Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-02-14 / 7. szám

4-oIdal. FEHÉRGYARMAT 1913. február 14. hérgyarmati kir. járásbírósághoz, úgyis mint telekkönyvi hatósághoz tartoztak, a kassai kir. Ítélőtábla kerületében a beregszászi kir. tör­vényszék úgyis mint telekkönyvi hatóság terü­letén belül a beregszászi kir. járásbíróság te­rületéhez csatolta át­Ez a rendelet 1913. évi március hó 1. nap­ján lép hatályba. E rendelettel régóta vajúdó ügy nyert befe­jezést, amennyiben az átcsatolt parczellák két helyen is telekkönyvezve voltak. E viszás ál­lapotot szünteti meg a fenti rendelet. Táncztanitás. Zelinger táncmester, a ki a múlt évben is meglepő eredménnyel és fényes sikerrel vezette a tánctanitást, folyó hó 18 án ismét ellátogat hozzánk és a Kaszinó szálloda nagy táncztermében délután 5—7-ig intelligens gyermekek, este 8—10-ig pedig felnőttek ré­szére tánctanfolyamot nyit. Beiratkozni lehet a „Kossuth“-nyomdában. Gyászhir. Gaál Antal kisnaményi birtokos f. hó 10-én hosszas szenvedés után Kisna- ményban meghalt. Az elhunytban Tóth Bálint ököritói körjegyző apósát ;gyászolja. Pályadíjnyertes író. A Kisfaludy társaság ez évi Széher Árpád pályadiját, mely kisebb regény jutalmazására volt kitűzve, Dr. Gyön- gyösy László beregszászi főgymnáziumi tanár nyerte el „A kosaras tót“ czimü regényével. Lengyel József a szatmárcsekei róm, kath. egyháznak lelkipásztora hosszabb idő óta sú­lyos betegen fekszik csekei otthonában. A tár­sadalomban közkedveltségnek örvendő főpap idült gyomorbántalmakban szenved, de remél­hető, hogy erős szervezete lefogja győzni a gyilkos kórt. Betegsége széles körben keltett fájdalmas részvétet. Halálozás. Noválc Lajos nyug. főszámvevő e hó 9-éu Szatmárit hosszas szenvedés után 61 éves korában elhalt. A megboldogult, ki negy­ven évig állott Szatmár szolgálatában, Fehér- gyarmaton született, hol apjának a jelenlegi városháza telkén üzlete volt. A telket is a köz­ség tőle vásárolta. A régi tizkoronások beváltási ideje. A régi tizkoronás bankjegyek beváltásának végső határideje február 28-a Az Osztrák Magyar bank ugyanis közhírré teszi, hogy az 1900. évi március 31-iki keltezésű 10 koronás bank­jegyeket, 1913. február 28-ika után nem fogja többé sem beváltani, sem elfogadni. Szeszkontingens kiosztása az 1913/ 14-ik évre. A pénzügyminisztérium Szatmárvárme- gyében a következőket részesítette kontingens­ben: dr. Fúrnék László Ópályi 365 hl. gróf Teleky János Koltó 720 hl.Jékey László Tyúkod 720 hl. A pénzintézeti betétek és az uj tőke kamatadó törvény. A közönség körében az a tévhit van elterjedve, mintha az adótörvények a pénzintézeteket arra köteleznék, hogy a be­tevő felek lajstromát a pénzügyi hatóságokkal közöljék. Erre a kérdésre a pénzügyminiszter oda nyilatkozott, hogy az adótörvényekben semmi ilyen kötelezettség nincsen. Az apa. (gyám,) az általa képviselt kis­korú illetékéért személyesen nem felelős, mint azt a mv kir. közigazgatási bíróság kimondotta Ebből következik, hogy az apa (gyám) csak a kiskorúnak netán általa kezelt vagyonából kö­tele a fizetésre s ellene a végrehajtás is ki­zárólag az ilyen vagyonra vezethető. Agybavizelés! „JZÍLi A kor és nemi adatok közlése ellenében fel- világoaitist ingyen nyújt: Pf aller Georg Nürnberg l/Kll (Bajorországi CSARNOK. Nagy vásár után. (Igaz történet.) Szomorú képpel, savanyu mosollyal az aj­kain állított be hozzám a minap úgy a délutáni órákban az egyik barátom. El sem tudtam hirte­len gondolni, hogy mi lehet a baja, a máskor, ha nem is éppen mosolygó arcú, — de még­is vidámabb kedélyű embernek. Szó nélkül veti le a kabátját és foglal ma­gának helyet a díványom sarkában. Fejét, amint azt legtöbbször tenni szokta, könyökére támasztja és — ismét csak hallgat. Vajon mi baja lehet? — tűnődöm magam­ban. — Ez nem fér sehogy sem a fejembe. Hiszen még a mióta ismerem, búsulni soha sem láttam. Csak nem beteg talán? Avagy valami rossz hirt hallott? — Ma nagyvásár volt, esetleg itt történt valami baja (?!) Faggat­ni kezdtem, de mit sem szól. No ez különös. Leülök hát vele szemben én is, és nézem, fi­gyelem . . , És amint Így ülünk csendesen, észreveszem, hogy kezd engedni; arca vidá­mabbá válik s egyszer csak megszólal: — „No, ilyesmi sem történt még meg ve­lem soha, mint amin ma keresztül mentem“ — mondja féiig-meddig derűsen. Egy nagy sóhaj szállott el erre ?z ajkaim­ról. Jól esett hallanom vidám hangját, és ezért nagy érdeklődéssel kérdeztem: „Mondd már, mi a baj? Mi történt?“ — „Csak annyi az egész, — mondja aztán hidegvérrel, — hogy kalucsniban indultam el hazulról, hogy megkíméljem a cipőimet attól a rengeteg nagy sártól, ami most a járdát min­denfele borítja és ime most mégis itt vagyok kalucsni nélkül, és — sárosán. Hát mit szólsz ehhez? Nem borzasztó dolog ez? A város kö­zepén, a járdán olyan nagy a sár, hogy bele szakad az ember cipője“ .... — Csak nem talán ? — No hát ez hallatlan 1 “ — „De hiszen ez még semmi — folytatja tovább a barátom, — még örülök hogy igy szabadultam meg tőle, mert csepp hija, hogy a lábam is majd kitörtem, amig ott a „piac­tér“ mellett, (hogy miért is nem sárgödörnek hívják ?!) végig jöttem. Aztán meg abban is szerencsés vagyok, hogy pl. nem szakadt le a cipőm talpa is, amint ez egy előttem törtető szegény emberrel történt. — Igazán nem tu­dom kit okoljak mindezekért: a gyárost-e, aki a kalucsnimat csinálta, — hogy miért nem csinálta erősebben ? avagy a járó-kelő embe­reket-e, akik ezt a nagy sarat a járdára cipel­ték ? — avagy talán magamat?, aki elég bá­tor voltam ahhoz, hogy neki mertem indulni ennek a nagy sárnak, egy jó erős pár csizma nélkül, és még hozzá kalucsinban; — avagy talán — és azt hiszem nem egészen ok nél­kül, — a városnak egyébként igen tisztelt Elöljáróit, akik egész hidegvérrel el tudják nézni ezt, hogy miként küzködik ember és ál­tat egyaránt abban a nagy sártengerben, és miként hordják és verik a járdára a minden­fele összeszedett sarat s teszik járhatatlanná a drága pénzen és a közönség jóvoltáért, épsé­géért készített járdátl! — No mondd hát, kit okoljak ezért?!“ — Megéltve most már a nemcsak a jelent de a jövőt is látó barátomnak az aggodalmát, szomorú szívvel konstatáltam, hogy bizony nem úgy megy itt Gyarmaton minden, ahogy kéne 1 * * * És ezzel vége is volna ennek a kis törté- j netnek. Azonban nem akarok udvariatlan lenni j és nem akarom azt befejezni anélkül, hogy mindazoknak, akik szakítottak maguknak any- nyi időt, hogy ezt a néhány sort elolvassák: hasonló jókat — ne kívánjak, én a történet szomorú hőse. 1 (—CS.) Közgazdaság. Tenyészapa áüatvásár Kisvárdán. A kisvárda-vidéki Gazdakör folyó évi te- nyészapa állatvásárját március hó 16-án ren­dezi Kisvárdán, az eddigi helyen. Ez alkalommal nemcsak a tenyészbikák, de sertéskanok és juhokra ki terjesztetvén a vásár a gazdaközönségnek s különösen a köz­ségeknek alkalmok lesz a szüséges tenyész­bikákat és sertéskanokat több elsőrendű jó tenyészetből saját választások szerint s a vár­megyei m. kir. Gazdasági Felügyelőségek köz­reműködése s támogatása mellett, állami ked­vezménnyel is beszerezni. A vásárra bejelentett állatok március 15-én déli 12 óráig el lesznek helyezve s délutáni 2 órától 5 óráig az érkező vevőközönség ál­tal megtekinthetők s előre kiválaszthatók, a vásár azonban csak március 16-án reggel 9 órakor kezdődik s ugyanaznap délután 2 óráig tart. Az állatok március 16-án délután 3 órakor elhajthatok, vagy vonaton kedvezményes díj­szabással elszállithatók. Vasúti kocsikról s m. kir. állatorvos jelen­létéről a Gazdakör rendezősége előre gondos­kodik. Községi elöljárók által, ha venni szándékoz­nak, a községi pecsét okvetlen elhozandó. Mintalegelő Szatmármegyében. A föld- mivelésügyi minisztérium Tichy Gyula gazda­sági felügyelő előterjesztése alapján a nagy­károlyi svábrészi és nagyutcai birtokosságnak csikólegelő berendezésére jelentékeny állami segítséget utalt ki. A minisztérium támogatásá­val létesitett két legelő oly mintasrerüen van berendezve, hogy a legelójavitással elfoglalt községeknek ajánlják azok megtekintését. Rész­letes felvilágosítást a nagykárolyi gazdasági felügyelőség ad. Anyagi segítségben részesítette ezenkívül a földmivelésügyi kormány Piskáros községet és Nagykároly város hajduvárosrészi birtokosságát apaállat istállók létesítése körül, több község meg mezőhegyesi ménlovakat ka­pott, hogy lóállományát feljavíthassa. Vetőmag szállítási kedvezmények. A földmivelésügyi miniszter megkeresésére a m. kir. kereskedelmi miniszter az őszi abnormis időjárás következtében elmaradt vetések pót­lása céljából tavaszi vetőmagszállitmányokra díjkedvezményt engedélyezett hazai állomások­ról vetési célokra szállítandó búza, zab, árpa, és tengeri vetőmag küldeményekre visszavo­násig, de legkésőbb folyó évi áprilishó 15-ig a m. kir. államvasutak vonalain, kocsi s fuvarlevelenkint legalább 10.000 kgért való dijfizetésesetén. A kedvezmény igénybevételékhez a m. kir. gazdasági felügyelőségek által kiállított iga­zolvány szükséges. Bővebb felvilágosítást a vármegyei gazdasági felügyelő ad. Egy értelmes és egészséges testalkatú fiú felvétetik tanulónak azonnal a „Kossuth“ nyomdában. Lehet keresztény is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom