Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-03-28 / 13. szám
19Í3. március 21. FEHÉRGYARMAT 3-ik oldal. válaszadás lehetőségének sokféleségéből ép a legjobb fog itt kiválasztódni a tanáesért forduló gazda számára. Tetőzi az egészet az a tény, hogy teljesen ingyenes szolgálatról van szó, a Földmivesek Tudakozó Irodájának az útbaigazításokért semmi néven nevezendő összeg nem jár, költségeit az állam viseli s ellenőrzése, ügykörének irányítása az állam feladata. Nyilvánvaló, hogy ez az intézmény sok hiábavaló kiadástól óvja meg a mezőgazdát, nem szólva azokról az anyagi előnyökről, amelyeket a helyes irányítás következtében ér el gazda. Az iroda e- zenkivül felvilágosítást ad a föld- mivelési minisztériumba beadott minden beadvány, folyamodás, fel- lebezés tárgyában és azoknak sorsáról, elintézéséről hiteles értesítést ad. A Földmivesek Tudakozó Irodája (Budapest, Y. Országház-tér 11) minden olyan levélre készségesen válaszol, amely a mezőgazdaság körében kér felvilágosítást, vagy útbaigazítást. Az alkalom meg van adva a földmivelés helyes irányú fejlesztésének lehetőségére, már most kívánatos, hogy mennél többen éljenek az alkalommal és hogy ez mennél teljesebb sikert eredményezzen. Ismerve a múlt sikereit, bizalommal és sok reménnyel nézünk a Földmivesek Tudakozó Irodájának újabb munkája elé. Tisztelettel értesítem a hölgyközönséget, hogy április elsején 4 heti időtartamra ■=--— újabb == szabászati tanfolyamot nyitok. A tanítás délután 3—5 óráig tart. Tandíj: 24 korona. Tanítok mindenféle felsőruha, fehérnemű és gyermekruha szabást. Adok külön órákat háznál is. Felkérem az érdeklődőket, hogy szíveskedjenek mielőbb beiratkozni. Bővebb felvilágosítással lakásomon, (a Kossuth- nyomda udvarán) szívesen szolgálok. A t. közönség szives pártfogását kérem, kiváló tisztelettel SZILÁGYI IRMA okleveles szabásznő. ß I R E K. KÜLDÖTTSÉG járt az elmúlt héten Nagykárolyban a vármegyei főispánnál, utat kért Jánk, Kisnamény, Csaholcz, Oroszi részére. Barátságos szives választ kaptak. Nem tudom megérteni, mire való a küldöttség járás, mely már-már valóságos epidémiává fajul Magyarországon. Haszna ilyen küldöttségnek nem lehet, czélja még kevésbbé; nem is mindig kellemes. Soha sem vettem részt ilyen felesleges kirándulásban, de ezelőtt hat évvel véletlenül Budapesten voltam, mikor néhai Luby Géza vezetett küldöttséget az akkori kereskedelmi (Kossuth) és földmivelésügyi (Darányi) miniszterekhez a matolcsi Szamoshid érdekében. A küldöttség tagjai az utczán várakoztak, mig nagykegyesen tudatták velők, hogy Kossuth nem fogadja őket; Darányi fogadta, de a fogadtatásban igazán nem volt köszönet. Nemrég pedig a vármegye küldöttségét az előre megállapított határnapon nem fogadta a miniszterelnök. A küldöttség magasra emelte fejét s hogy mentsen a mi menthető, Esztergomba rándult a hercegprímás elé, mert csak kellett egy nagy úrral szin- röl-szinre találkozni, ha már az utazásra annyi pénzt költöttek. — Jövő hó végén megismétlődik e kirándulás. Lehetetlennek tartom, hogy józan- eszü széles látókörrel bíró vezető államférfi vagy egyházfő szívesen látná az örökös köldöttségjárást. Alapjában oka az a sértő feltevés, hogy a cselekvésre, vezetésre hivatott férfi csak akkor foglalkozik az üggyel, ha alázatosan esdekelnek hozzá, hogy csak a küldöttség szónokától tudja meg azt, mit megtudni emberi és hivatalos kötelessége. De oka másrészt vezető államfér- fiaink nagy részének mértéktelen hiúsága is. Ha azt a rengeteg pénzt, mit Magyarországon a küldöttségek elpocsékoltak s elpocsékolnak, hasznos czélra fordították volna, sok olyan hiányt pótolhattak, sok alkotást létesíthettek volna, mely hiányokat pótolni, alkotásokat létesíteni a küldöttségnek nem sikerült. Nálunk mindent az államtól, a hatóságtól várnak, a társadalom teljesen megbénultnak, elnyomorodolt- nak, tehetetlennek látszik az élettől duzzadó, mindent felemésztő álladalom mellett. A naponként felmerülő újabb jelenségek pedig éppen azt mutatják, hogy az álladalom elérte azt a fokot, melyen túl csak sülyedés lehet, de nem emelkedés. Talán sehol a világon nem oly renyhe a társadalom, mint *manapság a magyar. A magyar nemzet múlt századi történelme pedig arra oktat, hogy fejlődés csak társadalmi evolúció utján lehetséges. Képzelhető-e a Széchenyi, Kossuth korszak hatalmas eredménye a társadalom csodás megmozdulása nélkül. A köldöttségek még most is bókolhat- nának Metternich lábainál, de Láncz- hidunk s sok egyéb ma sem volna az akkori államhatalom jóvoltából. S mégis, ma bármerre nézzek, csak szomorú jeleit látom a pangásnak, kicsinyes torzsalkodást, mintha az egész nemzetnek szemét szürke hályog borítaná. Sehol egy ember, ki képes lenne a társadalomban rejlő nagy erőket feltámasztani, egyesíteni; ki felrázná a nemzetet szunnyadásából. Kinevezés. A király Steinkogler János belügyminiszteri segédtitkárt miniszteri titkárrá nevezte ki. Esküvő. Dr. Debreczeni Sándor budapesti ügyvéd, nőül vette Kacsó Károly műszaki tanácsos, a nagykárolyi államépitészeti hivatal főnöke kedves leányát, Irénkét. Eljegyzés. Dr. Kun Béla nagyszőllősi ügyvéd, eljegyezte Farkas Babyt Nagybányáról. Házasság. Szőke Béla, az Első magyar általános biztositó társaság debreceni titkára kedden tartotta esküvőjét Nagy Margit urle- ánnyal Debrecenben. Esküvő. Schwarcz Ignácznak, a Fehérgyarmati Népbank igazgatójának s az izr. hitközség elnökének s nejének bájos leányát, Irénkét e hó 25-én vette nőül Dr. Jáhr Miklós rahói ügyvéd. A polgári esketést Bornemisza Imre jegyző végezte, az egyházi esketés pedig a mennyasszony szülei házánál ment végbe. Este fényes lakoma volt az ifjú házaspár tiszteletére, melyen száznál többen vettek részt. Kinevezés. Dr. Grósz Mór tiszaujlaki orvost a m. kir. államvasutak igazgatósága buzgó és sikeres működése által szerzett érdemei elismeréséül a máv. egészségügyi orvosi tanácsadójává kinevezte. Államsegély. A földmivelésügyi miniszter a Szatmárvármegyei Qazdasági Egyesületnek gazdasági s háziipari tanfolyamok, valamint gazdasági előadások tartására 1500 korona államsegélyt utalványozott. Változás a Szamos szerkesztőségében. Dr. Shik Elemér a Szamos főszerkesztője megvált ez állásától. Országos állatvásárok vármegyénkben, Április 1-én Krasznabélteken ; 3-án Királydaró- con; 7-én Hagymásláposon és Szinérváralján: 14-én Nagykárolyban; 15-én Érendréden; 18 án Csengerben; 21-én Mátészalkán; 22-én Aranyosmedgyesen; 28-án Felsőbányán ; 29-én Szatmár-Németiben; 30-án Misztótfaluban. Közigazgatási bejárás. A Géberjén községből kiindulva Győrtelek Jékey-tanya vasúti állomáshoz vezető hozzájáró ut kiépítése elrendeltetvén, a közigazgatási bejárás április hó 3-án délelőtt fog megtartatni Dicsöfy Kálmán műszaki tanácsos vezetése alatt. A közigazgatási bejárás befejeztével a munkához nyomban hozzáfognak. Nagyhét. A nagyhét és húsvéti ünnepek alatt mindvégig csodásán szép idők jártak. A korai husvétnál félni lehetett, hogy a tavasz e nagyszerű ünnepe zord időben fog lejátszódni, de e helyett pompás tavaszi langy meleg tiszta volt az időjárás, mely tetőpontját iiusvét vasárnapján érte el. Meg is látszott a város képén. A templomok szorongásig megteltek áhitatos hívőkkel, kik türelemmel hallgatták a hirdetett igéket. Délután és este pedig valóságos korzó volt az utcán, mindenki örülni látszott a megújhodásnak, a tavaszi kikeletnek. Purim. A keresztény husvéttal egyidőben esett az idén a zsidók farsangja (Purim). E szokatlan esetnek magyarázata az, hogy a zsidóknak szökőévük van 13 hónappal s igy egy egész hónappal később lesznek a húsvéti ünnepek, mint más években.
