Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-03-07 / 10. szám
1 kai, sőt még rothadó gyümölcs maradványokkal is. Mindez kedvelíjeink, fáink, virágaink ellenségeinek melegető fészke. Tehát hamarosan ki velük a kertből, összegyűjteni és vagy egy megfelelő gödörbe dobjuk, amelyet mésszel lehet befecskendeni, vagy pedig elégetjük. Nagy gondot fordítsunk a kerti hulladékok összetakaritására és elpusztítására, mert ezekben töméntelen sok és nagy veszedelem rejlik. Egy-egy összeaszott alma vagy körte, egy penészes szilva vagy barack az ártalmas penészgombák ezreit zúdíthatja ápoltjainkra. A tisztasághoz tartozik a gaz, a gyom irtása is. Amely kertben sok a gyom, ott bizonyára sok lesz másegyébb kártevő is. Ezért a gyom irtását már most kezdjük meg, mert nem egy faja van, amely már erősen búvik ki a földből és zöldül. Erre a czélra egyedüli eszköz a jó, szorgalmas kéz és az éles szem. Ez idő szerint lehet és kell is végezni a fák koronáinak kiritkitását, ha még nem végeztük volna el. Az alma és a körte, valamint egyébb lágymagu csümölcsnemek azok, melyeken most kell a koronát kitakarítani, ha az szükséges, vagy az idomító metszést eszközölni; a csontos magú, mint a kajszi, őszi, cseresznye és meggyfajták fáját ilyenkor már nem nyesegetjük, azt angusztus hó végén intézzük el. 3-ik oldal. ß I R_E K. SOROZNAK, a nóta még a régi, a kurjantás a régi, a legénykedés is a régi, de a legény . . . haj! talán már nincsen legény. A hősök, falusi korcsmák duhaj vitézei, a hetven- kedő ifjak mivé sHlyednek a sorozó bizottság szeme előtt. Csenevész, vézna csontozatu, elgörbült hátú, rogyott inu vénekké, fejletlen gyermekekké. Szomorú dekadencia! Bizonyos, hogy régebben is kevés volt az óriás, de volt miben válogatni. Ma . . . az előirt létszámot csak nagy bajjal lehetett elérni, pedig mélyen leszállították a mértéket. Ha csak a katonaságról volna szó, talán sajnálkozni sem kellene rajt’, a katonaság végtelen fejlődésének gátat vetne az emberanyag teljes hiánya. De szó van rólunk, a nemzetről is. A mi véreink, a mi munkatársaink, a mi polgáraink azok, kik évről-évröl gyengülnek. Messze vezetne kutatni a satnyulás okait. Nem lehet kétség, hogy a korai munka, szeszes és egyébb élvezetek korai megszokása, rossz gazdasági, silány lakásviszonyok legelső sorban okai e visszafejlődésnek. Vannak azonban más okok is. Valahogy kevesebbet törődnek most a néppel a hivatottak. Nem akarunk senkit sem bántani, de úgy látjuk, hogy nincs aki oktassa, nincs a ki vezesse. Kik az oktatásra és vezetésre hivatva volnának, elmaradtak a fejlődésben, viszont a nép már nem vezethető úgy, mint 2—3 évtizeddel 'ezelőtt. A közlekedés megkönnyebbedése, posta, vasút, sajtó s mindenekfölött Amerika uj eszméket, uj elveket ismertetett meg népünkkel; oly eszméket, melyeket épen a hivatottak kevésbbé ismernek. Évekig tartó munkára lesz szükség, mig e két külön erő egymásra hatása ismét oly jótékony teremtő erejű lesz, mint régente. Bele kell hatolni újból a nép gondolkozásába, uj alapon kezdeni a dolgot, nem vallási tilalommal, de az ész erejével, a jó példa hatásával megállítani az ifjúság állandó hanyatlását. i Éppen száz esztendeje annak, hogy a poroszok felébredtek szendergésük- böl, a tespedést felváltotta az élet, a tanítók uj életet öntöttek az if jakba s az ország, mely Napóleon szabadprédája lett, hatvan év múlva Szedán- nál kamatostól adta vissza a franczi- áknak a kölcsönt. Lebegjen szemünk előtt e példa. Gondoljunk mindig arra, hogy nekiiuk is erőt kell gyűjtenünk a nemzet szabadsága, a nemzet gazdagsága, a nemzet függetlensége érdekében. Eljegyzés. Gorzö Bertalan vármegyei levéltárnok leányát, Erzsikét a Nagykároly-Er- dődvidéki Takarékpénztár segédkönyvelőjét eljegyezte Grosz Jakab a Nagykárolyi Takarék- pénztár egyesület könyvelője Nagykárolyban. — Dr. Ungár Barna nyíregyházi ügyvéd eljegyezte Kalocsai Irént Szatmárról. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Mező Károly nagykárolyi pénzügyigazgatósági számvevőségi számtanácsost a temesvári m. kir. pézügyigazgatósághoz helyezte át. Legközelebbi országos vásárok márc. 10-én Avasujvárvson ; 10 —15-ig Máramaros- szigeten; 12—13-ig Tiszaujlakon ; 14-én Csen- gerben; 17-én Avasfelsőfaluban, Fehérgyarmaton, Mátészalkán ; 18-án Szatmáron; 20-án Erdődön és Tasnádon. Vármegyei hirek. A központi választmány az országgyűlési képviselő választók névjegyzékének folyó évi kiigazítása érdekében márc. 1- én, délelőtt fél 12 órakor a vármegyeháza kistermében ülést tartott. Sorozás. Az 1913. évi újoncok sorozása a múlt héten ejtetett meg Fehérgyarmaton igen gyenge eredménnyel. 747 sorköteles közül mindössze 117-et találtak alkalmasnak, mig az előző évben 135 volt ezek száma. A vármegye közigazgatási bizottsága március 7-én, pénteken délelőtt 10 órakor tartja rendes havi gyűlését. — Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz március 13-án, délelőtt 10 órakor, ezt megelőzőleg 12-én, délután 3 és fél órakor az állandó választmány tartja ülését. Közgyűlések. A Fehérgyarmati Gazdaság Bank Részvénytársaság 1913. évi március hó 2- án délelőtt 10 órakor tartotta saját helyiségében első (csonka) évi rendes közgyűlését id. Spitz Adolf igazgató elnöklete alatt. A dr. Szőke Sándor által felolvasott igazgatósági jelentés szerint a csonka évi tiszta nyereség 3344 korona 46 fillér volt, ebből a felszerelések Vs-öd rész leírására 336 korona 12 fillér forditatott, a fentmaradt 3008 korona 34 fillérre nézve indítványozta, hogy a tartalékalap gyarapítására fordittassék. A közgyűlés, úgy az igazgatóság, mint a felügyelő-bizottság részére a szokásos felmentvényt megadta. A felügyelő-bizottság megválasztása után a közgyűlés véget ért. — A Fehérgyarmati Népbank Részvénytársaság 1913. évi március hó 10-én délelőtt 9 órakor az intézet saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgya az alapszabályok 55 §-ának módosítása. Husvágatás ellenőrzése. Lapunk legutóbbi számában említettük, hogy a községi képviselőtestület a husvágatás szigorúbb ellenőrzését látja szükségesnek. A közönség körében is felmerült számos panasz folytán a hatóság most már köriratban tudatta az összes hentesekkel és mészárosokkal, hogy sertés s maihavágatás kizárólag csak a vágóhídon eszközölhető s csak a husvizsgáló személyes felügyelete alatt. Evégből megállapítja a hatóság, hogy a husFEHÉRGYARMAT vágatás télen, október 1-től április 30-ig mindenkor este 5-től 6 óráig, a rituális vágatás szombaton este 8 tói 9-ig, nyáron azaz május 1-től szeptember 30-ig mindenkor 7-től 8-ig, a rituális vágatás szombaton este 9-től 10-ig fog történhetni. A vágóhíd kulcsa Papp Ferencz huslátónál lesz állandóan, ő nála jelentendő be, aki vágatni óhajt. Vágatás előtt felmutatandó a kifizetett vágatási és husfogyasztási bárca. Azok a hentesek és mészárosok, kik e rendelet ellen vétenek, a legszigorúbban fognak megbüntettetni. Belmissió. Kedves és tanulságos kis összejövetel volt ismét vasárnap délután a ref. isk. egyik termében Fábián Károly ref. lelkész igen önzetlenül gondolkozik, mikor rengeteg elfoglaltsága mellett gondol arra, mikép tudná a híveit, különösen az ifjabb nemzedéket, a haszontalan időtöltéstől, korcsmázástól elvonni és egy helyesebb, lelket és szivet nemesitő ut- re terelni. A cél igazán szent s az eredmény, az erkölcsi eredmény, nem fog el maradni. A gyűlés a szokott énekkel és imával kezdődött. Aztán Fábián Károly lelkész felolvasása következett.A mostani ferde szociális mozgalmak káros hatását ismertette, egyszerűen, meggyőzően. Sokaknak kellett volna hallani 1 — Kocsis Kálmán s. lelkész szintén ily irányú drámai monológja könnyekig meghatotta a gyöngébb szivüeket. Szász Albert „Coriolán“ cimü verset nagy hatással szavalta el. — Fischer Matild szavalatában a haza, Korponay Irma a családi tűzhely szeretetére buzdított bennünket. Kedves volt a Parag Juliska és a Bariba Juliska verse is. — A gyűlés a Szózat éneklésével végződött. — Isten áldása legyen a nemes munkán ! A szatmárnémetii ügyvédi kamara tagjainak most közzétett névjegyzéke szerint a kamarának összesen 173 tagja van és pedig: Szatmáron 70, Nagykárolyban 27, Nagybányán 17, Szinérváralján 13, Halmiban, Nagysomku- ton és Mátészalkán 11, Fehérgyarmaton 7, Erdődön 6, Csengerben 1. A bejegyzett ügyvéd- jelöltek száma 104, ezek közül 4 városunkban van joggyakorlatra bejegyezve. Lovagiasság és vitézkedés. A sorozás ritkán szokott baj nélkül elmúlni. Az ital, mit a besorozandó legények magukba színak, felébreszti a virtust s pórul jár, ki azt lecsende- siteni akarja. így érte baj az elmúlt szombaton Kónya Istvánt, Vaszkó Gyula gyógyszerész kocsisát. Gazdája átküldte a Tóth Anna-féle korcsmába s ő megbotránkozott azon, hogy csekei vitézek túl tapintatosan viselkednek a korcsmában alkalmazott nőszemélylyel. Megbotránkozásának hangosan kifejezést is adott, amit ugyan rögvest megbánt, de már későn. Tíz csekei vitéz nekiment s ott ütötték, ahol érték. A verekedésnek a csendőrség közbelépése vetett véget, elővezetvén valamennyi hőst a főszolgabírói hivatalba, hol 5—10 napi elzárásra érdemesítették a derék legényeket közcsend elleni kihágásért. Kónyát súlyosan megsebezték s ezért külön eljárás indult meg a helybeli járásbíróság előtt. Háziipari kiállítás. A „Szamosujlaki Gazdakör“ a 600 korona államsegélyből rendezett háziipari-tanfolyam befejeztével az 1913. évi márc. hó 15-én, azaz szombaton délután kiállítást, az ifjúsági énekkar pedig március tőének (szombat) méltó megünneplésére tánc- mulatsággal egybekötött Hangversenyt rendez. A kiállítás bárki által díjtalanul megtekinthető délután 1 órától 6 óráig. A kiállítás az iskola udvarán lesz. A tanfolyamon kétféle munkák készültek u. m,: zöld (hajas) és fehér (bántott) vesszőmunkák. ________ 1913. március 7.
