Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-03-14 / 11. szám
1913. március 14. FEHÉRGYARMAT 5-ik oldal. előirt kellékekkel t. i. az uj épület tervrajzával, a hatósági építkezési engedélylyel, esetleg a lakhatási engedélylyel szereljék fel, mert ellenkező esetben kérvényük elintézése akadályokba ütközik s az ideiglenes házadó mentesség megadása késedelmet szenved. Hogyan választják a magyar tanítót? (Megtörtént) Nem rég egy magyar községben tanítói választás volt, férfi tanítói állásra. A három aspiráns közül megjelent egy, de a helyszínén azt sem látta senki, a másik kettő ellenben, dacára hogy személyesen meg nem jelent, mégis jelen volt fényképileg. Volt tehát, illetve választásra került két fénykép. A kettő közül volt egy női fénykép, a mely nem aktuális: férfi kellett az iskolának, de az iskolaszéknek is. Megjelent tiz iskolaszéki tag, három nad- rágos és uram bocsá* ... hét ... 7-es szám ... jófaju magyar férfi, a község szinjavából. A három értelmiség a korábban jelen volt pályázó pártján volt: a másik 7-es számú párt a férfit ábrázoló fénykép mellett, — a választás megkezdése előtt úgy látszik nem egységesen ! — Komám, mán kend is csak erre szavajjon — mutatja a fényképet Fáin e fiatal ember! — Nem koma, egy kicsit hosszú a nyaka, —ősz 2 meg sovány is az Istenadta ... Ej kend is az vót legény korába .... Hát kend mit szó (másik érdeklődőkhöz.) — Én sógor nem bízok. Mer mér van csak kötésig a képen ? Biz tosan lőcs lába van, oszt nem merte mutatn — Nem sógor, nem rossz lábú az, hanem tudod drágaság van, oszt feleárba vót a képe csinálva ... A kapacitálás sikerült. Mind a hét közoktatási közeg leszavalt olyan egységes elhatározással, hogy szinte gyönyörűsége telhetett benne a megválasztott tanítónak — ha megtudta. Visszajönnek-e a bolgár kertészek? Az ország több helyére az az értesítés érkezett Bulgáriából, hogy a bolgár kertészek nem térnek vissza Magyarországra s a szerződésileg több évre bérbevett földekre nem tartanak igényt. A mostani háborúval elfoglalt területeken fognak gazdálkodni s miután igen sokan elestek az öldöklő harcban, Bulgáriának nagy szüksége van a munkáskezekre. Minden ép és egészséges munkaerőt leköt Bulgária s ha megannyian volnának is, valamennyijüknek jut bőséges foglalkozás otthon és az elfoglalt területeken. Amennyiben valóra válnék ez a hir, már most kellene gondoskodni arról, hogy a konyhakertészet nálunk parlagon ne maradjon, Kö/.tudomásu, hogy az ország legtöbb helyén a bolgár kertészek látták el a piacokat konyhakerti terményekkel. Ha ez a termelés elmarad, kétségtelen, hogy a drágaság ismét emelkedni fog. Hiányát éreznők a piacon a Szatmár határában bérletekkel biró bolgár kertészeknek, akik minden nap megjelentek a piacon és rengeteg mennyiségben produkálták a konyhakerti veteményeket s a piaci árak mérséklésére hatást gyakoroltak. Az iparsó ára. A debreczeni ipar- és kereskedelmi kamara közli: Az ipari célra használatos só árait a pénzügyminisztérium a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg a következőkép állapította meg: a tiszta iparsó ára egyszáz métermázsán alóli mennyiségben métermázsánként 2 korona 57 fillér, a tisztátlan iparsóé pedig 2 korona 17 fillér. Egyszáz métermázsa vagy azonfelüli mennyiségnél az ár métermázsánként: a tiszta iparsónál 2 korona 20 fillér, a tisztátlan iparsónál 1 korona 80 fillér. — Ez az ár az iparsónak a sójövedéki vezérügynökség szigetkamarai és marosujvári denaturáló telepein való átvétele esetére bir érvénnyel; Szigetkamarán azonban a fentebbiekben megállapított árakhoz még a bányahelyekről való szállításért járó dij fejében métermázsánként 18 fillér hozzá számítandó. Az iparsónak az ország egyéb helyein való átvétele esetére, az itt megállapított árak a szigetkamarai, illetőleg a marosujvári denaturáló telepről vasúti szállítási dijakkal emelkednek. Török közmondások. Még a vadonat uj cipőkből se lehet sapkát csinálni. Aki kígyókat tart a háznál, magának csinál gondot. A törvények még Stambulban is csak déltől délutánig tartanak. A férfi nő nélkül — szoba fal nélkül. Aki vízbe esik, annak nem kell az esőtől félnie. Aki tyúkot lop, az lovat is lop. Görnyedt háttal köszönts be, különben megdagad a hátad. A szultán Allah haragjával fenyeget, Allah pedig az Isten haragjával. Akárhogy hizlalod a farkast, mégis mindig az erdőre vágyakozik. Aki sokáig lakik az oázisban, a pusztaságra szeretne menni. A választójogi törvényjavaslatot, melynek első öt szakaszát lapunkban közöltük, a képviselőház a múlt héten letárgyalta és elfogadta. A főrendiház e hó 13-án vette tárgyalás alá a javaslatot s szintén elfogadta. Változatlanul maradt a javaslatnak azon része, mely szerint a választói korhatár 30 év. Nagy kérdés ugyan, hogy a legközelebbi választás már ez uj törvény szabályai szerint megy-e végbe, de ha igen, megállapíthatjuk, hogy Oroszország kivételével az összes európai államok között a legelmaradottab választójogunk lesz. A bizalmatlan páciens. Hetek óta nem volt pihenése P . . . n Vancsik bácsinak fájós foga miatt. Bejött Aradra és egyik ismert fogorvost kereste fel, ahol előadta jövetele célját. — Mielőtt kihuzóm a fogát, el fogom, bátyám altatni, — mondta a fogorvos. E kijelentésre Vancsik bácsi előveszi tárcáját. — Ráér fizatni azután is I — mondja az orvos. — Tudom én azt, de mielőtt elaltat az urt megolvasom a pénzemet. . . . A selyemtojások. P . . . ra miniszteri kiküldiitt érkezett selyemhernyópetékkel, hogy azokat a lakosság között tenyésztésre kiossza. A falu dobosa igy hirdette ezt ki a piacon : — Ez-mnel közhírré tétetik, hogy egy ur gyütt Pestriil selyemtojásokkal. Akinek köll belőle, az jelentkezzék nála a községházán. Egy értelmes és egészséges testalkatú fiú felvétetetik tanulónak azonnal a „Kossuth“ nyomdában. Lehet keresztény is. G Q G Q G 0O G 0 G Q G | Kner-féle ® o báli meghívókat 0 eredeti gyári áron szállít a G $ „KOSSUTH“ KÖNYVNYOMDA, Q Q Fehérgyarmaton. q q Vidéki megrendelések a lehető ^ ^ leggyorsabban intéztetnek el. ^ © G Q G ö 0Q| G Q G Q G CSARNOK. Kechem szeppen ucham! Ha Budapesten egy sörtől ázott német- országi vigéc az utcán megcsípi az ön feleségét és ön ezért őt egy kicsit pofon vágja, biztos, hogy sokan sikoltanak föl ijedten: — Ez Magyarországi Mit fog ehhez szólni a müveit külföld! És valahányszor ezt a feljajdulást hallom, hogy „mit fog ehhez szólni a művelt külföld“, — eszembe jut a párisi borbélyom a „Continental“-ban. Bementem hozzá borotválkozni és a- mig csodásán finom késével végigsimi- totta az arcomat, folyton tanulmányozott, fürkészett. Végül megkérdezte, persze franciául : — Milyen nemzetiségű ön, uram ? — No találja ki! — Brazíliai . . . Nem? . . . Görög . . Nem? . . .Maláji . . Nem? . . Hindu . . — Nem. Magyar vagyok. A borbély csak ennyit mondott udvarias elragadtatással: — Ahl Ez anyit jelent, hogy sejtelme se volt róla, merre lehet, miféle náció ez a magyar. De a mikorára elkészült az arcommal, tiszteletteljesen megkérdezte: — Pardon, aram . . Hogy mondják azt magyarul, hogy: — „Je vous prie monsieur?“ — Azt úgy mondják, hogy „Kérem szépen, uram“. — összehúzta a szemöldökét, mint egy törvényszéki szakértő. — Tessék szives lenni, még egyszer — Kérem szépen uram. Ceruzát, papirt vett elő és leírta pontosan: „Kechem szeppen ucham*. A cédulát pedig elzárta a fiókjába, mint valami értékpapírt. Kíváncsian kérdeztem tőle: — Mondja . . . Mire ez önnek? ö szelíden mosolygott. — Oh, ez az én kis üzletem ... Ide mindenféle nemzet bejön borotválkozni és én mindenféle nyelven tudom már mondani, hogy „je vaus prie, monsieur“ . . . Most már magyarul is meg van, hál’ istennek ... És ezek a távoli nemzetek mind nagyobb borravalót adnak, ha az ő nyelvükön mondom nekik, hogy „kechem szeppen ucham“ ... És ha nekem valaki még egyszer azt mondja, hogy mit fog szólni ehhez a művelt külföld, akkor mindig az én párisi borbélyomat látom, a ki francia fölényén ravaszul állván, a kezét nyújtja a borravalóért: — Kechem szeppen ucham l Nagy Endre>
