Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-08-31 / 35. szám

4-ik oldal. FEHÉRGYARMAT 1918. augusztus 31. ség határába. A birtokos leguggolt, hogy a hálóját kibogozza és az erdész, aki töltött puskáját is magával vitte, elhatározta, hogy megmutatja, milyen nagyszerűen tud célba lő­ni. A birtokos lábszára mellett akart ellőni és rászólt a birtokosra: — Nézze, komám, milyen remek céllövő vagyok én! Ez egyszer azonban nagyon ügyetlenül és szerencsétlenül lőtt, mert a lövés egészen szétroncsolta a birtokos jobb lábát, akit esz­méletlen állapotban az itteni közkórházba szál­lították, ahol a lábát meg is amputálták. Az erdész azzal védekezik, hogy nem akart célba lőni, hanem véletlenül sült el a puskája. Felhívás ! A kegyetlenül, lassan kivégzett Lengyelország éppen egyfélszázaddal előbb mutatta meg a világnak, hogy a sirba tetszha­lottként nyugszik csak s a test nem indult feloszlásnak még, mint a hogyan az orosz hó­hér hitte, hanem életerő lappang benne, a me­lyik megzörgetni képes kriptája ajtaját s kardot tud adni a kezébe. 1863 az utolsó lengyel szabadságharc éve. A szervezetlenség, a túlnyo­mó erő s a parasztság ravasz félrevezetése sikertelenné tette a hazafiak hősiességét, ön- feláldozását. Hiába szólalt fel érdekükben Ang­lia, Franciaország, Ausztria, a diplomáciai be­avatkozást mereven utasította vissza az Orosz birodalom, s a leverettek rosszab sorba kerültek mint voltak odáig. Ám a lengyelek nagy ün­nepségek között ülik meg mégis a felkelés félszázados évfordulóját. Nekik nem szabad a jelenben élni — hát a múlt emlékeibe járnak vissza. Öröm pirja ég arcukon, múlt győzel­mekre gondolva, s könyeikkel öntözik az el­esett hősök sírjait, azokból várva szabadság virágának fakadását. Minket, magyarokat test­véri szeretettel hívnak, hogy vegyünk részt nemzeti ünnepükön. S nekünk eleget kell tenni a felhívásnak, hogy együtt örüljünk velük, hogy könnyeink összefolyjanak az övéikkel. Száza­dokon keresztül együtt vettük ki részünket jóban, rosszban, s ma nincs a világon két annyira egymásra utalt nemzet, mint ga ma­gyar és a lengyel. Lembergben várnak bennünket, fogadtatásunk olyan lesz, amilyet a világ leg­lelkesebb nemzete tud adni, egyetlen igaz ba­rátjának ... A Magyar-Lengyel Egyesület fel­szólít mindenkit, a kinek szivében becsületes szeretet van e nemes lengyel nemzet iránt, hogy vegyen részt abban az útban, a melyet folyó évi szeptember hatodikán szombaton lengyel földre teszünk, hogy ez a testvéries látogatás mennél impozánsabb legyen, s külső méretek­ben is kifejezője a lengyelek iránt való rokon- szenvünknek. Jelentkezések, esetleges kérdezős- ködések Miklósi Ferdinánd Leo egyesületi tit­kárunkhoz (Budapest, X., Szabóky-utca 44) intézendők. Budapesten 1913 augusztus havá­ban. Hazafias üdvözlettel a Magyar-Lengyel Egyesület. Főtitkár: Krejcsy Rezső dr. a buda­pesti keresk. és iparkamara titkára, hölgybizott­sági elnök: Pininszki Viktorné grófné, elnök: Nyáry Albert báró, titkár: Miklósi Ferdinánd Leo nagykereskedő. Baránski Gyula dr, ügyvéd fővárosi bizottsági tag, Benedek János dr, ügyvéd főv. bizotsági tag orszgy. kpv, Des- sewffyj István dr. főjegyző Eperjes, Divéky Adorján dr. tanár Lőcse, Dobiczki Sándor lovag országgyűlési képviselő, Kele József dr. főü­gyész Szolnok, Kovács Ernő ügyvéd volt ország­gyűlési képviselő, Siposs Aladár dr kereskedel­mi és iparkamarai titkár Kassa, Stadniczki Mór szerkesztő volt országyülési képdiselő, Székács Antal nagyiparos fővárosi bizottsági tag Szilágyi Károly főtisztviselő fővárosi bizottság tag. A Félíx-fürdő, Az első sárguló falevél má­sutt a fiirdőszezon halálát jelenti, s amint az őszi szél végigszánt a strandok, esplanadok bokrai között megszűnik a zajos vidám élet. A Félix-fűrdőben, melynek hirét évről-évre messzebb tájakra viszik szét, s amely immár a külföld érdeklődéséi is magára vonta, a nyári szezon végén uj évad kezdődik. A mezei munkák végeztével Bihar, Hajdú és Békés, sőt még atávolabbijmegyék birtokosai, s azok akik az ősz kellemes időszakára ha­lasztották az üdülésüket, örömmel keresik fel a csodálatos gyógyító erejű forrásokat a Félix-fürdőben, mely ilyenkor a szokottnál is nagyobb kényelmet nyújthat, s nagyobb fi­gyelemmel fogadhatja a gyógyulás czéljából oda­érkező betegeket. Mint ottani tudósítónk írja: Szeptember 1- től kezdve a szoba árakat 30 százalékkal mérséklik s az államvasutak igazgatóságánál lépések történtek arra nézve, hogy a vonatok közlekedési rendjét október 1-ig változatlanul s november 1-ig korlátozva tartsák fenn a közönség kényelmére. A fürdő élénk látogatott­ságának magyarázáta, hogy a meleg gyógyító kénes forrásokat a nyár elmúltával sokan kel- lemesebbnekés gyógyulásukra hatásosabbnak tartjáki. Virágh Károly népszerűvé vált zene­kara naponta háromszor térzenét rendez. A tekintetes vármegye. Hogy melyik vár­megyében történt az eset, nem mondjuk meg, annál kevésbé, mert nem is tudjuk. Elég az hozzá, hogy igaz és hogy nőm a hetvenes, vagy hatvanas években történt, még kevésbé a múlt század elején, — hanem most a hu­szadik században és ebben a háborús eszten­dőben. X. vármegyében az egyik járás főszol- gabirájának és állatorvosának a törvény értel­mében többször kell együtt beutazniok a köz­ségeket. Vasút hiányában persze szekeren, jó rázós falusi forsponton. A kalamitás ott kez­dődik, hogy mind a főszolgabíró, mind pe­dig a lódoktor szörnyen kövérek. Egyik sem könnyebb 100 kilónál. Egyszerre ketten tehát nem férnek föl a szekérre; ami azonban ré­szint szerencse, részint — baj. Szerencse annyiból, mert ha egyszerre felülhetnének a kocsira, az menten letörne alattuk. Baj, pedig azért, mivel a vármegye nem hajlandó a hi­vatalos utért, melyet együtt kell megtenniük, dupla kocsiszámlát utalványozni; a vármegyei státutumok ugyanis elfelejtkeztek arról, hogy nem okvetlen fér föl két ember egy kocsira. Pedig hát a főbíró és a lódoktor kénytelenek voltak két külön szekeret használni. És mivel a vármegye alispánja csak az egyik fuvarnak a diját téritette meg, a két tisztviselő a szó­szoros értelmében ráfizetet a mesterségre. Próbálkoztak szép szóval. Nem használt. Pró­bálkoztak különféle fölterjesztésekkel, az sem segített. A vicispán ur konokul ragaszkodott a vármegyei szabályrendelethez .Végül a bel­ügyminiszter elé került a dolog, aki úgy dön­tött, hogy szakértő-bizcttságot küldött ki an­nak megállapítása végett, vájjon tényleg le­győzhetetlen akadályokba ütközik-e a járási főszolgabírónak és az állatorvosnak közös sze­kérre való ültetése. A szakértők, miután kísér­leti utón megvizsgálták a kérdést, beterjesztet­tek véleményes jelentésüket a miniszter ur ő excelentiájához azzal, hogy bizony a közigaz­gatási üzem folytonosság^ érdekeben a két kövér férfiúnak két kölön fuvar dukál. Ezen az alapon a főbíró és a lódoktor most már külön szekeren utazhatnak, ki nem egyenlített utiszámláikat pedig vissamenőleg kifizette a vármegye. A fehérgyarmati járás főszolgabirája. 4942/1913, Pályázati hirdetmény. A lemondás folytán megüresedett jánki al­jegyzői állásra pályázatot hirdetek és felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen felszerelt pályázati kér­vényeiket hozzám folyó évi szeptember hó 23-ik napjáik terjesszék be. Az aljegyzői állás javadalma 1000. korona fizetés és 120 korona lakbér. A választást folyó évi szeptemer hó 25-én d. e. 10 órakor fogom Jánkon, a körjegyzői iro­dában megtartani. Fehérgyarmat, 1913. augusztus 23. Jékey Sándor főszolgabíró. 540/1913. végreh. szám. ÁRVERÉSI HIRPETMÉMY. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti VI. kér. kir. jársbird- ságnak 1913. évi 23584/2 számú végzése követ­keztében dr. Hunwald Izidor fehérgyarmati ügy­véd által képviselt Gutfreund és Herskovits budapesti cég javára 354 kor. 37 f. s jár. erejéig 1913. évi junius hó 30-án foganato­sított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1060 koronára becsült kővetkező ingóságok u. m. 2 drb. ló, lószerszám és egy hintó nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a fehérgyarmati kir. járás- birt^tíg 1913-ik évi V. 281/1. számú végzése folytán 374 K 37 f. tőkekövetelés, ennek 1913 évi április hó 25 napjától járó 5*/'o kama­tai és eddig összesen 96 kor. 01 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, # t,Hattyú” gőzmosógyár Szatmár fehérgyarmati képviselete Sül ReVendula Józsefnél (TÓTH ANNA-féle ház) Felvétel bent az udvarban. Elvállal úri és női ruhákat, utcai, színházi és báli toiletteket megfestésre • utcai, báli, színházi, úri, női és gyermek ruhákat franczia módszer szerint, száraz utón vegytisztitásra; ing, gallér, kézelő valamint bármely úri és női fehérneműt mosás és vasalásra. %%■%% Hiáfly nincs. — Gyors és pontos szállítás. — Mérsékelt árak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom