Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-07-27 / 29. szám
3-ik oldal. FEHÉRGYARMAT 1915. julius 27. még az életét is kockáztatja. íme most már az életét sem kell kockáztatnia, most már tönkrement. Tönkre tette az az elem, amelyre a sok veszedelem közepette a legkevésbé számítottak, a viz. Az Ur ép erőben és egészségben tartotta meg őket a föld színén, de már nem adott keresetet nekik, amiből erejüket és egészségüket megtarthassák. A kivándorlási statisztika tehát megint emelkedni fog és Amerika, amely a munkabérek sülyesztésén már évek óta kesereg, megint kénytelen lesz keblére ölelni jó néhány ezer magyar embert, aki nem talált hont e hazában és aki kuli-bérért dolgozni fog a jenki-vállalkozónak. Tehát nemcsak a feudeális birtok rendszer kergeti ki a népet az országból, hanem egy a főuraknál is külömb hatalmasság -— az árvíz. A hitbizományok ellen a parcellázást találták föl kitűnő recept gyanánt, a viz ellen nincs orvosság: sem ima, sem kifogástalan erkölcsi magaviselet nem használ, ha az égiháboru megindul és a felhők naphosszat ontják a vizet, amely nemcsak áldássá, hanem átokká is válhatik a földön. Persze a legtöbb helyen nem lehet a viz pusztításai ellen védekezni, de azért nem egy alkalom volt ez utóbbi árvíz alkalmával is, hogy a pusztításoknak elejét lehetett volna venni. És éppen Marosujvárl lehetett volna a kincstár számára, amelynek évi harminc milliót jövedelmez és a sok éhező bányász javára megmenteni. Meg lehetett volna, ha nincs olyan bürokratikus megyei kormányzata Maros-Tordának. A bányát ugyanis egy egész telepet körülvevő töltés védi az ár ellen. A sóbányá- szók napról-napra kimentek az esős napok alatt a töltéshez, hogy mérjék, vájjon nem emelkedik-e a viz a töltés szintje felé. A viz félelmetesen emelkedett, de volt még mindig idő arra, hogy a töltés emelésével a vizet meggátolják a bányatetületre való behatolástól. A bánya-igazgatóság a veszedelem láttára erre gondolt és abba akarta hagyni a bányamunkát, hogy a bányászok a töltés fölépítésével megmentsék a bányát, a kincstár fejőstehenét és a munkások egzisztenciáját. Élőbb azonban a vármegye mérnöki hivatalát kérdezték meg, hogy a megyei kezelés alá tortozó töltést felemelhetik-e és jött a szigorú válasz: a töltéshez semmi közé a bányaigazgatóságnak, a töltést nem szabad fölemelni! A viz pedig lassan, de következetesen emelkedett és egy esős napon egyszerűen átlépte a gátat, elöntötte a bányát, amelynek belsejébe szivárgott és lassan feloldotta a kősó rétegeket. Ez csak Magyarországon történhetik, ahol a veszély pillanatában is inkább a presztízsre gondolnak, mint emberek egzisztenciájára. Az emberek, akik a vízzel elárasztott vidéken jártak, megdöbbentő részletekről számoltak be, A poshadt viz egész lakások berendezéseit, állatok és emberek hulláit viszi a közeli folyóba. És mi történt a nyomor enyhítése érdekében? Az állam kiutalványozott 30 ezer korona segélyt. Egy egész országrész lakói számára. Tudjuk, hogy mit jelent ez, de tudjuk azt is, hogy az állam nem jóléti intézmény és hogy aki rátámaszkodik, nem kősziklára épített. Tehát ne is várjuk be az állam „hathatós“ támogatását, hanem indítsunk mindenfelé az országban segélyakciót. Létesüljenek fölsegélyező bizottságok, rendeztes- senek előadások, amelyeknek jövedelme a zzerencsétlenek kármentesítésére szolgáljanak és mindenki fölös garasaiból juttason a derék és munkálkodó magyar nép számára. A nép, amely áldást várt a felhőkből és ime átkot kapott. ß I R E K. Véglegesítés. A fehérgyarmati fef. egyháztanács 1913. julius hó 20-án tartott gyűlésében Nemes Károly ref. elemi népisk. igazgató- tanítót, igazgató-tanítói állásában állandósította s részére 1913. szept. hó 1-től évi 200 K igazgató-tanítói tiszteletdijat szavazott meg. Jegyzőnk betegsége. Mint örömmel értesülünk Bornemissza Imre főjegyzőnk állapotában örvendetes tartós javulás történt s igy remélhetőleg őt rövidesen teljes egészségben láthatjuk viszont hivatalában. Az árvízkárosultakért. A belügyminisztérium körrendeletben hívta fel a törvényhatóságokat, hogy az árvíztől sújtott vidékek ínségbe jutott lakosságának felsegitésére adományokat gyűjtsenek. Ez a rendelet vármegyénkhez is megérkezett, amely bizonyára, ha nem is járul majd hozzá az országos gyűjtéshez, miután vármegyénk jó nagy része mérhetetlen kárt szenvedett a vizár miatt, de az adománygyűjtés eredményét kizárólag a vármegyénk árvízkárosultjai számára fogja juttatni. Egyezség a Fehérgyarmati Hitelintézetnél. Tudvalévő, hogy az intézet ellen a csőd elrendeltetett Az érdekelteknek azonban ennek dacára sikerült egyezséget kötni és a csőd igy rövidesen meg fog szűnni, amely egyforma érdeke úgy a hitelezőknek, az adósoknak, mint az egész vidékünknek. A csőd ellen az érdekeltek felfolyamodást is jelentettek be a debreceni Ítélőtáblához, hol a törvényszék sérelmes végzését bizonyára meg fogják változtatni. Az árvíz őrültje. Nagy az izgalom és a részvét Tiszacsécse községben Nagy István III. oszt. gymnáziumi tanuló iránt. Az árvíztől való félelem a különben is gyenge fiú idegzetét szétroncsolta s most még kétségbeesett szüleit sem ismeri fel, s állandóan retteg attól, hogy vizbeful. Küldöttség a minisztereknél. A szatmári szamosparti érdekeltségnek hatvantagu küldöttsége f. hó 18 án Budapestre utazott, a melyet Csaba Adorján főispán vezetett. Résztvettek benne Helmeczy József és Szentiványi Gyula országgyűlési képviselők is, A küldöttség elsősorban Gillány imre báró földmivelésügyi miniszternél jelent meg, a ki előtt az árvíz által sújtott lakosság és érdekeltség nevében Tóth Móric földbirtokos, kerületi függetlenségi pártelnök adta elő azt a kérelmet, hogy a Szamos medrének szabályozásánál figyelem forditassék arra hogy gyorsabbá tettessék a vízesése, mert azon körülmény, hogy eddig csak az alsó Szamost szabályozták, a felső szamosmenti körülbelül 40000 hold elsőrangú szántóföldet ismételten a legnagyobb mérvű pusztulásnak tette ki. Kérésük az, hogy állami segítséggel olyan védmü- veket létesítsenek a felsőszamos mentén, a melyek megakadályozzák a folytonos partszakadásokat és a vetések elöntését. Gillány báró földmivelésügyi miniszter a lehető legmesszebbmenő azonnali intézkedéseket helyezte kilátásba és egyúttal közölte a küldöttséggel, hogy legközelebb személyesen fog lejönni a helyszínére, hogy az árvíz által okozott károkat megszemlélje és a teendő intézkedésekre vonatkozólag a helyszínén tájékozódjék. A küldöttség ezután megjelent a miniszterelnökségi palotában Tisza István gróf miniszterelnöknél, a hol ugyancsak Tóth Móricz függetlenségi pártelnök volt az érdekeltség kívánságainak tolmácsa. A miniszterelnök a küldöttség vezetőivel és tagjaival hosszasan, barátságosan elbeszélgetett, vármegyénk főispánja által behatóan informáltatta magát az árvízről és a Szamos által okozott károkról. Megőrjitete a gazdasági válság. Szatmár- ról jelenti tudósítónk: Kálmán Gyula a jobb időkben ingatlan vételt és eladást közvetített a szatmári piacon. Mióta a gazdasági válság megszüntette az ingatlanforgalmat, Kálmán Gyulának rosszul ment a sorsa. Nyomorba jutott úgy, hogy a napi betevő falatja sem volt meg. A/ utóbbi napokban a szerencsétlenen már az elmebaj tünetei mutatkoztak. Zavarodottan jártkelt mindenütt és milliós vagyonáról beszélt Tegnap Kálmán felment egy emeletes ház el ső emeletére és onnan leugrott az udvar kö vezetére. A boldogtalan embernek mindkét Iá ba eltört s fején is súlyos sérüléseket szenve dett. A kórházba szállították. Újabb csőd. A szatmárnémetii kir. törvényszék Hirschfeld Ignác és neje fülesdi lakosok ellen elrendelte a csődöt s tömeggondnokul dr. Jármy Béla orsz. képviselőt nevezte ki. A válságos gazdasági viszonyok, a másokért vállalt girók jutatták a tönk szélére a tisztességben és közbecsülésben megvénült embert s 40 évi fáradságos munka gyümölcse semmisül meg a beállott mostoha viszonyok miatt. Állami ménlovak eladása. A szatmárné- meti-i méntelep ménanyagának osztályozása, illetve selejtezése folyó hó 26-án lesz. A kiselejtezett, tenyésztésre még használható mének a helyszínen fentjelzett napon el fognak árv éreztetni. „Hattyú” gőzmosógyár Szatmár •••• fehérgyarmati képviselete •II» Levendula Józsefnél (TÓTH ANNA-féle ház) •••• Felvétel bent az udvarban. Elvállal úri és női ruhákat, utcai, színházi és báli toiletteket megfestésre; utcai, báli, színházi, úri, női és gyermek ruhákat franczi módszer szerint, száraz utón vegytisztításra; ing, gallér, kézelő valamint bármely úri és női fehérneműt mosás és vasalásra. Hiány nincs. — Gyors és pontos szállítás. — Mérsékelt árak.
