Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-02-28 / 9. szám

4-ik oldal. FEHÉRGYARMAT 1913. február 28. Szabadság. Dr. Kiss Antal közkórházi fő­orvos családi ügyeknek elrendezése végett két heti szabadságot kért, mely engedélyeztetett. Szerkesztőségünkből. Bársony Ernő ügy­védjelölt, lapunk munkatársa tanulmányai foly­tatására Budapestre költözik s ezért kénytelen lapunktól is megválni. Az idő rövidsége miatt lehetetlen volt minden kedves ösmerősétől sze­mélyesen búcsút venni, ezért ezúton fejezi ki jóakaróinak vele szemben tanúsított szívességé­ért köszönetét. Képviselőtestületi gyűlés volt e hó 20-án Fehérgyarmaton. A tárgysorozat egyedüli fon­tos tárgya a Fehérgyarmat—nábrádi müut kiépítéséhez a hozzájárulás felajánlása volt. Ismertettük már, hogy mozgalom indult meg, melynek célja Fehérgyarmatról kiindulva Náb- rád túlsó végéig műut létesittessék. Nábrád, Keérsemjén és Panyola községek képviselő­testülete ehó 12-én tartott gyűlésében felaján­lotta, hogy a műut burkolásához szükséges követ a helybeli vasúti állomástól a helyszí­nére kiszállítja. Képviselőtestületünk szintén hozzájárult e határozathoz s egyben kérvényt nyújtott be a m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter Úrhoz, hogy ezen utat, mely mint vas­úti hozzájáró ut is fontossággal bir, építtesse ki. Alapos a remény, hogy a kérelem rövid időn belül teljesülni fog. Spitz József indítványára felhívni határozna a képviselőtestület a magyar aszfalt részvény- társaságot, hogy az aszfaltburkolat hiányait s hibáit a legrövidebb idő alatt p ttolja. Több bizottsági tag panaszolta, hogy a husvágatás ellenőrzése községünkben igen lanyha. Gyakran hoztak be az elmúlt évben vidéken levágott s kellően ellen nem őrzött marhának húsát, veszélyeztetve a közegészséget. A legközelebbi képviselőtestületi gyűlés rész­letesen fogja tárgyalni e rendkívül fontos ügyet. Meghívó. A fehérgyarmati ref. egyház márc. hó 2-án délután 3 órakor a ref. elemi iskola tantermében felolvasó-szavaló délutánt rendez a közetkező műsorral: 1.) Közének. 2.) Imád­kozik: Fábián Károly ref. lelkész. 3) Szaval: Bartha Juliska 4.) Drámai monológ, előadja : Kocsit Kálmán. 5.) Szavalnak még: Korponai Irma, Szász Albert és Fischer Maliid. Végül: Közének Valláskülönbség nélkül mindenki szívesen látott vendég. Kaszinói közgyűlés. A Fehérgyarmat és Vidéki kaszinó f. hó 22-én szombaton este tar­totta 1913. évi rendes -özgyülését Jékey Sán­dor főszolgabíró elnöklete alatt. A Horváth Jenő kir. telekkönyvvezető által előterjesztett pénztári kimutatás szerint az 1912. évben 4275 korona 40 fillér bevétellel szemben 4335 korona 27 fillér kiadás mutatkozik s igy tul- kiadás 59 korona 87 fillér. E kedvezőtlen ki­mutatásnak egyedüli oka, hogy a tagdijak nem folynak be rendesen. Minthogy a kaszinónak prosperálása feltétlenül szükségessé teszi a tagdijak pontos befizetését, a közgyűlés többek indítványára a kaszinói ügyészt a tagdíj ak eré­lyes behajtására utasította. Elhatározta azt is, hogy azon tagok neveit, kik tagdijukkal hosz- szabb időn át hátralékban vannak, a kaszinói táblán fogja fizetésre felhívni s amennyiben ez nem használna, az alapszabályok rendelkezése értelmében a tagok sorából törölteti. A Sztán Dániel elköltözésével megürült el­lenőri állásra egyhangúlag Gacsályi László ta­karékpénztári főkönyvelőt választotta meg. Számvizsgálók lettek: Lörincz József, Mnyer B. Ferencz és Tomory László. A közgyűlést társas vacsora követte, mely felköszöntők nélkül, de annál kellemesebb, ke­délyes hangulatban folyt le. A felszolgált kitűnő vacsora Márkusz Sándorné konyháját dicséri. Gacsályi Lajos | ei]iaiálozása alkalmából a Szatmárvármegyei Takarékpénztár Részvény- társaság bizalmi tanácsa rendkívüli ülésén elha­tározta, hogy az elhunyt érdemeit jegyzőköny­vileg megörökíti, az özvegynek mély részvétét ki­fejezi, a koporsóra koszorút helyez, a temeté­sen testületileg részt vesz és külön gyászjelen­tést ad ki. A gyászjelentés a következőleg hangzik: A Szatmárvármegyei Takarékpénztár Rész­vénytársaság igazgatósága, bizalmi tanácsa és tisztikara fájdalommal jelentik, hogy pócsi Gacsályi Lajos ur ny. királyi járásbiró, az intézetnek volt ig. tagja, a bizalmi tanácsnak éveken át elnöke és utóbb tb. elnöke f. hó 25-én éjjel 1 órakor életének 87-ik évében rövid szenvedés után csendesen elhunyt. Fehérgyarmat, ) >9'3. február hó 25-én. Emlékét mindig kegyelettel fogjuk őrizni. A temetés folyó hó 27-én délután 2 órakor ment végbe Fehérgyarmat közönségének impo­záns részvéte mellett. Az ének elhangzása után Fábián Károly ev. ref. lelkész megható búcsú­beszédet s imát mondott, mely az összes jelen­levőket szivük mélyéig megindította Srf/tírlmre atyai ref. lelkész búcsúszavai után feltették a temérdek koszorúval borított koporsót a gyász­kocsira s megindult a szomorú menet. Kint a temetőben rövid ének, rövid ima hangzott el s Gacsályi Lajos-tetemeit örökre elhantolták. Tisztujitás volt e héten Panyola, Keérsem- jen és Nábrád községekben Szuhányi László tb. főszolgabíró elnöklete alatt. Panyolán köz­ségi bírón ik Kása Károly, albirónak Koncz István, közgyámnak Borbás József; — Keér- semjénbe községi bírónak Siket Mihály, al­birónak ifj. Kovács Mihály, közgyámnak ifj. Siket Ferencz; Nábrádon, közs. bírónak Szikszói András, albirónak Pásztor Mihály, közgyám­nak id. Kovács Imre választatott meg. Czégénydányád egyesített község. Czé- gény és Dányád községek, melyek tudvalevő­leg közvetlenül egymás mellett fekszenek, egy­házi szempontból régen egy közületet alkot­tak. Még 1911. december havában elhatározták, hogy egy községgé egyesülnek. E határoza­tot a vármegyei törvényhatóság még 19)2. március 21-én tartott közgyűlésén s most már a m. kir belügyminiszter is jóváhagyta, utóbbi azzal, hogy a községi pótadó viselésé­ben a szóban forgó egyesitett községek egyen­lő arányban vesznek részt. A rendelet a na­pokban érkezett le a főszolgabírói hivatalhoz mely rövidesen megteszi a változás folytán beállott szükséges intézkedéseket. Sorozás. A március hő 1-én kezdődő soro­zás sorrendjét a főszolgabírói hivatal a követ­kezőleg állapította meg: I. nap 1913. március 1-én: akömörői, kölesei és tiszabecsi körjegyzőségekhez tartozó közsé­gekben és a szatmárcsekei községi jegyzőséghez tartozó Szatmárcseke községben (Kömörő, Pe- nyige, Túristvándi, Kölese, Fiilesd, Sonkád, Ti- szabecs, Milot r, Uszka és Szatmárcseke); álli- táskötelesek száma 228, II. napon, mátcius 3-án: a matolcsi, jánki, tiszakóródi, nagyszekeresi és kisnaményi kör­jegyzőségekhez tartozó községekben (Matolcs, Géberjén, Fülpös, Fülpösdarócz, Jánk, Darnó, M-ijtis, Tiszakóród, Tiszacsécse, Nagyszekeres, Mánd, Nemesborzova, Kisszekeres, Zsarolyán, Kisnamény, Vámosoroszi, Csaholczés Túrricse) állitáskötelesek számn 290, III. napon, március 4-én: a nagyari, ezégé- nyi és nábrádi körjegyzőségekhez tartozó köz­ségekben és a fehérgyarmati községi jegyzőség­hez tartozó Fehérgyarmat községben (Nagyar, Kisar, Czégény, Dányád, Szamosújlak, Gyügye, Nábrád, Panyola, Keérsemjén és Fehérgyarmat) községekben tartózkodó állitáskötelesek fognak előállittatni, — állitáskötelesek száma 256. Belmissió. Hogy mily nagy hiányt pótolnak s mennyire beváltak a ref. egyház által tartani szokott felolvasó-szavaló délutánok, mutatja a folyton növekvő érdeklődés, mely egyrészt a felolvasó délutánok mind nagyobb mérvű lá­togatásában, másrészt a szereplésre való önként jelentkezésekben nyilvánul. Alkalma nyílik most a fiatalságnak — leányoknak úgy, mint fiuknak — megkedvelni a léleknemesitő darabok: ver­sek, monológok előadását, szavalását, amelynek gyakorlása és megkedvelése a maga jótékony hatását egyetlen fiatal kedélyre sem téveszti el. Emellett a közönségnek alkalma van köze­lebbről megismerni a nyomtatásban kiosztott uj énekek szövegét és dallamát s a régi, sok tekintetben elavult zsoltárok mellett lassanként hozzá szokhatik ezeknek újabb, dallamosabb formáihoz. A folyó hó 23-án tartott is egyike volt a legsikerültebb délutánoknak. Közének s rövid ima után Fábián Károly ref. lelkész tartott felolvasást „Az Evangyeliumi szellem“ hatásá­ról az állami, társadalmi életre a különböző népeknél, kiemelve mindenütt a sajátos nem­zeti vonásokat. Értékes tanulmány, érdekkel hallgattuk. Közben Szegedi László III. ip. isk. növendék szavalta „Kossuth sírja“ c. költe­ményt közvetlen, meleg hangon, élénk tetszés­sel. — Meglepett! — Ügyesen, épen mint egy menyasszony alakította Vary Ilona „A meny­asszony“ c monológot. Különösen pályadijat nyert volna (ha lett volna) a „pályadíjnyertes szerelmi vallomás“, (részlet a monológból) vagy ha jobban tetszik „leánykérés“ elszava- lásával. így tapsot kapott! Hozzájárultak a délután sikeréhez: Nagy Irma, Kézi Mariska szavalataikkal, kik szintén nagy gyakorlatról s haladásról tettek bizonyságot. A Gyarmathy testvérek érzéssel előadott kuruc nótái pádig csak fokozták a kedély jó hangulatát. A „Szó­zat“ eléneklése vetett véget a jól sikerült délutánnak. Elitéit körorvos. A kir. törvényszék Tóth Ödön volt remetemezői h. körorvost védhim- lő oltási törzskönyvek meghamisítása miatt 8 napi fogházra, 10 korona pénzbüntetésre s egy évi hivatalvesztésre ítélte. Fellebezés folytán a debreceni tábla a körorvos büntetését hat ha­vi fogházra, 3 évi hivatalvesztésre s 200 ko­rona pénzbüntetésre emelte fel. Az Ítélet ellen vádlott és védője semmiségi panaszt jelentet­tek be. Tóth Ödön régebben Kölese község­ben volt h. körorvos. A szatmári rablógyilkosság. Élénk emlé­kezetében áll még közönségünknek, hogy Nagy József szabólegény az év elején kirabol­ta s meggyilkolta Fóris Antal szabóinast, kit gazdája Inglik József megbízásából heti ke­resményét vitte el. Az elvetemült ember felett e hó 24-én Ítélkezett a szatmárnémeti kir. törvényszék esküdtbiróság Papolczy Gyula kir. táblai biró elnöklete alatt. A vádat Fabó Zoltán kir. ügyész képviselte, mig a védelmet Dr. Tanódy Endre ügyvéd látta el. Az esküd­tek bűnösnek mondták ki Nagy Józsefet a rablással párosult szándékos emberölés bűn­tettében s ezért a bíróság életfogytiglani fegy- házra ítélte. Az ítélet ellen vádlott s védője semmiségi panaszt jelentettek be a büntetés enyhítését kérve. Törvényhatóságok útépítési segélye. Be­öthy László kereskedelmügyi miniszter az 1912. évben pusztított árvizek által megrongált köz­utak helyreállítása és igy közvetve az ínséges nép segélyezése czéljából annak munkája által exisztenciális segélyt nyújtott, még őszkor 656.000 korona rögtöni segélyt utalt ki, most pedig újabb 2.393.000 koronát folyósított az ínséges vidékek lakossága javára. Ezen ösz- szegből a törvényhatósági vicinális köz­ségi utak és a megrongált hidak helyreál­lítása céljából Szatmárvármegye 53.000 ko­ronát kapott segítségül. Ha meggondoljuk, hogy a szomszédos kis Ugocsa 134.000 koro­nát kapott, elmondhatjuk, hogy megyénkről ugyan csak mostohán gondoskodott a maga» kormány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom