 2 alatt özv. Nagy Istvánná Dávid Zsófia javára bekebelezett özvegyi haszonélvezeti jog érintetlenül hagyása mellett az árverést elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1913. évi január hó 31. napján délelőtt 9 órakor Czégénydányád községházában megtartandó nyilvános érverésen a megállapított kikiáltási áron alul is, azonban a kikiáltási ár 2/3-adán, vagyis 600 koronán, 462 koronán, 39 kor. 34 filléren, 464 kor. 34 fii. és 182 kor. 68 filléren alól eladatni nem fognak. A kir. kincstár mint érverelő kivételével árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 %-át, vagyis 90 koronát, 69 kor. 30 fillért, 5 kor. 90 fillért, 69 kor. 80 fillért és 27 kor. 40 fillért készpénzben vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333 sz. a. kelt m. kir. igazságügyi miniszter redelet 8 §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-c. 170§-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. kincstár mint árv^relő kivételével az a ki az ingatlanokért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánat- péznt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Ha ennek a kötelezettségnek eleget nem tesz, Ígérete figyelmen kivül marad s az árverésen, melyet haladéktalanul folytatni kell, részt nem vehet.. Fehérgyarmat, 1912. évi október hó 28-án. Balás Zoltán sk. v. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Horváth Jenő kir,tkv. vezető. 9
