Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1912-12-25 / 1. szám
1912. december 2ft. FEHÉRGYARMAT 6-ik oldal. kezünkbe adja a tollat, hogy itt a nagy nyilvánosság előtt, kellő tisztelettel bár, de azért őszinte nyíltsággal megkérdezzük Fehérgyarmat mélyen tisztelt Elöljáróságától, hogy ha igazán szívén viseli a város és a polgárok érdekeit, miért nem szedeti már egyszer rendbe azt a piacteret ? Miért nézi behunyt szemmel azt a kínlódást, amit ember és állat vásárkor vagy azonkívül ott végbe visz?I miért?! — Nem szeretnők feltételezni azt, hogy öröme telt volna az Elöljáróságnak abban, amit pl. csak a legutóbbi nagyvásár alatt is láthatott; — de nem szeretnők azt sem, ha véletlenül teljesedésbe mennének azok a „jókivánatok“ amelyek a vásárosok ajkairól itt-ott elhangzottak. Városkánk minden téren halad előre. Van villanyvilágításunk, aszfaltjárdánk, szép épületeink stb. ez mind szép lenne, ha lenne aki ezeknek is gondjukat viselné, és — ha nem éktelenkednék éppen a város közepén, a szivében, folyton sajgó sebként ez a 'borzasztó sártenger, amely még nyáron sem tud egészen kiszáradni, amely igy, eltekintve mindentől, igazi melegágya különféle betekségeket terjesztő ba- cillusoknak. Reméljük, nem lesz egészen hiábavaló a felszólalásunk és módot fog találni a t. városi Elöljáróság ahhoz, hogy a piacteret rendbe hozza és a nagyközönség részére mielőbb használhatóvá tegye, — hogy mi módon? azt hisszük nem szükséges még most bővebben kifejtenünk. Vármegyei közgyűlés. A f. hó 19-én megtartott rendkívüli közgyűlés a legteljesbb részvétlenség mellett folyt le, a tisztviselőkön kívül összesen 22 tag jelent meg. Csaba Adorján főispán kegyeletes szavakkal emlékezett meg a nemrég elhalt Jékey Mór géberjéni földbirtokos, volt vármegyei alispánról. Pályafutása kezdetén karddal a kezében ‘ vett részt a nemzet sza- badságkűzdelmében, később pedig társadalmi utón, majd mint a vármegye alispánja járult hozzá a nemzeti .újjá ébredés fejlesztésében. A 300 pontból álló tárgysorozattal gyors egymásutánban egy óra alatt végzett a közgyűlés. A közgyűlés tárgysorozatában szerepelt az érdekelt községek kérvénye, melyben a Fehér- gyarmat, Nábrád,, Semjén, Panyola. Számos- szeg, Nagydobos útvonalnak a megyei úthálózatba való felvételét kérelmezték. A törvényhatóság a kérelmet teljesítette s jóváhagyás végett a kereskedelmi minisztériumhoz felterjesztette. E határozat járásunkra nagy fontosságú, mert lehetővé teszi, hogy ez útvonal kiköveztessék, ami a kiváló minőségű talajjal biró községek fejlődésre felvillanyozó hatással lenne. Rémes rablógyilkosság tartja izgalomban Szatmár lakossait. Egy elvetemült szabó legény Nagy József lakására csalta s három baltacsapással megölte Ingük József szabó meser inasát a 15 éves Fóris Antalt. A gyilkosság szombaton este történt. Az inasnak gazdája 150 koronát adott át, hogy azt kivül dolgozó segédeinek elvigye. A fiú először Nagy Jézsefhez ment, átadott neki 18 koronát. Utóbbi észrevette, hogy a fiúnál nagyobb összegű pénz van, leütötte, a pénzt elvette s a fiú holttestét a szennyes ládájába’ gyömöszölte az elvetemült gyilkos, ki tettét beismerte. A csendőrök letartóztatták. Községeknek jó ivóvízzel való ellátása. A m. kir. belügyminiszter leiratával megállapította, hogy Kisszekeres, Nagyszekeres, Nemes- borzova, Zsarolyán, Czégénydányád, Szamos- ujlak, Csaholcz, Darnó, Majtis, Fülesd, Sonkád, Kömörő, Turistvándi, Vámosoroszí községekben használt ivóvíz emberi élvezetre alkalmatlan és az egészségre kártékony, felhívta tehát a főszolgabíró utján nevezett községeket, hogy megfelelő fúrt kutak létesititését mielőbb határozzák el s vonatkozó határozataikat jóváhagyás végett terjesszék fel. A kutak fúrása a községek háztartartását lényegesen megterhelni nem fogja, mert a belügyminiszter a fúrási költségek túlnyomó részét segélyként folyósítani kész, a községeket a szállítási költségek és kézi napszámok adása fogja terhelni. Remélhetőleg a községek felhasználják a kedvező alkalmat, hogy magukat jó ivóvízzel lássák el. Lelkészek és tanítók fizetésrendezése A főrendiház gazdasági és pénzügyi bizottságának minap tartott ülésén a kultusz tárcza tárgyalása közben gróf Zichy János valíás és közoktatás ügyi miniszter előterjesztette, hogy úgy a ref, lelkészek, mint az összes állami és felekezeti tanítók fizetésének rendezése legközelebb törvényhozási utón fog megtörténni. A megfelelő javaslatokat ez év végén, vagy a jövő év elején fogja beterjeszteni, s igy az január 1-ig már törvényerőre nem einelkedhetik. Gondoskodni fog azonban arról, hogy a törvény visszaható erővel ruháztassék fel, miáltal a lelkészek s tanítók már január 1-től fogva élvezhetik a magasabb illetményeket. Ígéretet tett arra is, hogy a fizetésrendezéskor az állami s nem állami taniók fizetése közötti különbséget eltünteti. E kérdésre vonatkozó törvényjavaslatok be- beadásakor még vissza fognak térni. Jegyzői értekezlet lesz e hó 27-én d. e. -10 órakor a helybeli községházán. Jékey Sándor főszolgabíró elnöklete alatt. Az értekezlet tárgya a Turszabályozással kapcsolatos községi intézkedések megtétele. Adóelengedés árvíz károsodás esetén. A magy. kir. közigazgatási bíróság 4845/1912. P. sz. határozatával kimondotta, hogy árvíz károsodás általában, tehát akkor is igényt ad adóelengedésre, ha általa nem egész határok pusztultak is el. E határozat fontossága a mi járásunkban szembeöltő s több mint két évtizedes igazságtalanságot hivatott megdönteni. A pénzügyi hatóságok ugyanis eddig ezt a felfogást vallották, hogy azon ármentesitett földekre vézve, melyek a rendes elöntés hátrányait a földadó sorozati munkálatban figyelembe vették, adó elengedésnek csak gátszakadás folytán bekövetkezett, illetőleg oly rendkívüli árvízkárok esetében lehet helye, ha az árvíz egész községi határt elborít. A közigazgatási bizottság határozata azonban csak folyóvíz kiöntése által okozott árvíz károsodásra vonatkozik, mig földárja, tartós eső stb. által okozott árvizeknél az eddigi gyakorlat lesz az irányadó. Kilakoltatás. Deczember hó 21-én délután kellemetlen jelenetnek voltak tanúi községünk lakosai, a postaépület közvetlen szomszédságában egy érteden, elmebeteg embert tettek ki házából. A kilakoltatás birói Ítélet alapján s forma szerint jogosan történt, a birói ítéletet felübirálni nem akarjuk. De nem hagyhatjuk említés nélkül a községi elöljáróságnak mulasztását ez ügyben Szemünk láttára történt, hogy a szerencsétlen kilakoltatott ember ellen különféle alapon perek indíttattak, melyekre meg sem jelent s ezért elmarasztolták, házát elárvereztették, most csendőri karhatalommal kitették. Az elöljáróságnak kötelessége lett volna gondoskodni, hogy a boldogtalan embert gondnokság alá helyezze az árvaszék, hiszen az ügy több mint két éve húzódik. Remélhetőleg most sürgősen fog intézkedni, mert úgy hallatszik, hogy jólelkü emberek a bíróságnál letétben levő pénzét is megkapari- tani igyekeznek. Országos betegápolási pótadó kulcsát a törvényhozás az eddigi 5%-ról 10%-ra emelte. Ez adófizetés érzékenyen sújtja az összes adózókat A felemelt adóból befolyó többlet a fővárosi és vidéki kórházak javítására, új kórházak építésére s a felszerelések kiegészítésére fognak fordit- tatni. Remélhetjük tehát, hogy a fehérgyarmati közkórház is végre rendes épületeket fog kapni, bár az adófelemelés a mai szűk világban igazán kellemetlen. Egy szál rózsa. Egy hölgy letépett egy szG rózsát egy rosszmájú ember udvarán, aki nemhogy örült volna ennek, hanem feljelentette a rózsa letépőjét a szolgabiróságon. Ott valami Ítéletet hoztak, hogy mit, az mellékes, elég az hozzá, hogy föllebbezés folytán elindult végtelen útjára az ügy és bejárta az igazság- és belügyminisztériumot, a közigazgatási és hatásköri bíróságot, mert annyi sok okos ember sem tudta, hogy a rózsa letépése hova is tartozik a büntetőjog szempontjából, Végre elvi döntés született az esetből, mely azt mondja, hogy aki virágot tép a más kertjéből, az nem közigazgatási kihágást követ el, hanem a rendes bíróság elé tartozik, mint idegen ingó el- tulajdinitója. Másfél esztendőbe került az egy rózsa elvi elintézése, ami bizony épen elegendő, hogy azalatt a legszebb rózsa is elhervadjon. A póstások revolvere. Ismételten előfordult, hogy a közigazgatási hatóságok, a törvényhatóságoknak a fegyverviselésre vonatkozó szabályrendeleteire támaszkodva, a magy. kir, pósta alkalmazottaitól is, főként a póstames- terektől azt kívánták, hogy szolgálattevő közegeik részére fegyverviselési engedélyt szerezzenek be. A pósta és távirda igazgatóság most értesítette a póstahivatalnokokat a belügyminiszter hatázozatáról, amely kimondja, hogy a forgó pisztoly a pósta szolgálat körében éppen olyan felszerelési tárgy, mint aminő pl a rendőr szolgálati pisztolya, vagy a csendőr fegyvere, ott tehát, ahol a közbiztonsági viszonyok indokolják, a póstaalkalmazottak revolverrel való ellátását nem lehet fegyverviselést engedélyhez kötni. Uj cigaretták. A pénzügyminisztérium közhírré teszi, hogy háromfajta uj cigarettát bocsát forgalomba, amelyeknek a neve: Amneris, Theba és Moczis. E cigaretták száz és húsz darabonkint kartondobozokba csomagolva e hónap 14-étől kezdve az összes különlegességi trafikokban kaphatók. Az Amneris aranyvégü szopóka nélküli cigaretta ára: száz drb. 9 kor. húsz drb. 1 kor. 80 fillér. A Theba parafa nélküli cigaretta ára: száz drb. 7 kor., húsz drb. 1 kor. 40 fillér. A Moczis szopókás cigaretta ára: száz drb. 6 kor., húsz drb. 1 kor. 20 fillér A miniszteri kirendeltségek előadásai. A szatmármegyei m. kir. gazd. felügyelőség úgyis mint a Hegyvidéki kirendeltség szatmármegyei vezetősége, a tél folyamán tiz községben fog népies előadásokat tartani. Az első előadást a vármegye legnagyobb községében, Sza- niszlón, vasárnap tartotta meg a kirendeltség. Ez alkalomból az előadó ifj. Szabó Mihály volt, aki a többtermelésről s ezzel kapcsolatosan a műtrágyák okszerű alkalmazásáról értekezett A gyakorlati szempontból is felette érdekes előadást több mint 100 kisbirtokos halgatta élénk lekötött figyelemmel.
