Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-04-18 / 16. szám
1913. április 18. FEHÉRGYARMAT 3-ik oldal. ß I R E K. A ROMÁN PAPOK izgatásai meg tették hatásukat, Jaczkovics Mihály püspöki vikáriust, az uj görög katholíkus magyar egyházmegye fő tanfelügyelőjét több szatmármegyei községben inzultátta a nép. Régen tudom s látom, hogy a látszólagos csend dacára vármegyénkben az oláh nemzetiségi mozgalom nöttön nő. De ezen igazán nem lehet csodálkozni. Akinek alkalma volt bármikor s bárhol az életben tapasztalni a magyar kormányok bánásmódját s módszerét a nemzetiségekkel, főleg a románokkal szemben, láthatta, hogy ez a magyarság, a magyar állam szempontjából eredményre nem vezethet. Nemzetiségi politikánknak sarkalatos hibája az édesgetés gondolata; a mindenkori magyar kormányok Ígéretekkel, adományokkal, támogatással vélték megnyerhetni a románság szere- tetét, a románság hűségét, ragaszkodását. Ezzel szemben a magyarság mindig mostoha gyermeke volt az államnak. Egy pillantás Szatmármegye közoktatási térképére s láthatjuk: a román nemzetiségű vidékeken az állam teljesen a maga költségén állított iskolát, vagy legalább busásan segélyezi; a magyar vidékek községi s egyházi pótadók alatt roskadoznak, de az állam segítő keze nem nyúl feléje, — legfeljebb alamizsna formájában. Szinte megfoghatatlan, hogy a kormányok évtizedeken át nem az ország államalkotó gerinczét tevő magyarságot, de a nemzetiségeket favorizálták. Az eredmény már mutatkozik. Az uj magyar püspökség ellen kíméletlenül veszi fel a harcot az oláh papság legkisebb számottevő tagja is. A hosszú küzdelem után nehezen kivívott magyar püspökség megalakulását erőszakosan akarja meghiúsítani az egész románság. Ha annyira szomorú nem volna, ka- ezagni kellene azon, hogy Magyarországon, a magyar állam által támogatott, a magyar közigazgatás vezetői kíséretében megjelenő főpapot csendőröknek kell megmenteni a támadások ellen, melyek öt magyarságáért, egyedül s kizárólag magyar voltáért, e haza nyelvéhez való hűségéért érik. S nincs kar, mely lesújtana, nincs hatalom, mely rendet teremtene. Uj református egyházmegye. A szatmári református egyházmegyéhez ma 65 egyházközség tartozik. Ezek a községek Szatmár város határa és a Tisza folyó közt elterülő vidéken feküsznek, túlnyomó részben a Sza- mosközön. Az esperesi hivatalnak s magának az egyházmegyének is székhelye Szatmár város, az egyházmegyének délről legvégső egyház- községe. Ez a földrajzi helyzet és az egyházmegye községeinek s ezzel az egyházmegyéhez tartozó híveknek nagyobb száma olyan tényezők, a melyek az egyházmegye igazgatását és kormányzását megnehezítik, terhessé teszik és számtalan hátrányt rónak az egyházközségekre és a hívekre. A mai állapot mélyreható jelentőségét fölismerte dr. Kovács István szatmári lelkész és a legutóbbi egyházmegyei közgyűlés elé indítványt terjesztett az egyházmegye kettéosztása iránt. A közgyűlés az indítványt elfogadta és bizottságot küldött ki a kettéosztás módozatának kidolgozására. Elismerés illeti dr. Kovács Istvánt, hogy hideg objektivitással levonta a mai állapot konzekvenciáját és férfias elhatározással a közgyűlés elé vitte a ketté osztás kérdését. Elismerés illeti az egyházmegyei közgyűlést, hogy mellékérdekeken felül emelkedve, magáévá tette és határozattá emelte az indítványt. Számottevő, kívánatos előnyök azok, melyeket a népes és nem szerencsés fekvésű szatmári ref. egyházmegye ketté osztása biztosit. Az egyházkormányzás terén és a vallásos élet ápolása körül egyaránt értékes eredményeket hoz magával az uj alakulás. Magunk részéről örömmel üdvözöljük a nagyszabású közgyűlési határozatot és óhajtjuk, hogy á szamosközi ref. egyházközségek minél előbb önálló egyházmegyévé alakuljanak. Alapszabály jóváhagyás. A m. kir. föld- mivelésügyi miniszter a fehérgyarmati azdakör alapszapályait 33582—1913. szám alatt jóváhagyta. Nyugdíjazás. Ilosvay László, p. ü. számtanácsos a nagykárolyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség régi, munkás tagja, 31 év szolgátat után nyugalomba vonult. Uj állatbiztosító szövetkezetek. Vármegyénkben március hó folyamán Csegöld, Nagy- majtény, Qilvács, Csengerbagos, Nyircsaholy és Fábiánháza községekben alakult állatbiztosító szövetkezet főleg Tichy Gyula gazdasági felügyelő akciójára. Iskolai hírek. A szatmárnémeti ref. főgimnázium fentartó testületé legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy az 1912. évi szeptemberben megnyílt I. b. párhuzamos osztályt folytatólag a jövő évre a második osztályban is fentartja, emellett f. évi szeptemberben az első osztályban uj párhuzamos osztályt nyit s a többlet-munka ellátására egy történet-földrajz szakos uj tanári állást rendszeresít. Amilyen jóleső érzéssel töltheti el ez a hir a szatmárnémeti ref. főgimnázium fejlődése iránt érdeklődő közönséget, éppoly megnyugvással vehetik tudomásul a taníttató szülők, mert mig az eddigi egyes osztályok maximális 68- as létszámán fölül jelentkezőket az igazgatóság kénytelen volt elutasítani, most az alsó két osztály mindenikébe 120—130 növendék vehető föl, igy a tárható összes jelentkezők helyet kaphatnak. Az igazgatóság a jövő évi beiratásra jelentkezést már f. évi julius 1—5 napján elfogad. Eme előzetes jelentkezés azért is fontos, mivel a rendszeresített uj tanári állásra a pályázatot csak az esetben hirdeti meg a fentartó testület, ha ezen jelentkezésből az újonnan megnyitandó párhuzamos osztálynak legalább 40— 45-ös létszáma biztosítottnak látszik. Harcias lelkész. Hétfőn délelőtt megjelent Erdős Ignác kisszekeresi ref. 'elkésznél Halász János községi biró és felszólította, hogy a 42 K 37 fill, adóhátralékát fizesse ki, mert ha nem, lefoglaltatja a bútorait. A lelkész erre kifizette az adóhátralékot. A községi biró, miután a pénzt felvette távozni készült. Erdős azonban torkon ragadta a községi bírót és kijelentette, hogy addig ki nem megy a házból, mig a 42 K 37 fillért vissza nem adja. Halász, aki már fulladozott, kényszerhelyzetében visszaadta a pénzt. A községi biró a református pap eilen az illetékds helyen megtette a feljelentést. Az ügyvédek közgyűlése. A szatmárnéme- ti-i ügyvédi kamara vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a városháza tanácstermében Korányi János kamarai elnök elnöklésével. A legfőbb tárgy, az elmúlt évről szóló jelentés volt, mely nagy alapossággal terjeszkedett ki az ügyvédséget érintő minden irányban, s melyet a közgyűlés többeknek hozzászólása után kevés módosítással egész terjedelmében elfogadott. Elfogadta közgyűlés a beterjesztett költségelőirányzatot és az évi tagsági dijat a nyugdijjárulékkal együtt 120 K-ban állapította meg, a mely f. évi junius 1-ig lesz befizetendő. Ugyancsak elfogadta a kamara vagyonára és a segélyalapra vonatkozó számadásokat és a felmentvényt megadta. Jönnek a színészek! Szabados László színigazgató titkárja, Fehér Imre jelenleg városunkban időzik a szezonkezdés fáradságos munkáját végezni és ellensúlyozni azokat az oknélkül szárnyra keltett pályatársi és főleg légből kapott intrikákat, melyek két nap óta igyekeztek fentnevezett igazgató jó hírnevén csorbát ejteni. Szabados igazgató ezekkel szemben nemcsak hogy nem védkezik, hanem azt mondja, „meggyőződik a mindenkor jó közönség“ és ez a legtöbb, a legnagyobb ígéret, amikor a nagyközönségre bizza az Ítéletet. Előadásait folyó hó 23-án kezdi meg Gábor és Liptai „A Sarkantyú“ 3 felvonásos színmüvével , mely a Nemzeti színház ez idei legnagyobb sikerű darabja. Inzultált püspöki helynök. Jaczkovics Mihály püspöki vikárius vármegyénkben az uj görög kathólikus püspökséghez csatolt egyház- községekben most tartotta meg hivatalos körútját. Sajnos, a legtöbb helyen a román papok s az általok felizgatott lakosság részéről a leg„Hattyú” gőzmosógyár Szatmár •••• fehérgyarmati képviselete •SS* I^eVendula Józsefnél SSSS (TÖTH ANNA-féle ház) •••• Felvétel bent az udvarban. Elvállal úri és női ruhákat, utcai, színházi és báli toiletteket megfestésre; utcai, báli, színházi, úri, női és gyermek ruhákat franczia módszer szerint, száraz utón vegytisztításra; ing, gallér, kézelő valamint bármely úri és női fehérneműt 10—2 mosás és vasalásra. Hiány nincs. — Gyors és pontos szállítás. — Mérsékelt árak.
