Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-01-31 / 5. szám
2-ik oldal. FEHÉRGYARMAT még a kezdet kezdetén. S azért nagyjelentőségű a munkásvezetőség állásfoglalása, mert fez bevonhatja a mozgalomba a nagy tömegeket. Az állam hivatalos alkohol-terjesztése mellett ugyanis a társadalomnak kell védekeznie. Mivel az akció sikere tulajdonképpen az egyének önmegtartóztatásán fordul meg, nehéz a haladás. Azért kell társulni, hogy a példaadás és az egyforma józan életmód kölcsönhatása szorítsa ki lassan a gyilkoló mérget a napi fogyasztás köréből. De a hatósági intézkedéseknek egész sorát kell létesíteni a társadalmi akció védelmére, elsősorban is az italmérési idő korlátozását, az italmérések számának redukálását s a korcsmák vasárnapi bezárását. Örömmel kell tehát üdvözölni a legcsekélyebb mozgalmat, mely a czél elérését tűzte ki czéljául. HETI KRÓ Irta: BÁRSONY ERNŐ- A legzseniálisabb francia költő Vidor Hugó „Nevető ember“ cimü viiághirü regényében ieir egy barátságot, amely barátság egy sze/ic/itett farkas és egy férfi között állott fenn. A farkast azonban szelídsége, urához való ragaszkodása, hűsége és más egyébb jó tulajdonságai miatt „Ho- mő'l-nak keresztelt el, amely név magyarul „Ember“-t jelent. Az emberektől megundorodott, az embertársaiban való csalódás miatt a magányba vonult és vigaszt az állat barátságában kereső stoikus bölcs maró szatírája az a név, amelylyel felruház egy állatot, a mely állat — szerinte — érzés, hűség, barátság tekintetében a „teremtés koronáját,az embert messze túlhaladja. Vájjon van-e alapja az ilyen szatirikus, sőt skeptikus világnézetnek; vájjon létezik-e az emberben oly nagymérvű csalódás, a mely megokolná az emberiség ily megvetését, — erről vitatkozzanak a filozófusok, ezt döntsék el az emberi lélek vizsgálatára hivatott tudósok... Mindezek megemlítése pedig azon egyszerű okból jutott az eszembe, mert mostanában történt itt valami ezen a vidéken ami kétségkívül a pessimizmusnak szolgáltat erős tápot, annak a pessimizmusnak, mely szerint az ember bizonyos körülmények között teljesen kivetkőzik önmagából, lerázza magáról sok-sok századnak felszívódott culturáját, visszasülyed primitiv korszakának, a vaskorszaknak legeslegejére, mikor szájcsattogtatva, üvö/tve, vadállathoz hasonlóan szerzi meg magának a mindennapi élelmét, amikor lesre megy s búvóhelyéről rohan áldozatára s megsuhogtatva feje felett baltáját, tajtékzó szájjal, vérbenforgó szemekkel üvölt: pénzt vagy életet I Embertársa egészségének, életének megmentésére elhívnak egy orvost, aki csikorgó hidegben, minden védelmi eszköz nélkül indul útnak, mert hiszen az ő célja. az ő útja nemes és humánus, megmenteni a szenvedőt, az ö kése fájó testrészek kioperálására és nem gyilkolásra van szánva, az őgondolatai tiszták és nyugodtak, mert vájjon ki bántaná őt, aki embertársa segítségére siet, aki csak fájdalmat szokott csillapítani, aki szenvedéseket csittit, akinek arcára még a legromlottabb lelkű ember is a hála és a megkönnyebbülés tekintetével szokott felnézni, akinek kezét a fájdalomtól megszabadított embertársának hálakönnye szokta öntözni. ... És amikor orvosi hivatását teljesítve haza felé indul és fázékonyan összebujódva előre örvend azon, hogy becsületes munkája, után a kandalló füzénél fogja felmelegiteni meggémberedett tagjait, az erdő szélén az emberek közül kivert két fenevad, két emberképében csaholó farkas útját állja és elüvö/ti rettenetes jelszavát. B izon-bizony, mégis csak Vidor Hugónak volt igaza mikor a farkasra azt mondta: Ember........................... darabonként koronáért szállít gyönyörű dombornyomatu névjegyet — vésettel együtt a „Kossuth“ nyomda Fehérgyarmaton. Ha a véset meg van, úgy a névjegy csak 3’50 koro na. ß l R E K. Miniszteri elismerés. A vallás és közoktatásügyi miniszter turczi Papp Ferenc helybeli róm. ka'h. tanító, szövetkezeti igazgatónak a fogyasztási és értékesítő szövetkezet létesítése körül különösen kitűnt érdemes munkásságáért elismerését nyilvánította. Körorvos Kölesében. Dr. Friedman Józsefet az avasi járási volt körorvosát a főszolgbiró a kölesei körorvosi állásra a választás megej- téseig teljes fizetéssel helyettesítette. Nevezett állását rövidesen el fogja foglalni. Állandó vegyes felülv. bizottság Szatmárnémetiben. A bizottság elnökévé 1913févre a m. kir. honvédelmi miniszter Dr. Domokos Andor szatmári ügyvédet, helyettesévé Petliő György gazd. tanácsost nevezte ki. Szatmárvármegye virilistái. Vármegyénk legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak 1913. évre összeállított végleges névjegyzékét a na- dokban küldte szét a vármegye alispánja. A névjegyzék szerint első helyen gróf Károlyi József szerepel 21042 kor. 32 fill.utolsó 290-ik helyen pedig Teleky László kántorjánosi-i birtokos 579 kor. 75 fillér adóval. Járásunkból mindössze huszonhármán szerepelnek a jegyzékben s pedig: Kende Zsigmond 8573 kor. 42 fillér, Isaák Elemér 6876 kor86 fillér, Dr. Jé- key László 3351 kor. 68 fillér, Bárány Sámuel 2034 kor. 80 fillér, Jékey Zsigmond 1781 kor. 42 fillér, Jónap Miksa 1402 kor. 09 fillér, Messinger Lajos 1309 kor., Klein Ignácz 1307 kor. 37 fillér, Sámuely Viktor 1229 kor. 06 f. Szegedy Antal 1212 kor. 87 fillér, Dr. Dienes Dezső 1163 kor. 76 fillér, Jékey Sándor 1154 85 fillér, Kölcsey Gábor 1112 kor. 73-fillér, Christoph Frigyes 1088 kor. 28 fillér, Militzer Lévi 1084 kor. 70 fillér, Kállay Szabolcs 1046 K 73 fillér, id. Spitz Adolf 822 kor. 78 fillér, Kormány Lajos 780 kor. 02 fillér, Luby Zsigmond 776 kor. 47 fillér, Feldmann Ábrahám 767 kor. 80 fillér, Ináncsi Károly 712 kor. 41 fillér, Staudinger Béla 666 kor. 25 fillér, Farkas Vilmos 593 kor. 34 fillér adóval. Meghívó. A fehérgyarmati első vadásztár- társaság f. hó 31-én pénteken este 8 órakor a Casinóban évzáró közgyűlését tartja és ezzel kapcsolatban társasvocsorát rendez, melyre a kaszinó t. tagjai szívesen láttatnak. Beszámoló. A fehérgyarmati ref. egyház elöljárósága január 26-án tartotta második, minden tekintetben jól sikerült belmissiói dél1913. január 31. ban, de sem szokásaiban, sem beszémodorá- ban nem változott. Ellenben a leánya zongorázik. Vendégszerető ember, de csak a messziről jött urakkal szemben, mert nagyon szeret eldicsekedni vagyonával. A Dominion Steel Works listáján mint elő- munkás szerepel, de voltaképpen a társaság rabszolga szállítója, aki az ujjonnan érkezett embereket a gyárhoz küldi és rengeteg pénzt harácsol össze. Csupa magyar dolgozik a keze alatt, tőle függ honfitársainak a fizetése, de ő édes-keveset törődik a magyarokkel, hanem az a főtörekvése, hogy minél kisebb bért érjenek el emberei, hogy minél kedvesebb legyen a gyárnak. Azért is lenyomja már a béreket, hogy a magyarok ki ne vánszoroghassanak az adósá- gokból és hogy igy is a hatalmában maradjanak.. — Nézzen körül itt a szalonban — mutatja büszkén. — Látja, kérem, ezt mind Amerikában szereztem. Odahaza, már ami igaz, lókötő voltam, áe sohasem jöttek rá. Itt azután tiszI tességes módon vagyont szereztem. Van négy házam, mind magyarok lakják, birtokom, jmely testvérek között is megér nyolezvan ezer dollárt. — Ha ilyen gazdag, — fordultam hozzá — nem tehetne semmit Balázs Sándorért? Az öreg felfortyant: — Talán még azt akarná az a koldus, hogy én menjek hozzá? Megundorodva néztem az öreg emberre, de ott maradtam, hogy egészen megösmerkedjem a fajtájával. Bejött legidősebb leánya, szép amerikai kisasszony, az öreg gőgös büszkeséggel nézett rám, majd igy szólt leányához: — No, Mariska fiam, ülj a zongotáboz és muzsikálj egy angol nótát ennek a tekintetes urnák. Bort hozatott, pálinkát, szétterpeszkedve, boldogan ült a kényelemben, amelyet szerencsétlen, eladott, kiuzsorázott, kihasznált véreinek irtózatos munkájából szerzett. — Haza? Vissza az ókontriba? N0...N0- szőr... — mondta végül. — Nem kell nekem Magyarország, menjen csak vissza az ur, mondja meg, hogy tiszteltetem és írja be az újságba, hogy milyen gazdag ember lett Holeia István Ez is egy fejezet az Amerikába kivándorolt magyarok szomorú történetéből. Az igazi amerikai tudni se akar róluk, csak erejét és vérét veszi, az agyafúrt, fifikus honfitársa pedig baráti kézszoritással huzza magához, hogy mindenéből kizsákmányolja. És idehaza a legnagyobb közönyösség és nembánomság fogad mindent, ami ezekről a szegény emberekről szól. Senkinek az érdekét nem szolgálja, idehaza senkinek dicsőséget, pénzt, gazdaságot nem szerezhetnek, csak a hajótársaságok pénztárát gyarapíthatják. És a hajóstársaságok mindent el is követnek, hogy minél jobb és hasznosabb szerződéseket kössenek a magyar állammal. Most az Austro-Americana társaságon van a sor. Legközelebb a parlament is megszavazza az uj szerződést. Miért ne? Hiszen csupa koldus, vándorló emberről van szó. Pásztor Árpád.
