Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-04-04 / 14. szám
FEHÉRGYARMAT 3-ik oldal. tiszteletet: akkor az ilyen úri ruhába bujt parasztok lehetetlenné lesznek téve. Nem kell messze menni: ott van a máv. alkalmazottainak a szolgálati pragmatikája. Ott próbálja csak bármelyik elöljáró megbántani alantasa bármely respektálandó érzelmét! Menten lecsap rá a megérdemelt megtorlás! Érdemes volna ezt az esetet felhasználni egy országos mozgalomra, amelynek célja lenne szorgalmazni az államhivatalnokok szolgálati pragmatikáját? Mert csak igy lehet kiábrándítani a magukat kiskirályoknak gondoló hivatalnok urakat, mert csak ez védelmezheti meg a tiszteletreméltó hivatalnoki kar tagjait attól, hogy egy másik hivatalnok azt mondhassa nekik, ami a kutyának dukál s ami cikkünk vezérszólama: „mars ki!“ 1913. április 4. ß I R E K. UJ KÖVEZETT UTAT kér járásunknak minden községe s nem kap egyik sem. Az illetékes körök állítása szerint erről a közel jövőben sem lehet szó, mert a megyei útalap és az álami ut- segély alap tiz évre le van foglava előre. Ha az utóinkra gondolok, sokszor tűnődöm azon, miért tartja magát Szatmárvármegye kulturáltabbnak, e- lörehaladottabbnak, némileg magasabb rendűnek, mint az általa lenézett Bereg, Ugocsa vagy Máramaros megye. Hiszen a kultúra egyik legelső követelménye a közlekedés lehetősége. Azt tartják, hogy a vasúti sin egymagában több kultúrát terjeszt, mint száz iskola. De hozzátehetjük, hogy a kultúrát nemcsak a vasút, de a jó közlekedő utak is számottevően emelik. E szempontból igazán mélyen alatta állunk a szomsédos három vármegyének, melyeknek utjai túlnyomó részt jókarban, télen nyáron használható állapotban vannak, mig a mi utóinkat csak az Úristen gondozza. Meg is látszik a külömbség a gazdasági, ipari s kereskedelmi forgalmon, mely sehol oly gyenge, mint vármegyénkben s főként járásunkban; pedig a földje Kanaán Bereg, Ugocsa és Máramaroshoz képest. E szégyenteljes állapoton csak önmagunk segíthetnénk, a közmondás is azt tartja „Segíts magadon, az Isten is megsegít Járásunk községeinek össze kellene fogni s járási alapon megoldani a kérdést. Nálunk e fogalom ismeretlen, de Németországban gyakori eset, hogy a járás összes községei, vagy azoknak egy része egy közös cél elérésére egyesül s azt egyesült erővel keresztül is viszi. Ilyen pl. egy vizmü, villamos világítás, gyártelep, járási takarék- pénztár s nem utolsó sorban utak s hidak létesítése s rendbentartása. Járásunk elég nagy s vagyonos ahoz, hogy az utakat saját erejéből kiépíthesse s remélhető, hogy ily vállalkozást az állam is támogatna kamatmentes kölcsönnel vagy más módon. Szoktalan nálunk az eszme; de megpendítettem, a járás vezető férfiain a sor, kivinni a lehetőt, de kirántani végre valahára minket az állandó utkalami- tásokból. Nyugdíjazás. Kunczly Sándor fehérgyarmati kir. járásbiró f. hó elsején nyugdíjba lépett. A közszeretett és közbecsülésnek -örvendő járásbiró 37 évet töltött állami szolgálatban s ebből 18 évnél hosszabb időt városunkban, hová 1895 évben nevezték ki albirónak. Szeretetreméltó modorával hamar megnyerte járásunk összes lakosainak rokonszenvét. 1907- ben járásbiróvá, 1913-ban a Vil ik fizetési osztályba lépett; igazi rzokonszenv kiséri őt most, mikor hosszú szolgálat után a tényleges működéstől visszavonul. Úgy értesülünk, hogy Kunczly Sándor továbbra is közöttünk marad, a nyugalom hátralevő napjait körünkben szándékozik eltölteni. Kívánjuk őszinte szívből, hogy mentői hosszabb ideig örvendhessünk neki. Betöltendő szolgabirói állások. A tavaszi vármegyei rendes közgyűlésen Helmeczy Béla szatmári szolgabiró elhalálozása és Kál- lay Ödön fehérgyarmati szolgabiró nyugdíjazása folytán megüresedett két szolgabirói állás be lesz töltve. A betöltendő két szolgabirói állásra a két legkomolyabb jelölt Nemestóthi Szabó Tibor féhérgyarmati helyettes szolgabiró és Dienes Sándor tb. szolgabiró. A tavasz közgyűlés fogja tárgyalni Felsőbánya városnak kérelmét szolgabirói székhely szervezése iránt. A vezető megyebizottsági tagok, tekintettel a nagysomkuti és nagybányai járások tul- halmozottságára, szlmpathiával fogadják a kérelmet. Meghívó. A fehérgyarmati önkéntes tűzoltó egyesület tagjai a folyó évi április 6-ik napján délelőtt 11 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre ezennel meghivatnak. Jékey Sándor elnök 1 árgysorozat: 1) Jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag választása. 2) Választmány jelentése. 3) Számadások és leltár megvizsgálása, s határozathozatal a felmentvény megadása tárgyában. 4) Jövő évi költségvetés. 5) Elnök, alparancsnok, tisztviselők és választmányi tagok választása. 6) Szolgálat és gyakorlat rendjének megállapítása. 7) Tagok felvétele. 8) Indítványok. Közgyűlés. A fehérgyarmati polgári kaszinó folyó évi március 30-án tartotta évi rendes közgyűlését, melyen 51 tag jelent meg. Szuhá- nyi László elnök üdvözli a megjelenteket s azután felolvastatott az évi jelentés s számadás, melyeket a közgyűlés tudomásul vett Ezek után megejtetett a tisztujitás, ennek eredményeként elnök: Szuhányi László, alelnök: Tóth Zsigmond, igazgató: Vaszkó Gyula, ügyész: Dr. Bornemisza Béla, pénztárnok: Kézy László, jegyző: Horváth István, könyvtárnok: Kacsó Gyula és Bányai Bertalan. Választmányi tagok: Kovács Zsigmond, Tömöri László, Nagy László, Kovács Károly, Bányai Lajos, Bányai Károly, Bota Mihály, Reimholcz Péter, Nagy Sándor, Dóka Bertalan, Kacsó Ferencz és Schmelczer József lettek. Végül elhatározta a közgyűlés, hogy a kaszinó majálist fog rendezni, melynek rendezésével a választmányt bízta meg. Hivatalvizsgálat. Dr. Fabó Zoltán kir. ügyész, a szatmárnémeti-i kir. ügyészség vezetője tegnap óta városunkkan tartózkodik a kir. járásbíróság büntető ügyvitelének megvizsgálása végett. Kivándorlás. Fehérgyarmatról az 1913, év első negyedében útlevéllel kivándorolt 3 egyén, visszavándoroltak négyen. Tüzeset Jánkon. Lapunk múltkori számában közöltük, hogy Bárány Sámuel jánki gazdaságában egy kazal lóhere elégett. A csendőri nyomozás kiderítette, hogy a tűzvészt Templom Mihály jánki lakos gondatlansága okozta. Gőzgéppel szecskát vágtak az udvaron, a gépet Templom fütötte s a munka bevégezte után nem oltotta el teljesen a gépben a tüzet. A felkerekedett szél a parazsat a lóherére vitte s az kigyult. Templom Mihály ellen a büntető eljárás megindult! A kár biztosítás által megtérül. Képviselőtestületi választás lesz Gyügyén e hó 15-én. Szamosujlakon e hó 16-án délelőtt 9 órakor. Betörés. E hó 15-én Nagy Pál jánki lakosnak bezárt lakását álkulcscsal felnyitották s a zárt szekrényből 2 drb 100 koronás, 2 drb. 50 koronás bankjegyet, valamint több telekkönyvi és postai okmányt elloptak. A tét elkövetésével Lázár László jánki lakost gyanúsítják, ki azonban a terhére rótt cselekményt határozottan tagadja. A nyomozás minden irányban folyik. Orvosi lakás építése Jánkon. Élénk örömet keltett Jánkon, hogy az uj körorvosi járási beosztás szerint az egyik kör székhelye Jánk lett. Az orvosi állás betöltésének egyik lényeges akadálya a lakáshiány volt. Ezen segítendő a község képviselőtestülete még 1911. év őszén elhatározta, hogy a gróf Hadik Barkó- czy Endre által négyszögölenkénti 6 korona árban felajánlott telket megveszi s azon megfelelő orvosi lakot épit. E határozatot legutóbbi közgyűlésén a törvényhatósági bizottság jóváhagyta, igy az építkezésnek, s ami legfőbb az állás betöltésének semmi akadálya nincsen. Uj postaügynökség. Szatmárvármegye Olcs- va községben Olcsva elnevezéssel 1913. év április hó 1-én postai ügynöksé lép életbe, mely bárhova szóló levélpostai küldemények, továbbá csak a belföldre, Ausztriába, a megszállott tartományokba és Németországba szóló pénz és csomagküldemények felvételével, továbbításával, leadásával és utalvány, nemkülönben postatakarékpénztári ügyletek közvetítésével van megbízva. A postaügynökség kézbesítési köre Olcsva, Olcsvaapáti községekre s az Olcsva községhez tartozó gróf Károlyi tagra, Kósa Árpád tanyára és Tibor- telepre terjed ki. Anyakönyvi hirek Fehérgyarmaton. Meghaltak: Danó Anna 2 hónapos, Váraljai Géza 14 napos, Varga Janka 18 napos, Lakatos József egy éves. Fábián Gáspár 47 éves, Kuliár Irma 3 napos. Született 1 Varga Janka, Váraljai János, Miski Károly, Gerendás Jenő, Korponai József, Tor-