Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-09-21 / 38. szám

1913. szeptember 21. FEHÉRGYARMAT 3-lk oldal. tek egy ideig. Az asszonynak a fejét azonban rokonsága elcsavarta s igy történt, hogy egy szép napon a me­nyecske ott hagyta urát. Később visz- szajött, de a házasélet rendje nem tért vissza és az asszony újra megszökött urától. A férj felkereste az asszonyt és egy heves jelenet után revolverét há­romszor feleségere sütötte. A golyók a fején, mellén és gyomrán találták az asszonyt, aki meghalt. A férj azután ön­maga ellen fordítván a fegyvert, magára lőtt. Ez a néhány eset igy bokrétába köt­ve egy napnak a kriminológiai eseménye. Honnan ez az eldurvulás és ez a nagy vadság, amely minden vonalon mostanában megnyilvánul? A feleletet megadhatnék talán ama megállapítással, amelyet cikkünk elején mondtunk a szociológusok egyik kutatásáról. A bű­nözések előző példák nyomán megis­métlődnek. Mik voltak az előző példák? Nem tévedünk, ha a balkáni háborút, annak minden borzalmasságát, kegyet­lenkedéseit, oktalan vérfürdőit, rablásait, szóval az emberi hitványság minden megnyilvánulását tekintjük olyannak, mint a mit a gonosz lelküek követendő példának láttak. A háborúval éppen úgy vagyunk, mint minden más nagy és szent jelen­séggel. A háború, amelynek eredeti cél­ja az, hogy elnyomott embereket fölsza­badítson, hogy nemzetiségeket egy má­sik nemzetnek a járma alól kivonjon, hogy áldásos állapotokat teremtsen a meghódított tartományban: a háború rendszerint eltér e nemes hivatásától. Eltér már akkor is, amikor a katona nincs a fegyelem láncaitól megkötve és amikor nem a hősiesség érzete lángol benne, hanem a vad bestia tör ki be­lőle elemi erővel. Ez a legszomorubb a háborúban, amelynek förgetege nem marad meg helyi határok között, ha­dejátékos-felhajtók mind ilyen nagylelküek, mikor a feleségükről van szó. Hanem én négy kockacukrot adjak a feketéhez, ugyebár? Kemény Simon nagyot fuj, feldomboritja a mellét s azt mondja záradékul: — Jó, bánja a szösz, menjünk, ahová akarod! De már erre ő nagysága is felcsattan. — Hogy mondtad? Ahogy én akarom? Hát van nekem akaratom a tied mellett? Hát ez már . . . Hál ez már . . . Egy jótékony köhögési roham elfojtja a többit s ezt Kemény Simon arra használja fel, hogy megducolgassa a galambocskáját: — Kuc, kuc! No ne légy már olyan ideges, szivecském. Elmegyünk. Kiruccanunk. Kirú­gunk a hámból, az áldóját neki! Kemény Simonné úgy törli le a könnyeit, mint aki most lát először igazán. — ügy kirúgunk a hámból ? Ezt érted! Ez neked való. Ezért járok én félévig egy cipőben. A férj fegyverszünetet akar: — Mondtam már, a kívánságod méltányos és . Nohát ezekre a lelketlen szavakra csordul­tig megtelik őnagysága keserűség-pohara. — Ahaha 1 Az én „méltányos kívánságom.“ Istenem! Az én méltányos kívánságom! Én hoztam a házhoz huszonkétezer koronát . . . — Részvényekben, fiacskám. A cipőfelső­rész Részvénytársaság azonban pont akkor mondott csődöt, mikor mi megesküdtünk s te Kemény Simonná lettél. Ezt ne feledd . . Kemény Simonnénak tátva maradt a szája. Mi ez? Honnan vesz ennyi bátorságot ez az ember? Kutya, hát te nemcsak ugatni, hanem harapni is mersz. — Nyomorult 1 Nyomorult! Nyomorult! Há­romszor is nyomorult 1 Még te mered kinyitni nem átszármazik példájával másfelé is, országokba, ahol a hasonló lelküekben viszhangra talál. Mi lehetne ennek a hathatós ellen­szere? Semmi mas, mint a kultúra. Az régi megállapítás, hogy a büntetés nem javította meg az embereket. A bünte­téstől való félelem csak ideig óráig használ, addig amig az emberek a sú­lyos Ítéletek közvetlen hatása alatt ál­lanak. Azután mindent elfelejtenek és nem riadnak vissza a törvény szigorától. Adjunk a népnek lelki műveltséget és ezzel ha nem is szüntetjük be, de legalább mérsékeljük az emberben a vadállatot. Késviselő testületünk gyűlése. Fehérgyarmat nagyközség képviselőtestülete f. hó 15-én d. u. 3 órakor Misky Ignácz bí­ró elnöklete alatt gyűlési tartott, ahol a kép­viselőtestületi tagok nagy számmal voltak je­len. Tárgysorozat: 1.) Margittai Móricz inargit- tai illetőségű férfi- és nöiszabó telepengedélye­zés iránti kérelme. Az engedély a szokásos dij lefizetése mellett megadatott. 2.) A belügyminisztérium leirata a második önálló gyógyszertár nem engedélyezése tár­gyában. Tudomásul vétetett. 3) Ezután Szatmárvármegye közigazgatási bi­zottságának a községi óvoda ügyében hozott határozata tárgyaltatott. A közigazgatási bi­zottság utasította a képviselőtestületet, hogy a ielelnegi óvoda helyett azonnal gondos­kodjék a város rendes, 90 óvoda kötelesnek megfelelő helyiségről. Városunk képviselőtes- tü ete felirt a közigazgatási bizottsághoz, hogy a mostani rossz viszonyok miatt a határozat végrehajtását fügessze fel. Most jött le a köz- igazgatási bizottság határozata, mely sze­rint 1915 évre Írja elő a megfelelő községi óvodáról való gondoskodást, azzal, hogy a nyári óvodahelyiség kijavításáról gondoskod­junk. Óvodának alkalmas helyiség lehetőleg bérlet utján való gondoskodásával és a jelen­legi nyári óvoda kijavításával a községi elöl­járóság bízatott meg azzal, hogy kedvező el­intézés esetén a képviselőtestületnek tegyen jelentést. a szádat, aki nálam nélkül nem volnál senki, semmi? Te, aki nagyságos urat játszol a fele­séged jóvoltából ? Hallatlan! Nohát ez egysze­rűen hallatlan ! . . . Őnagysága, miután ezeket a kemény igaz­ságokat kiadta, csuklani kezd. Kemény Simon most már határozottan megijed: — Talán készülhetnél már drágám. A ,,drága‘‘ elfordul, de fólfordulóban még megkérdezi: — Aztán melyik ruhámat vegyem fel? A puhaszivü Kemény szemében a diadal villáma lobog: ,,ahá, melyik ruhát vedd fel!" Tehát több ruhád van! Tehát még sem vagy olyan elhagyott, ugyebár?! Hanem azért jó: legyen már békesség végre, valahára. — Azt te tudod fiacskám. Az asszony egyet mosolyog, kettőt szökken s kikiált a konyhába: — Terka ! hagyja a mosogatást Terka ! Terka bejön s vizes kezét törülgeti. — Tessen parancsolni! . — Segiteni fog' Terka. Öltözködöm. Kemény Simon addig ledől a díványra. Rá­gyújt egy cigarettre s a füst-pászmákat követi a szemével. Csend. A cigaretta elfogy s az álom — ahogy a költők mondani szokták — lábujjhegyen odalopódzik s csendesen befogja a szemét . , . Elmúlik egy óra. ö nagysága kész és Simont költögetni kezdi; — No te ország lustája . . Mehetünk . . . — Öhöm — retten fel a férj — mehetünk. Azaz várj csak; elébb felrántom a cipőmet. Két perc múlva már a lépcsőn lefelé mennek, még pedig karonfogva. Itt Keménynének fontos do­log jut az eszébe. — Hát az ablak? Mi van az ablakkal ? — Nyitva van. Mind a négy nyitva van. Be kell csuknod, hátha eső lesz? 4. ) Halász György urbéresbirtok bérlőnek fizetési halasztás csak megfelelő biztosítékadás nyújtása mellett adatott meg, bérleengcdési kérelme azonban eluíasittatott. 5. ) Birta Lajos és társainak a nábrádi-utca pallózatának kijavítása iránti kérelmét a kép­viselőtestület magáévá tette s a szükséges ja­vítások eszközlésével a községi biró bízatott meg. 6. ) Bornemisza Béla nagyváradi dijnok se­gély iránti kérelme ismétetlen elutasittatott. 7. ) Török Ilona illetőségének az alispáni hivatal által történt azon téves megállapítását, mely szerint nevezett fehérgyarmati illetőségű­nek mondatott ki, a képviselőtestület felleb­bezéssel fogja megtámadni. 8. ) A szatmári rendőrkapitányság azon át­irata, mely szerint Spitz Jenőnek 1914. évi ja­nuár 1-ig Szatmárra letelepedést engdélye- zett, tudomásul vétetett. 9. ) A községnek engedélyezett 100 mm. őszi vetőmagnak hitelben leendő kiosztására vonatkozólag a községi elöljáróság által végzett összeírását a képviselőtestület elfogadta azzal, hogy egy gazdának legfeljebb csak 5 mm. búzát lehet adni. Az összeirtaknak adott vetőmag értékéért a képviselőtestület a fele­lőséget elvállalja. Több tárgy nem lévén, az elnöklő biró a gyűlést bezárta. ß I R E K. Tanító választás Kölcsén.A kölesei ág. ev. elemi iskola gondnokvága tegnap tartott ülé­sen az iskola uj tanítójául Michlai Lászlót vá­lasztotta meg egyhangúlag. Szűnik a kolera. A rossz egészségtelen idő dacára a kolerajárvány hazánkban mind­inkább csökken, ami mindenesetre az óvintéz­kedések megtétele folytán történt. Beregme- gyében is már csak szórványosan fordul elő a betegség. Uj útvonal járásunkban. A törvényható­sági bizottság határozata folytán a Fehérgyar­mat—Cégénydányád—Fülpös—Ököritói útvona­lat felvették a törvényhatósági utak közé. Az ut kiépítését 1914. évben megfogják kezdeni. Baleset. Papp József |szatmárcsekei folyam­biztost tölténykészités folytán baleset érte, a- mennyiben egy rosszul készített töltény felrob­bant és a srét a kezeit jelentéktelenül meg­sértette. — Jó. Várj itt, én becsukom. Pár pillanat s Kemény visszajön jelenteni. — Becsuktam, Rendben van. A kapu alatt őnagysága még egyszer körülnézi magát. — Jaj, az ernyő! — Mi az Isten csudája van az ernyővel, hiszen a kezedben van? — Szerencsétlen! Hát nem látod, hogy fehér ruha van rajtam ? — De látom. — És milyen ernyő van a kezemben ? — Fekete. — Azért. Hozd le rögtön a fehé­ret. Az is megtörténik. Az asszony szétnéz, az eget vizsgálja: eső lesz. — Cuncikám, ne haragudj: hozd le mégis a feketét 1 Kemény ur távozik, de nem jön vissza. Félóra múlva az asszony utána megy. — Ez már mégis csak sokl Hol késik ez az ember? A fürdőszobában leli meg, ahol az angyali gyermekek ekkorára már árvizet játszanak s a helyzet a következő: A nyitott vízvezetéki csap, nem tudván elleni - állni a természeti erőknek — letört s inest a felborult fürdőkád az árvíz hátán ide-oda úsz­kálna, ha tudna. A viz ennek okáért befolyik a hálószobába, az ebédlőbe és a spajzba. Nincs semmi baj, csak a befőttes állvány bo­rult le, egy és más könnyebb bútor úszik. Káromkodás . . . Sikoly. — Mentsük, ami menthető! 11-kor a lakás rendbe jött. A gye­rekek tovább bőgnek. Kemény ur vacsorázik s őnagysága a fülébe sziszegi: — Te, te ! Csak még egyszer állj elő nekem, hogy ki akarsz sétálni valahova !

Next

/
Oldalképek
Tartalom