Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-12-07 / 48. szám

1913. deoember 7. FEHÉRGYARMAT 3-ik oldal. kell, egy élet halálra kelt háború Orosz- [ országgal, ellenségeink biztos segítői, országunk kémei lesznek ezek, kiket lassanként e megyében számuk is a széthúzó, elerőtlenedett magyarok felé emel, hátha még az Albina bank a magyar kézén levő földek legnagyobb részeit is megszerzi számukra. Szomorú igazságok, a lejtőn levő magyarok szo­morú pusztulása, haldoklása ez. Az ősmagyar lakosság ezen szo­morú pusztulása ellen, vájjon tesz-e valamit a társadalom, intézkedik-e hathatós törvényeiben az állam ? Yujmi keveset. (Most azonban re­ményt nyújt beadandó ide, reánk vonatkozó törvényjavaslata.) Na­gyobb áldozatokra azonban már sem a társadalom, sem a kormány nem képes. A társadalom, mely a szük­séget nem érzi, a nyomort pedig távolról sem ismeri — teljesen ér­zéketlen szenvedő embertársa sorsa iránt, a kormánynak üres a kasszája, kimerítette azt a folytonos mozgósí­tás, kimeríti fenekéig a sok hadügyi kiadás. S igy történt meg most is, hogy a magyaroszági nagy Ínség súljtotta vidékekre alig adott a kor­mány valamit, számbavebető segít­séget nem, — a társadalom is keveset gyűjtött s igy a. mi segély az idei gyűjtésekből jut egyeseknek, csak egy halvány eperszem. Hol van ez a gyűjtés arányban a sanfranciskoi- ak, me8senaiak javára országunkban eszközölt gyűjtésekkel ? Idegenbe milliókat juttatunk, a mi jó ma­gyarjaiknak csak ezrecskéket, egye­seknek filléreket juttatunk szégye­nére nemzetünknek. Hajh, ha valami jó pártkasszát csináltunk volna, mil­liók jönnének segítségünkre. De hall­hölgyként szerepelt s a dijbirkózásban első rangot is vívott ki magának. 0 maga azt tette, hogy megvette azt a ve­teményes kertet a hozzávaló ócska kastélylyal, melyet nevelőapja bérelt, ki azóta már meghalt. A kertészetet férje, Szikiim Lojzi folytatta, izakasztottan úgy mintha tíz év óta semmi a világon nem változott volna. Mikor a kastély már a Kati tulajdona volt, akkor beköltözött s úgy tudatta urával, hogy hazajött. — No Lojzi — mondotta a bámuló férfinak, megjöttem, na akarod, meg is verhetsz, amiért elhagytalak. — Nem bántalak én egy rossz szóval sem — szólott a férj minden megindultság nélkül. — De velem fogsz élni ? — Nem én. — Pedig én kastélyt és a kertet kettőnk ne­vére írattam. Szikum tagadóén rázta a fejét. — Nem kell nekem, megfizetem én az áren- dát úgy, mint eddig — Hát nem kellek? — Nem. A hatalmas termetű asszony, a Liget egykori leánya, dühösen förmedt reá; — Akkor takarodj! A férfi megállt, a bamba arcon minthaaz érte­lemnek egy sugara fény lett volna. A szeme nedvesnek látszott. — Ne haragudj Kati, de nekem olyan a vé­rem. . . — Milyen? — Mint az apámé volt. — Hát milyen volt az apád vére? — kér­dezte Kati asszony kliiönös érdeklődéssel, — Olyan, hogy megölte az anyámat, mert az egyszer hamis volt hozzá. — Igazán? — Úgy ám . . . Szegény apám, a börtön­ben halt meg. Nem is látta soha édesanyám iirhalmát, pedig nagyon szerette. gassunk. Hiba van itt mindenütt, a \ fejben és a lapokban egyaránt. Felül- ! ről kell reformálni mindent s vissza­térni a régi egyszerű életmódhoz, mert idő s nap előtt mindnyájan el­pusztulunk. Hallgatom a ruhátlanok, éhezők nehéz panaszait, fel-fel törő sóhajait/ Uram segíts, mert elve­szünk. Oh Te láthatatlan Midenható ! Te légy velünk: hass, élesz és éb- resz itt, — hol oly iszonyú s elvisel­hetetlen a csapás; mindent, mert különben mind elveszünk; — úgyis annyira, de annyira haladunk már lefele a tejtőn. (Vége.) Bortnyik György. H. SÍI. mi- Is MMlliSi!! Mii!. 59400—913 Figyelmeztetés a postai csomagok célszerű csomagolása, helyes cimzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rendkívüli cso­magforgalom ideje alatt a küldemények­nek késedelem nélkül való kezelése csak­úgy biztosítható, ha a közönség a cso­magolásra és címzésre vonatkozó pos­tai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők : 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egy­be csomagolni ném szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönsé­ges vászon, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó Vászon vagy papirburkolattal biró cso­magokat, göb nélküli zsineggel többszö­rösen és jó szorosan átkötni, a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsétviasz- szal lezárni kell. _____________________ Ka ti önkéntelenül közelebb húzódott férjé­hez : — Meg tudnál te engem ölni? — kérdezte csaknem suttogva. Szikum Lojzi igent bólintott. — No hát ölj meg! — kiáltotta Kati széttár­va karját — én megcsaltalak százszor és százszor, én a leggyalázatosabb teremtés vol­tam, én pénzért adtam el magamat! Nos, ott a zsebedbe az oltókés, vedd elő. — Nem bántalak, Kati. Kati hozzáment és gyöngéden megfogta a kezét. — Ugy-e azért nem bántasz, mert már nem szeretsz ? — De szeretlek. — Igazán? — Ha mondom . . . — Hát akkor ölelj meg! Ö fogta át férje derekát és hevesen magá hoz szorította. Az kínosan felssziszent. — Jaj, Kati, nagyon fáj, ne bánts 1 — Mi fáj, Lojzi? — A derekam ... kés ?volt benne, még nem gyógyult be? — Megkéselt valaki ? — kérdezte Kati gyön­géden. — Meg. — A Házi Pepi. Katinak szikrázni kezdett a szeme. — Az, — kérdezte — ki esküvőnkön a rodthadt narancsot dobta az arcodba? — Az. — És micsoda most a Házi Pista? — Pofozó-masinája van. — Nohát menjünk egy kicsit pofozkodni hozzá. Gyere, kisérj el. E Elindultak. Mikor a kert ajtóhoz értek, Kati elkérte férjétől az oltókését és a mogyorófa- bokorból egy ujjnyi 'vastagságú ágat vágott le. Tíz perc múlva ott voltak a pofozó masina tulajdonosa előtt. — Szervusz Pepii — kiáltotta Kati barátsá­A pecsételésnél vésett pecsétnyomó használandó. 3. A címzésnél kiváló gond fordítan­dó a cimzett vezeték és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzések (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.) továbbá a címzett polgári állásának vagy foglalko­zásának és lakhelyének pontos kitételé­re; a Budapestre és Wienbe szóló kül­demények cimiraíaiban ezenkívül a ke­rület, utca, házszám, emelet és ajtójel­zés stb. kiteendő, A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vár­megye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A címet magára a burkolatra kell Írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a cim fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpapirra Írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni. A papírlapokra irt címeket mindig e- gész terjedelmében kell a burkolatra fel­ragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbbá a cimirat összes a- datait feltüntető papírlap legyen magá­ban a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogy ha a burkolaton levő cim­irat leesnék, elveszne vagy pedig olvas­hatatlanná válnék, a küldemény bizottsá­gi felbontása utján a jelzett papírlap a- lapján a csomagot mégis kézbesíteni le­hessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó sa­ját nevét és lakását a csomagon levő cimirat felső részén is kitüntesse 5. A csomagok tartalmát úgy a cim- iraton, mint a szállítólevélen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Wienbe szóló élelmi­szereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat, (husnemü, szeszes italok stb.) gos hangon — ismersz-e még engem? — Hogyne ismernélek! — örvendezett a pofozómasinás — majd kiugrottam bőrömből, mikor hallottam, hogy hazakerültél. — Szép tőled — válaszolta Kati — de egye­lőre marabj most a bőrödben, legalább addig, mig számadásunkat el nem végeztük. Számadásunkat? — csodálkozott Házi Pepi — nem tudnám, hogy számadásunk lenne egy­mással. — Ha nem tudod, majd megmondom. Te az esküvőnk után megdobáltad az uramat. — Régen volt az Kati. — Mindegy, Pepi azt kívánom, hogy kérj bocsánatot tőle. Ott áll . . . Házi Pepi nagyot röhögött. — Attól a csámpástól ? Kérjen a hóhér . . . — Nem kérsz tőle bocsánatot? — Nem ám, galambom. — Akkor nesze 1 Végig suhintott arcán a mogyorófa pálcával A pofozó-masinás felismerte a helyzetet. Nem védekezett, hanem megindult és futni kezdett. Az akrobata hölgy utána, végig az egész Li­geten, s a mogyorófa-pálca őrült taktusban püföggott az üldözött hátán. Soha enné! nagyobb diadala nőnek nem volt a Ligetben. Éljen rivalgások között emelték vállkura a Liget patríciusai és úgy vitték ha­za ... De a Kati megállt a kertajtóban s nem ment addig be, mig a férj meg nem érkezett. S ekkor ott. az ujjongó néptömeg előtt átölel­te és homlokon csókolta. Három hónappal később Szikum Lojzi meg­ölte a feleségét, miután hűtlenségen kapta rajta. Mikor a gyilkost a rendőrök a Városli­geten át kisérték, a tömeg ismételten tett kí­sérletet, hogy Szikum Lojzit kiragadja a rendő­rök kezéből és meglieselje. Mert ez i§ a tömeg lélektanához tartozik. . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom