Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-08-31 / 35. szám
4-ik oldal. FEHÉRGYARMAT 1918. augusztus 31. ség határába. A birtokos leguggolt, hogy a hálóját kibogozza és az erdész, aki töltött puskáját is magával vitte, elhatározta, hogy megmutatja, milyen nagyszerűen tud célba lőni. A birtokos lábszára mellett akart ellőni és rászólt a birtokosra: — Nézze, komám, milyen remek céllövő vagyok én! Ez egyszer azonban nagyon ügyetlenül és szerencsétlenül lőtt, mert a lövés egészen szétroncsolta a birtokos jobb lábát, akit eszméletlen állapotban az itteni közkórházba szállították, ahol a lábát meg is amputálták. Az erdész azzal védekezik, hogy nem akart célba lőni, hanem véletlenül sült el a puskája. Felhívás ! A kegyetlenül, lassan kivégzett Lengyelország éppen egyfélszázaddal előbb mutatta meg a világnak, hogy a sirba tetszhalottként nyugszik csak s a test nem indult feloszlásnak még, mint a hogyan az orosz hóhér hitte, hanem életerő lappang benne, a melyik megzörgetni képes kriptája ajtaját s kardot tud adni a kezébe. 1863 az utolsó lengyel szabadságharc éve. A szervezetlenség, a túlnyomó erő s a parasztság ravasz félrevezetése sikertelenné tette a hazafiak hősiességét, ön- feláldozását. Hiába szólalt fel érdekükben Anglia, Franciaország, Ausztria, a diplomáciai beavatkozást mereven utasította vissza az Orosz birodalom, s a leverettek rosszab sorba kerültek mint voltak odáig. Ám a lengyelek nagy ünnepségek között ülik meg mégis a felkelés félszázados évfordulóját. Nekik nem szabad a jelenben élni — hát a múlt emlékeibe járnak vissza. Öröm pirja ég arcukon, múlt győzelmekre gondolva, s könyeikkel öntözik az elesett hősök sírjait, azokból várva szabadság virágának fakadását. Minket, magyarokat testvéri szeretettel hívnak, hogy vegyünk részt nemzeti ünnepükön. S nekünk eleget kell tenni a felhívásnak, hogy együtt örüljünk velük, hogy könnyeink összefolyjanak az övéikkel. Századokon keresztül együtt vettük ki részünket jóban, rosszban, s ma nincs a világon két annyira egymásra utalt nemzet, mint ga magyar és a lengyel. Lembergben várnak bennünket, fogadtatásunk olyan lesz, amilyet a világ leglelkesebb nemzete tud adni, egyetlen igaz barátjának ... A Magyar-Lengyel Egyesület felszólít mindenkit, a kinek szivében becsületes szeretet van e nemes lengyel nemzet iránt, hogy vegyen részt abban az útban, a melyet folyó évi szeptember hatodikán szombaton lengyel földre teszünk, hogy ez a testvéries látogatás mennél impozánsabb legyen, s külső méretekben is kifejezője a lengyelek iránt való rokon- szenvünknek. Jelentkezések, esetleges kérdezős- ködések Miklósi Ferdinánd Leo egyesületi titkárunkhoz (Budapest, X., Szabóky-utca 44) intézendők. Budapesten 1913 augusztus havában. Hazafias üdvözlettel a Magyar-Lengyel Egyesület. Főtitkár: Krejcsy Rezső dr. a budapesti keresk. és iparkamara titkára, hölgybizottsági elnök: Pininszki Viktorné grófné, elnök: Nyáry Albert báró, titkár: Miklósi Ferdinánd Leo nagykereskedő. Baránski Gyula dr, ügyvéd fővárosi bizottsági tag, Benedek János dr, ügyvéd főv. bizotsági tag orszgy. kpv, Des- sewffyj István dr. főjegyző Eperjes, Divéky Adorján dr. tanár Lőcse, Dobiczki Sándor lovag országgyűlési képviselő, Kele József dr. főügyész Szolnok, Kovács Ernő ügyvéd volt országgyűlési képviselő, Siposs Aladár dr kereskedelmi és iparkamarai titkár Kassa, Stadniczki Mór szerkesztő volt országyülési képdiselő, Székács Antal nagyiparos fővárosi bizottsági tag Szilágyi Károly főtisztviselő fővárosi bizottság tag. A Félíx-fürdő, Az első sárguló falevél másutt a fiirdőszezon halálát jelenti, s amint az őszi szél végigszánt a strandok, esplanadok bokrai között megszűnik a zajos vidám élet. A Félix-fűrdőben, melynek hirét évről-évre messzebb tájakra viszik szét, s amely immár a külföld érdeklődéséi is magára vonta, a nyári szezon végén uj évad kezdődik. A mezei munkák végeztével Bihar, Hajdú és Békés, sőt még atávolabbijmegyék birtokosai, s azok akik az ősz kellemes időszakára halasztották az üdülésüket, örömmel keresik fel a csodálatos gyógyító erejű forrásokat a Félix-fürdőben, mely ilyenkor a szokottnál is nagyobb kényelmet nyújthat, s nagyobb figyelemmel fogadhatja a gyógyulás czéljából odaérkező betegeket. Mint ottani tudósítónk írja: Szeptember 1- től kezdve a szoba árakat 30 százalékkal mérséklik s az államvasutak igazgatóságánál lépések történtek arra nézve, hogy a vonatok közlekedési rendjét október 1-ig változatlanul s november 1-ig korlátozva tartsák fenn a közönség kényelmére. A fürdő élénk látogatottságának magyarázáta, hogy a meleg gyógyító kénes forrásokat a nyár elmúltával sokan kel- lemesebbnekés gyógyulásukra hatásosabbnak tartjáki. Virágh Károly népszerűvé vált zenekara naponta háromszor térzenét rendez. A tekintetes vármegye. Hogy melyik vármegyében történt az eset, nem mondjuk meg, annál kevésbé, mert nem is tudjuk. Elég az hozzá, hogy igaz és hogy nőm a hetvenes, vagy hatvanas években történt, még kevésbé a múlt század elején, — hanem most a huszadik században és ebben a háborús esztendőben. X. vármegyében az egyik járás főszol- gabirájának és állatorvosának a törvény értelmében többször kell együtt beutazniok a községeket. Vasút hiányában persze szekeren, jó rázós falusi forsponton. A kalamitás ott kezdődik, hogy mind a főszolgabíró, mind pedig a lódoktor szörnyen kövérek. Egyik sem könnyebb 100 kilónál. Egyszerre ketten tehát nem férnek föl a szekérre; ami azonban részint szerencse, részint — baj. Szerencse annyiból, mert ha egyszerre felülhetnének a kocsira, az menten letörne alattuk. Baj, pedig azért, mivel a vármegye nem hajlandó a hivatalos utért, melyet együtt kell megtenniük, dupla kocsiszámlát utalványozni; a vármegyei státutumok ugyanis elfelejtkeztek arról, hogy nem okvetlen fér föl két ember egy kocsira. Pedig hát a főbíró és a lódoktor kénytelenek voltak két külön szekeret használni. És mivel a vármegye alispánja csak az egyik fuvarnak a diját téritette meg, a két tisztviselő a szószoros értelmében ráfizetet a mesterségre. Próbálkoztak szép szóval. Nem használt. Próbálkoztak különféle fölterjesztésekkel, az sem segített. A vicispán ur konokul ragaszkodott a vármegyei szabályrendelethez .Végül a belügyminiszter elé került a dolog, aki úgy döntött, hogy szakértő-bizcttságot küldött ki annak megállapítása végett, vájjon tényleg legyőzhetetlen akadályokba ütközik-e a járási főszolgabírónak és az állatorvosnak közös szekérre való ültetése. A szakértők, miután kísérleti utón megvizsgálták a kérdést, beterjesztettek véleményes jelentésüket a miniszter ur ő excelentiájához azzal, hogy bizony a közigazgatási üzem folytonosság^ érdekeben a két kövér férfiúnak két kölön fuvar dukál. Ezen az alapon a főbíró és a lódoktor most már külön szekeren utazhatnak, ki nem egyenlített utiszámláikat pedig vissamenőleg kifizette a vármegye. A fehérgyarmati járás főszolgabirája. 4942/1913, Pályázati hirdetmény. A lemondás folytán megüresedett jánki aljegyzői állásra pályázatot hirdetek és felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen felszerelt pályázati kérvényeiket hozzám folyó évi szeptember hó 23-ik napjáik terjesszék be. Az aljegyzői állás javadalma 1000. korona fizetés és 120 korona lakbér. A választást folyó évi szeptemer hó 25-én d. e. 10 órakor fogom Jánkon, a körjegyzői irodában megtartani. Fehérgyarmat, 1913. augusztus 23. Jékey Sándor főszolgabíró. 540/1913. végreh. szám. ÁRVERÉSI HIRPETMÉMY. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti VI. kér. kir. jársbird- ságnak 1913. évi 23584/2 számú végzése következtében dr. Hunwald Izidor fehérgyarmati ügyvéd által képviselt Gutfreund és Herskovits budapesti cég javára 354 kor. 37 f. s jár. erejéig 1913. évi junius hó 30-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1060 koronára becsült kővetkező ingóságok u. m. 2 drb. ló, lószerszám és egy hintó nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a fehérgyarmati kir. járás- birt^tíg 1913-ik évi V. 281/1. számú végzése folytán 374 K 37 f. tőkekövetelés, ennek 1913 évi április hó 25 napjától járó 5*/'o kamatai és eddig összesen 96 kor. 01 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, # t,Hattyú” gőzmosógyár Szatmár fehérgyarmati képviselete Sül ReVendula Józsefnél (TÓTH ANNA-féle ház) Felvétel bent az udvarban. Elvállal úri és női ruhákat, utcai, színházi és báli toiletteket megfestésre • utcai, báli, színházi, úri, női és gyermek ruhákat franczia módszer szerint, száraz utón vegytisztitásra; ing, gallér, kézelő valamint bármely úri és női fehérneműt mosás és vasalásra. %%■%% Hiáfly nincs. — Gyors és pontos szállítás. — Mérsékelt árak.
