Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-02-14 / 7. szám
4-oIdal. FEHÉRGYARMAT 1913. február 14. hérgyarmati kir. járásbírósághoz, úgyis mint telekkönyvi hatósághoz tartoztak, a kassai kir. Ítélőtábla kerületében a beregszászi kir. törvényszék úgyis mint telekkönyvi hatóság területén belül a beregszászi kir. járásbíróság területéhez csatolta átEz a rendelet 1913. évi március hó 1. napján lép hatályba. E rendelettel régóta vajúdó ügy nyert befejezést, amennyiben az átcsatolt parczellák két helyen is telekkönyvezve voltak. E viszás állapotot szünteti meg a fenti rendelet. Táncztanitás. Zelinger táncmester, a ki a múlt évben is meglepő eredménnyel és fényes sikerrel vezette a tánctanitást, folyó hó 18 án ismét ellátogat hozzánk és a Kaszinó szálloda nagy táncztermében délután 5—7-ig intelligens gyermekek, este 8—10-ig pedig felnőttek részére tánctanfolyamot nyit. Beiratkozni lehet a „Kossuth“-nyomdában. Gyászhir. Gaál Antal kisnaményi birtokos f. hó 10-én hosszas szenvedés után Kisna- ményban meghalt. Az elhunytban Tóth Bálint ököritói körjegyző apósát ;gyászolja. Pályadíjnyertes író. A Kisfaludy társaság ez évi Széher Árpád pályadiját, mely kisebb regény jutalmazására volt kitűzve, Dr. Gyön- gyösy László beregszászi főgymnáziumi tanár nyerte el „A kosaras tót“ czimü regényével. Lengyel József a szatmárcsekei róm, kath. egyháznak lelkipásztora hosszabb idő óta súlyos betegen fekszik csekei otthonában. A társadalomban közkedveltségnek örvendő főpap idült gyomorbántalmakban szenved, de remélhető, hogy erős szervezete lefogja győzni a gyilkos kórt. Betegsége széles körben keltett fájdalmas részvétet. Halálozás. Noválc Lajos nyug. főszámvevő e hó 9-éu Szatmárit hosszas szenvedés után 61 éves korában elhalt. A megboldogult, ki negyven évig állott Szatmár szolgálatában, Fehér- gyarmaton született, hol apjának a jelenlegi városháza telkén üzlete volt. A telket is a község tőle vásárolta. A régi tizkoronások beváltási ideje. A régi tizkoronás bankjegyek beváltásának végső határideje február 28-a Az Osztrák Magyar bank ugyanis közhírré teszi, hogy az 1900. évi március 31-iki keltezésű 10 koronás bankjegyeket, 1913. február 28-ika után nem fogja többé sem beváltani, sem elfogadni. Szeszkontingens kiosztása az 1913/ 14-ik évre. A pénzügyminisztérium Szatmárvárme- gyében a következőket részesítette kontingensben: dr. Fúrnék László Ópályi 365 hl. gróf Teleky János Koltó 720 hl.Jékey László Tyúkod 720 hl. A pénzintézeti betétek és az uj tőke kamatadó törvény. A közönség körében az a tévhit van elterjedve, mintha az adótörvények a pénzintézeteket arra köteleznék, hogy a betevő felek lajstromát a pénzügyi hatóságokkal közöljék. Erre a kérdésre a pénzügyminiszter oda nyilatkozott, hogy az adótörvényekben semmi ilyen kötelezettség nincsen. Az apa. (gyám,) az általa képviselt kiskorú illetékéért személyesen nem felelős, mint azt a mv kir. közigazgatási bíróság kimondotta Ebből következik, hogy az apa (gyám) csak a kiskorúnak netán általa kezelt vagyonából kötele a fizetésre s ellene a végrehajtás is kizárólag az ilyen vagyonra vezethető. Agybavizelés! „JZÍLi A kor és nemi adatok közlése ellenében fel- világoaitist ingyen nyújt: Pf aller Georg Nürnberg l/Kll (Bajorországi CSARNOK. Nagy vásár után. (Igaz történet.) Szomorú képpel, savanyu mosollyal az ajkain állított be hozzám a minap úgy a délutáni órákban az egyik barátom. El sem tudtam hirtelen gondolni, hogy mi lehet a baja, a máskor, ha nem is éppen mosolygó arcú, — de mégis vidámabb kedélyű embernek. Szó nélkül veti le a kabátját és foglal magának helyet a díványom sarkában. Fejét, amint azt legtöbbször tenni szokta, könyökére támasztja és — ismét csak hallgat. Vajon mi baja lehet? — tűnődöm magamban. — Ez nem fér sehogy sem a fejembe. Hiszen még a mióta ismerem, búsulni soha sem láttam. Csak nem beteg talán? Avagy valami rossz hirt hallott? — Ma nagyvásár volt, esetleg itt történt valami baja (?!) Faggatni kezdtem, de mit sem szól. No ez különös. Leülök hát vele szemben én is, és nézem, figyelem . . , És amint Így ülünk csendesen, észreveszem, hogy kezd engedni; arca vidámabbá válik s egyszer csak megszólal: — „No, ilyesmi sem történt még meg velem soha, mint amin ma keresztül mentem“ — mondja féiig-meddig derűsen. Egy nagy sóhaj szállott el erre ?z ajkaimról. Jól esett hallanom vidám hangját, és ezért nagy érdeklődéssel kérdeztem: „Mondd már, mi a baj? Mi történt?“ — „Csak annyi az egész, — mondja aztán hidegvérrel, — hogy kalucsniban indultam el hazulról, hogy megkíméljem a cipőimet attól a rengeteg nagy sártól, ami most a járdát mindenfele borítja és ime most mégis itt vagyok kalucsni nélkül, és — sárosán. Hát mit szólsz ehhez? Nem borzasztó dolog ez? A város közepén, a járdán olyan nagy a sár, hogy bele szakad az ember cipője“ .... — Csak nem talán ? — No hát ez hallatlan 1 “ — „De hiszen ez még semmi — folytatja tovább a barátom, — még örülök hogy igy szabadultam meg tőle, mert csepp hija, hogy a lábam is majd kitörtem, amig ott a „piactér“ mellett, (hogy miért is nem sárgödörnek hívják ?!) végig jöttem. Aztán meg abban is szerencsés vagyok, hogy pl. nem szakadt le a cipőm talpa is, amint ez egy előttem törtető szegény emberrel történt. — Igazán nem tudom kit okoljak mindezekért: a gyárost-e, aki a kalucsnimat csinálta, — hogy miért nem csinálta erősebben ? avagy a járó-kelő embereket-e, akik ezt a nagy sarat a járdára cipelték ? — avagy talán magamat?, aki elég bátor voltam ahhoz, hogy neki mertem indulni ennek a nagy sárnak, egy jó erős pár csizma nélkül, és még hozzá kalucsinban; — avagy talán — és azt hiszem nem egészen ok nélkül, — a városnak egyébként igen tisztelt Elöljáróit, akik egész hidegvérrel el tudják nézni ezt, hogy miként küzködik ember és áltat egyaránt abban a nagy sártengerben, és miként hordják és verik a járdára a mindenfele összeszedett sarat s teszik járhatatlanná a drága pénzen és a közönség jóvoltáért, épségéért készített járdátl! — No mondd hát, kit okoljak ezért?!“ — Megéltve most már a nemcsak a jelent de a jövőt is látó barátomnak az aggodalmát, szomorú szívvel konstatáltam, hogy bizony nem úgy megy itt Gyarmaton minden, ahogy kéne 1 * * * És ezzel vége is volna ennek a kis törté- j netnek. Azonban nem akarok udvariatlan lenni j és nem akarom azt befejezni anélkül, hogy mindazoknak, akik szakítottak maguknak any- nyi időt, hogy ezt a néhány sort elolvassák: hasonló jókat — ne kívánjak, én a történet szomorú hőse. 1 (—CS.) Közgazdaság. Tenyészapa áüatvásár Kisvárdán. A kisvárda-vidéki Gazdakör folyó évi te- nyészapa állatvásárját március hó 16-án rendezi Kisvárdán, az eddigi helyen. Ez alkalommal nemcsak a tenyészbikák, de sertéskanok és juhokra ki terjesztetvén a vásár a gazdaközönségnek s különösen a községeknek alkalmok lesz a szüséges tenyészbikákat és sertéskanokat több elsőrendű jó tenyészetből saját választások szerint s a vármegyei m. kir. Gazdasági Felügyelőségek közreműködése s támogatása mellett, állami kedvezménnyel is beszerezni. A vásárra bejelentett állatok március 15-én déli 12 óráig el lesznek helyezve s délutáni 2 órától 5 óráig az érkező vevőközönség által megtekinthetők s előre kiválaszthatók, a vásár azonban csak március 16-án reggel 9 órakor kezdődik s ugyanaznap délután 2 óráig tart. Az állatok március 16-án délután 3 órakor elhajthatok, vagy vonaton kedvezményes díjszabással elszállithatók. Vasúti kocsikról s m. kir. állatorvos jelenlétéről a Gazdakör rendezősége előre gondoskodik. Községi elöljárók által, ha venni szándékoznak, a községi pecsét okvetlen elhozandó. Mintalegelő Szatmármegyében. A föld- mivelésügyi minisztérium Tichy Gyula gazdasági felügyelő előterjesztése alapján a nagykárolyi svábrészi és nagyutcai birtokosságnak csikólegelő berendezésére jelentékeny állami segítséget utalt ki. A minisztérium támogatásával létesitett két legelő oly mintasrerüen van berendezve, hogy a legelójavitással elfoglalt községeknek ajánlják azok megtekintését. Részletes felvilágosítást a nagykárolyi gazdasági felügyelőség ad. Anyagi segítségben részesítette ezenkívül a földmivelésügyi kormány Piskáros községet és Nagykároly város hajduvárosrészi birtokosságát apaállat istállók létesítése körül, több község meg mezőhegyesi ménlovakat kapott, hogy lóállományát feljavíthassa. Vetőmag szállítási kedvezmények. A földmivelésügyi miniszter megkeresésére a m. kir. kereskedelmi miniszter az őszi abnormis időjárás következtében elmaradt vetések pótlása céljából tavaszi vetőmagszállitmányokra díjkedvezményt engedélyezett hazai állomásokról vetési célokra szállítandó búza, zab, árpa, és tengeri vetőmag küldeményekre visszavonásig, de legkésőbb folyó évi áprilishó 15-ig a m. kir. államvasutak vonalain, kocsi s fuvarlevelenkint legalább 10.000 kgért való dijfizetésesetén. A kedvezmény igénybevételékhez a m. kir. gazdasági felügyelőségek által kiállított igazolvány szükséges. Bővebb felvilágosítást a vármegyei gazdasági felügyelő ad. Egy értelmes és egészséges testalkatú fiú felvétetik tanulónak azonnal a „Kossuth“ nyomdában. Lehet keresztény is.
