Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-03-28 / 13. szám
1913. március 28. FEHÉRGYARMAT 5-ik oldal. I Lucerna és lóherekisérletek tanulsága. A földmivelésügyi minisztérium fenhatósága alatt álló országos m. kir. növénytermelési kísérleti állomás Magyarovárott időről-időre folytatott kísérleteinek eredményét közé szokta tenni, hogy ezekkel a gyakorlati gazdákat tájékoztassa. Az állomás most teszi közé kiadványát a lucerna és lóherekisérletek tanulságáról. Ebben a gazda útbaigazítást kap arra nézve, hogy mily lucernát, illetve lóherét termesz- szen, továbbá védőnövénnyel, vagy a nélkül vesse és ha védőnövénynyel veti a gazda, hogy eszközölheti a vetést legegyszerűbben, ismerteti továbbá a füzet a kapálásra vetett lucernával tett hazai tapasztalokat és részletesen tárgyalja azt is, hogy miképpen lehet a lucerna és lóhere trágyázásával termésünket nem csak fokozni, hanem biztosítani is. Erre vonatkozólag részletesen ismerteti nem csak a műtrágyák ez irányú szerepét, hanem megemlékezik a szerves eredetű trágyáknak a herefélék termesztésénél való alkalmazásáról is, azonkívül a heré- sek gipszelésének és meszezésének kérdésével is behatóan foglalkozik. A lucernának és lóherének öntözéséről nyert hazai tapasztalatok közlése zárja be a te'jesen gyakorlati modorban megirott füzetet, melyet az országos m. kir. növénytermelési kísérleti állomás Magyar- óvárott bárkinek, a ki eziránt hozzáfordul, díjtalanul és bérmentve megküld. A postatakarékpénztárnál teljesített fizetés úgy tekintetik ugyan, mintha a számla- tulajdonosnál teljesítetett volna, de ha az adós elkésve teljesiti a fizetést, a számlatulajdonos nem köteles utánajárni annak, hogy az adós a postatakarékpénztárnál nem fizetett-e s mig a fizetésről értesítést nem nyer, adósa ellen perrel felléphet, az adós pedig a késedelme által okozott perköltség viselése alól az elkésett fizetés alapján nem menekülhet. így döntött a napokban a budapesti királyi Ítélőtábla 1819/v. szám alatt. Az emberiség üdve. Thierry A. gyógyszerész balzsama és centifolia kenőcse, melyeknek világraszóló hatását számtalan köszönő levél igazolja. Ezen mindkét világhírű, gyógyhatásúkban felülmúlhatatlan szer, melyek nem romlandók, csaknem minden esetben segélyt nyújtanak s gyógyulást eredményeznek. Tartsuk állandóan készenlétben ezen két világszerte ismert háziszert, de óvakodjunk minden utánzattól. Thierry balzsam 12 kis vagy 6 nagy üveg ára 560. kor. Thierry centifolia kenőcs 2 tégely ára 3-60 kor. Kapható: Thierry A Őrangyal gyógyszertárában, Pregrada (Ro- hitsch mellett.) Társulati tisztviselők adója. A társulati tisztviselők IV. osztályú kereseti adója eddig- elé tudvalevőleg a társulatok terhére Íratott elő és általában egyforma kezelésben részesült az állami és a törvényhatósági tisztviselők adóval. Ezt az adót 12 egyenlő havi részletekben, fizetési levonások utján kellett fizetni, és negyedévenként kellett az illetékes pénztárba beszállítani. Az uj adókezelési törvény, mely 1913 január 1-én életbe lépett, ezt a rendszert megváltoztatja és a rendes esedékesség alól csakis az állami alkalmazottak szolgálati járandóságait veszi ki, fentartva ezeknél a havonkénti levonásokat. A társulati alkalmazottak jövedelm adója negyed évi levonások utjáu lesz a szavatos munkaadó által befizetendő. Minthogy pedig az adók mindenkor a naptári negyed közepéig fizetendők, ezek az alkalmazottak elesnek ama kedvezménytől, hogy adóik kisebb-havi részletekben vonassanak le, és negyedévi adójukkal egyszerre kissebitik amúgy is súlyosan terhelt fizetéseiket a negyed minden első vagy második hónapjában, ha csak a munkaadó méltányosságból az eddigi rendszert, a havi levonásokat fenn nem tartja. Ez esetben a munkaadó kénytelen minden negyedévi befizetéskor egy-egy havi adót előlegezni. De változik ezen adó kezelése azáltal is, hogy mindeddig az egy összegben a szavatos munkaadó terhére íratott elő, a jövőben minden egyes alkalmazottnak saját külön adófőkönyvi számlája lesz azon hivatalnál, mely állandó lakhelyére illetékes. Nem kell bővebben fejtegetni, hogy milyen óriási munkatöbbletet okoz ez az intézkedés úgy az adóhivataloknak, mint pedig az érdekelt munkaadóknak. Megokolas. Hatalmas automobil robog keresztül a p . . . i országúton. Bámészkodva nézi két atyafi. Azt kérdi az egyik: — Mondja ke’, nem tudja, miért viselnek azok, akik automobilon ülnek, mindanyian fekete okuláriumot ? — Mán hogyne tudnám, annak nagyon egyszerű oka van, hogy ne lássák azokat, akiket elgázolnak, — feleli a másik .... Az ő vonatuk. Kopog a p . . . i atyafi az aradi vasúti pénztár III. osztályú ablakán: — Kérem alázattal, lovakat is lehet vinni ezen e vonaton? — Sőt még szamarat is, — feleli mosolyogva a pénztárosnő. — Ugy-e mondtam, anyjuk, — szólt a fe- leségéhez — hogy ez a mi vonatunk! És megváltották a jegyet. . . A tájékozódás. V. Frank természettudós érdekes dolgokat irt a tájékozódás és a hely érzékéről. \ u- dományos irodalomban gyakran tala { , ezzel a szóval: irányérzék. Újabban csak gy - len egy francia könyvet irtak, amely tfaz foglalkozik az állatok, helyesebben a m irányérzékével. Itt olvassuk azt, hogy a mehek száz vagy ezer méter távolságból is visszarepülnek a kasba, még akkor is, hogy a csápjukat és öt szemüket elvesztik. (A _ m nek, mint sok más rovarnak, két prizmas-sze- me van és három pontszeme. Hogy na az irányérzék olyan mint a többi öt érzékük, - kor minden időben működik a többi érzékektől s az emlékezettől függetlenül: különben csak irányemlékezetröl és helyemlékezetro kellene beszélnünk. Ez az utóbb: különösen a déli tengerig szigetlakoknál van kifejlődve, akik a közbeszédben nem jobbról és balról beszélnek, hanem keletről, nyugatról, északról es délről. Ezek a szigetlakók azonban tájékozottságukat valószínűleg csak tengeri iskolázottságuknak köszönhetik s igen kétséges, vájjon csaKU- gyan olyan közvetlenül megérzik-e az irányt emlékezet híján is. Amikor mi, emberek, akik a látásuk fokozására megalkottuk a messzelatót és a mikroszkópot, az irányérzékünk kiterjesztésére megalkottuk a kompaszt is nem tettünk egyebet, mint hogy ellestünk valamit az állatok világából, mert az állatoknál találunk bizonyos delejes érzéket. Az állatok kitünően tudnak tájékozódni. Az, hogy az állatok visz- szatalálnak fészkükbe, vagy a szokott vackukra, az igen közönséges jelenség. De nem minden nyugszik az emlékezeten, az állatoknak bizonyára van némi irányérzékük is A muslicák 1000 méter távolságból is megéreznek bizonyos jeleket és az is ismert dolog, hogy a nőstény pillangó nagyon távolról megtudja, hol a him, még pedig a szagáról tudja meg, amelyre a mi szaglószervünk nem is réagál. A rovarok még kitünőbben tájékozódnak. Ez a képességük arra enged következtetni, hogy a rovarok már asszociálni is tudnak, az asszociáció pedig minden értelmi élet alapja. A halak, amelyek egy tóban vannak, minden veszély közeledtére a tó közepére sietnek, eltekintve attól, hogy a veszély a parttól jön-e, vagy a tó közepéről. A méhek tájékozó képességét tüzetesen megfigyelték. A méh amikor először kirepül a kasból, szorgalmasan megnézi a kas nyílását és környezetét, amikor pedig feliszállt, csavarosán repül, hogy megtekintse a terepet. Ha nem látja a kast, még akkor is visszatalál, hogy ha egyszer már repült azon a tájon . . Fel lehet tenni, hogy a méhek ismerik a járt csapásokat, akár csak mi, emberek a mienket, jóllehet, az ismerető jelek a méhek számára egészen mások lehetnek, mint a mi számunkra. Hogy a helyet milyen mértékben jsmerik a méhek, arról nem tudunk pontosan'beszámolni, de némelyek szerint a méh 100 méterig is tud tájékozódni. A kritikai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a halak, különösen ez édesvízben élő halak, jól ismerik a vizüket. A csuka, hogy ha valami veszélyt érez, ugyanazon a viziuton menekül el, amelyen jött. Az amphibák általában sokkal ostobábbak, mint a halak. A békák emlékeznek a helyre, legalább is a leveli béka, amely céltudatosan megy egyik helyről a másikra s mindig visszatér a régi helyére, miután elvégezte a vadászatát és az egyik sohase foglalja el a másik helyét, ami megint azt bizonyítja, hogy nem a szaglásuk vezeti őket hanem az — irányérzékük. Az a képesség, hogy az útjukat megrövidítsék, céltudatos irányváltozással, csak az emlősöknél lelhető fel. Ez az irányérzék nemcsak egyes érzékszerveken nyugszik, hanem az érzékszervek összességén. Másképen van ez a madaraknál, amelyek főleg a látással tájékozódnak aminthogy a madarak szeme sokkal komplikáltabb és jobban van kifejlődve, mint akármelyik emlős szeme. Ziegler tanár amellett foglal állást, hogy a postagalambok irányérzékét nem szabad valami uj, rejtélyes érzék feltételezésével magyaráznunk, mert ez a látása és helyemlékezete kellőképen megmagyarázza. Ez a felfogás ma is teljesen jogosult. A postagalambokat főleg nappal bocsátják útjukra. Hogy a perspektíva- a madártávlatból világosabb és a galamb igy köny- nyebben tájékozódhat, az könnyen megérthető. Ki lehet mondani tehát, hogy a postagalambok tájékozóképessége kizáróan a látáson és a helyemlékezeten alapul. 195/1913. végreh. szám. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti VII. kér. kir. járásbíróságnak 1912 évi Sp VI. 2376/2 számú végzése következtében Frank Kálmán budapesti czég javára (képviselve Dr. Weiner Lajos budapesti ügyvéd által) 307 korona s jár. erejéig 1913. évi február hő 10-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1150 koronára becsült következő ingóságok u. m. szarvasmarhák, ló, szekér, lószerszám és sertés nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a fehérgyarmati kir. járás- bíróság 1913-ik évi V. 54/2 számú végzése folytán 307 K tőkekövetelés, ennek 1911. évi febr. hó 13-ik napjától járó 5 % kamatai, 78% váltódij és eddig összesen 65 korban birói- lag már megállapított költségek erejéig, Fehér- gyarmaton adós lakásán leendő megtartására 1913 évi április hó 5-ik napjának délutáni 5 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le-és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881 évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Fehérgyarmat, 1913, március 25. Páblé Antal kir. bir. végrehajtó rvw,
