Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-01-03 / 2. szám

2-ik oldal. FEHÉRGYARMAT megszűnik. S ha figyelembe vesszük, hogy nem elég a föld termését leszedni, de azt kellő időben s módon értékesí­teni is szükséges, e czél lehető elérésére feltétlenül kívánatos első sorban a talaj ármentesitése. Megfontolandó hogy a miniszteri leirat szerint elkészített hálom tervezet közzül melyik volna kivitelre elfoga­dandó. Az egyes tervek mellett és ellen felhozott érvek csoportosításával Nyárá- dy László műszaki tanácsos úr véle­ményét kell elfogadni, mely szerint a Túr vize a Szamosba vezettetnék le. E terv mellett szól az, hogy legkisebb költséggel jár ugylétesitése mint fentartása s hogy árterét az ártér szélén köröskö­rül határolják az idegen vizek elvezeté­sére szolgáló medrek s az öntözésre al­kalmasabb. De súlyosan latba esik épen Nyárády László állásfoglalása, ki mint a Szatmári folyammérnöki hivatalnak hosszú időn át főnöke gyakorlatilag leginkább képes megállapítani, hogy a három tervezet közül vidékünkre melyik a legkedvezőbb. A Szamos túlterhelésére támasztott agályokat a szakértők teljesen eloszlatták, leghelyesebbnek tartjuk tehát ha községeink s birtokosaink a Nyárády László által ajánlott tervezet mellett foglalnak állást. Gazdaközönségünk most fogja kiál- lani érettségének tüzpróbáját. Sokak előtt ma is kedvesen hangzik a „nem adózunk“ elv. De ha körülnézve látjuk a magunk teljes gazdasági nyomorúsá­gunkat, mig boldogabb — bár rosszabb talajú vidékeken kedvezőbb eredményt értek el honfitársaink, — be kell látnunk, hogy a terv létrehozását elő kell mozdí­tanunk minden erőnkkel, s be fog vál­ni a példaszó „segíts magadon, az isten is megsegit.“ Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy az ármentesités első sorban a kisbirto­kosok javára szolgál. Láthatjuk, hogy a nagy birtokosok nagyobb vagyoni ere­jűkkel könyebben tudják birtokukat önkészilette csatornázással és árkolással Égy félév telt bele, amikorra az öreg gróf kezdett visszatérni a földi világra. Addig a fiával foglalkozott, ott töltötte a napokat a sírboltban és siratta a maga szomorúságát. — Ki lánya vagy te, Mária ? — ezt kér­dezte egyszer a fohérarcu lánytól, akit a fia betegsége óta mindennap látott, de csak ma lá­tott meg először. Az apám lent lakik a városban — mondta Mária — és engem elátkozott. Csúf szóval il­letett meg, mert őt szerettem, pedig tudtam, hogy nem lehetek az övé. Itt ülök én is a ko­porsója mellett, hiszen én talán még jobban szerettem. . . Az öreg gróf homloka torz ráncokba szökött a vakmerő beszédre. Két kezével megragadta a lány virágzó testét, mely fájó rebbeuéssel vergődött a vad indulat érintésére E gy hosz- szu pillanatig nézett a leány fáradt, könnyes, szomorú szemébe és hirtelen elszállt a harag a szivéből. A lelkét megcsapta a múlandóság bus szele és a szeretetrevágyó öregség önzé­sével magához ölelte plebejus Máriát. Teltek a napok, a szomorúan egyformák. Bus, halottsirató alkonyatokoa. amikor a várur álomra hajtotta ősz fejét, reszkető öreg kezé­vel végig simogatta Mária aranyhaját. Lys. megvédeni, mig a kisgazda gyenge erejével tehetetlenül áll szemben a sors csapásaival. Azoknak kiknek ez hivatásuk, erről kell a népei felvilágosítani, lássák tisztán, hogy ez elsősorban a nép, sze­gény nép boldogulására is szolgál. Nem szabad végül elfelejteni azt sem, hogy ma is fizetünk ártéri adót minden haszon nélkül, azonkívül a köz­ségek háztartását jelentékenyen megter­helik az állandóan készenlétben tar­tandó árviz védelmi eszközök s a ki­állítandó közerő. Az ármentesitő társu­lat létesítésével e költségek megszűnnek s illetve beolvadnak a kivetendő ártéri adóba, a társulat kötelessége lévén az összes árvizvédelmi teendőknek elvégzése. Lényeges előnye lesz vidékünknek, ha a minisztérium a Szamos és Tisza összes védmüveinek építését és fentartását ál­lami feladatnak fogja minősíteti s azok költségét az állam terhére vállalni. A társulat megalakulásának ez az egyik alapfeltétele, a másik pedig, hogy az állam a munkálatok megkezdhetése vé­gett 6 millió korona kamatmentes köl­csönt adjon. Örömmel üdvözöljük a szabályozási tervezetet. Uj korszak hajnalhasadását, jobb jövő biztatását látjuk benne. l; Buchenholz Adolf g tanító elvállal úgy fiukat, mint leányokat a német nyelvokta­tásra. Már nein íanköteles gyer­mekeket r állandóan tanításra, vagy polgári iskolai osztályok magánúton való elvégzésére. Lakása: Frank Ignácz úr házában. Heti krónika. Irta: BÁRSONY ERNŐ Bécsben a két legelőkelőbb osztrák színház szinlapján egész héten magyar szerző neve volt olvasható. A Burgtheater a Farkast, a Deutsches Theater a Testőrt mutatta be óriási sikerrel. Molnár Ferencz nevétől visszhangzott e héten két hatalmas bécsi színház zsúfolt nézőtere. A siker őszinte volt és a legelőkelőbb bécsi lapok egyöntetűen konstatálják a kivételes irói tehetséggel megáldott magyar költő zseniáli- tását, müvének, különösen a Farkas II. felvo­násának szinte légiesen finom, intuitiv cselek­ményét, nagyszerű dialógjait, melyeknek hatása oly nagy volt, hogy a premieren jelenlevő di- szes közönséggel együtt Ferencz Ferdinánd trónörökös is felállva hódolt a kiváló magyar iró szellemének. De bennünket természetesen nemcsak ebből a szempontból érdekel a dolog. Nem feltétle­nül szükséges sovénnek lennünk ahhoz, hogy e tagadhatatlanul nagy sikerből a magyar iró fölényes tehetségét, a magyar genius frappáns szellemi productumait lássuk meg elsősorban De nekünk igenis, legelőbb is ezt kell látnunk, ki­kel! olvasnunk e jelenségekből, hogy szinmű- irodalmunk néhány évtized óta nemcsak, hogy nagyott nőtt s kikerült oly sokáig tartó csecse­mőkorából, hanem a legutóbbi időben a helyes irány betartása következtében s nehány igazán kiváló szinmüirónk szóhoz-jutása folytán meg­izmosodott, erőteljes, pompás szinműirodal- munk keletkezett, mely inventió, szellem, „es­prit“ dolgában cseppet sem áll mögötte a külföldi szinmüirodalomnak. Mert hiszen például Molnár Ferencz francia- ább a franciánál, szellem, fordulat, raffinált be­állítások, rutinos technikai meglepetések válta­koznak vigjátékaiban a könnyed, mozaikszerüen összeállított dialógokkal, alakjai élnek, húsból és vérből való emberek, akik nem jönnek nagy zajjal a színpadra, hanem ha egyszer Molnár Ferencz behozza őket, akkor ott vannak, élnek, beszélnek, úgy ahogy emberek szoktak beszél­ni, — gondolatai nemcsak egy könnyüvérü genialis bohém, hanem egy alaposan képzett emberismerő bölcs mélyenszántó gondolatai is, iróniája nemcsak niar, hanem az Élet éde­sen kesernyés izével — nem uióizével — a szájában adja le véleményét az Életről, az Em­berről kedvesen, hozzáértően, behizelgően, nem szkeptikusan, hanem a meglátás, a meg- érhezettség széles, hatalmas látókörével, az emberismerés inkább hófehér, mint rózsa­színű szemüvegén keresztül nézve a nagy min- denséget. És ez a széles látókör, ez az öntudatos biztonság az Életre, az Emberre vonatkozó i- rásaiban képezik Molnár Ferencz főerősségét. Könny az egyik mondatában, egy elfojtott halk kacaj a másikban — egy hangulatos, fantasz­tikus álom....................ez Molnár Ferencz s ezek együttvéve: egy könnyön keresztüli bá­gyadt, fájdalmas, elröppent mosoly, ez az ő világnézete. ___________________1913. január 3. Boldog ú jévet kívánok t. vendégeimnek, ismerőseimnek és jóbarátaimnak. MÁRKUSZ SÁNDOR a „Kaszinó" szálloda bérlője. A Tisza-Szamosköz vízrendezési tervezetének ismertetése. A magyar királyi föidmivelésügyi Miniszter 66616/1912. szám alatt leirt vármegyénk Alispánjához a Tisza-Szamosköz egységes ár­védelme s ennek keretében a Túr szabályozása tárgyában. E leirat szerint a szabályozási terveket a magyar királyi országosvizépitési bizottság felülbírálta s eredményét a miniszteri leirat a következőben közli: Á szatmári folyammér­nöki hivatal tervei szerint végrehajtandó mun­kálatok két csoportba tartoznak. Az egyik cso­portba esnek az ármentesités teljes megoldá­sára irányulók, a másik csoportba pedig a belvízrendezést felölelők. E két irányú feladat megoldása a tervek szerint az alább ismer­tetett módozatok szerint volna eszközölhető. A) Ármentesités. A szatmári folyammérnöki hiva­tal tervében azon elv nyer alkalmazást, hogy a külvizeket (Bitár, Hódos, Turcz és Túr) csatornákon a lehető legrövidebb nyomon el kell vezetni a befogadásukra alkalmas folyóba A további ármentesitési érdekeket a Tisza és Szamos mentén végleges méretekkel és rend­szeres vonalozással létesítendő árvédelmi töl­tések védenék meg, a belvizeket pedig meg­felelő főcsatornák vezetnék el. A külvizek el­vezetésére a hivatal két megoldásra vonatkozó tervet dolgozott ki, Egyik szerint a Batár vizét Tivadar ugocsamegyei községgel szemben nyíltan vezetné a Tiszába, a Turvízét pedig a sárközi erdőn a Túr jelenlegi medréből kiágazó „Szamosi Tur-csatorna“, Kiskolcs községgel szemben szintén nyíltan a Szamosba vezetné. E csatorna felső végéhez a Hódos és Turcpa- tak vizét a hegység lába s ártér széle köze- ében tervezett kissebb csatolna vezetné, jobbpariján, töltéssel. A külvizeknek eme megosztott elvezetésére előirányzott költség 332 millió korona. A másik módoza* szerint a Túr, Tűre, Hódos és Batár vizét egyetlen felfogó csatorna: a „Tiszai Tur-csatorna“ balpartján töltés védelme alatt, vezetné nyíltan a Tiszába. E Il-ik módozatra előirányzott költ­ség 3 41 miiió korona. A külvizeknek a meg­osztott, vagyis az első sorban emlitett módon való elvezetése esetében a Tisza mentén a Batár-csatorna torkolatától a Tisza—Szamos- zugban szükséges zsilipig, a Szamosmentén a Szamosi—Tur-csatorna jobbparti deponiájától ugyancsak a jelzett zsilipig, az együttes elve­zetés esetében pedig a Tiszamentén a Tiszai Túr csatorna torkolatától, a Szamosmentén a „Raktaér“ közelében levő természetes magas­lattól ugyancsak a Tisza—Szamoszugi zsilipig végleges méretű töltések létesittetnének, a fo­lyókkal lehetőleg párhuzamos nyomon. Elő­irányzott költség a tiszai töltésre 1.70 millió korona, a szamosi töltésre 1.21 millió korona Együtt: 2,91 millió korona, A vízrajzi osztály

Next

/
Oldalképek
Tartalom