Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-07-20 / 28. szám
1913. julius 20. CSARNOK FEHÉRGYARMAT 5-lk oldal. Jegyzetek a hétről. Jegyzi: Dr. Lett. Az idő. Mindig jó! De csak thémának . Hasonlít egy raffinirozott nagyvilági hölgyhöz : Kaczérkodik velünk. Reggel mosolyog, csábit, úgy hogy a könnyű nyári ruhákat szedjük elő szekrényünk mélyéről; az elegáns vasalt nadrág, miután megborotválkoztunk vele, csakúgy hasítja a levegőt s mire délre haza kerülünk, úgy nézünk ki, — egy, az idényhez illő hasonlattal élve, — mint az öntött saláta. Mire átöltözünk már ismét előtolta Nap Öméltósága jól conservált arczát boudoirjának függönye mögül s jeléül, hogy elmúlt a migrainje, olyan melegen pislog le ránk, ami nem is illik egy ily koros dámához. De nem bölcselkedünk sokat szeszélyein, hanem fölhasználva az alkalmat, megyünk sétálni. Séta jobbra, séta balra, séta előre és hátra, ez az egyetlen gyarmati szórakozás most. Elmúlt a korcslya szezon, a sport kedvelő közönség szívesen alakulna át port-kedvelővé, de sajnos, most a máskor annyit ócsárolt port legfeljebb pirulákban szedhetjük, amiket közegészségünk egyik sark-intézménye hajdani boldog időkben készített és most jó üzletet csinál vele. Térjünk vissza a sétára. Mikor vagy 10 éve az aszfalt volt a legfrissebb és tekintve szurok minőségét, még puha és illatos, (mennyire hasonlít a most kisült czipóhoz!) szenzációja Gyarmatnak, szinte egyidejűleg kezdte meg kör útját egy találós kérdés, mit itt bátran mint újat mondhatnék be, élvén minden vicc egy napig, ez a kérdés: Egynek sok kettőnek kevés, mi az? Persze az ilyen kérdést nem azért adják fel, hogy ki is találják, s igy én is megmondom: a gyarmati aszfalt. Most tapasztaltam, hogy mennyi sok életigazság van ebben. Egyszer bátor is voltam megkockáztatni egy ilyes nyilatkozatot: Ha mindenütt ilyen keskeny volna a járda, több házasságot kötnének az emberek. Persze ezzel fel is borult a statusquo. Mint al-koholista (alantas rágalmazó) ki lettem golyózva a sétából. Bánatomban betértem a Szövetkezetbe és vettem ötért csokoládét. Nem akarván magamra vonni egyes barna bácsik netaláni haragját azzal, hogy a sétáról róluk megfeledkeztem, álljon itt a térzene is. Tudvalevő dolog, hogy a térzenéhez három dolog kell, hogy a .térzenéhez három dolog kell, u. m. 1. Tér. 2. Zene. 3. Ugy-e most mindenki azt hiszi, hogy kell hallgatóság. Dehogy is ! Kell harmadszor, hogy legyen, a ki fizessen. E kellékekről Ézsi informált. Nálunk van tér. (Bár ne volna.) Zene is van néha. Aki azonban fizessen, olyan már ritkán akad. Miután pedig a nemes banda nemtelen kívánságnak tartotta az ingyen muzsikálást, — felszámolt. (Használjuk csak ezt a szó;, most már tudjuk mit jelent) Mások azt mondják, hogy a főzenész jutott Kecskeméti Győző sorsára. Nem tudom, de az tény, hogy mióta elnyitott az ákácz, azóta tanuljuk a térzenét nélkülözni A víz. Óh boldog másod gymnázista korom, mikor tanultam: Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át . . ! 48 kerek koronát fizettem, illetve fizetett Édes Apám tandíjba, hogy én ezt sok más szép és hasznos dolgokkal együtt megtanulhassam. Jól megtanítani, de azért előbb-utóbb elfelejtem. Szegény Tisza-Szamos menti népnek drágábban kellett megtanulnia ezt most. No persze, neki be is lett mutatva mindjárt. Nem is felejti el egyhamar tudom. Gyarmatnak nincs folyója, de azért jut nek; az árvízből mindig. — Mikor a czigánysort láttam, mindig Horvát-Szlavon ország jutott eszembe. A jó kapcsolt részek, melyek nekünk annyi bajt okoznak s annyi kevés hasznot hajtanak) melyeknek épen az a legnagyobb hátrányuk a a mi szempontunkból, hogy »kapcsolt részek.» Most hogy láttam, amint ott guggoltak a putrik egy-egy dombocskán ráterpeszkedve a vízre, nem jutottak eszembe a horvátok. Sokkal inkább a csehek, mert bizony csehül állott ez a mi kis integráns alkatrészünk. Amint elnézegettem, mily nagy is ez a, hogy is mondjam csak jogilag: hatásköri összeütközés a föld és a viz között, egy kicsit elábrándoztam. Milyen jó volna ha egy legelőnyi darab tó itt maradna nekünk örökre. Csolnakáz- ni, fürödni, korcsolyázni, de jó is volna az. Egy kis hegy is nőne mellé, s nem lenne szebb hely Gyarmatnál. Itt nyaralna Kubelik, Caruso, még talán Tisza István is. Volna katona-zene! Erre a hatalmas vágyakozásra azonban már felriasztott a békák konczertje. Egy fájdalmas sóhajjal lemondtam Kubelikről, Tisza Istvánról de vigasztalódva észleltem, hogy ilyen óriási katona-bandája még Vilmos császárnak sincs mint nekünk. Kár, hogy csak katona-békákból áll. Mikor másodszor is megnéztem a vizet, már nagyot apadt. Vájjon miért, tépelődtem rajta. Aztán tudtam meg, hogy városunk hölgy-közönsége volt kint vizet nézni, s a tüzes pillantások miatt a viz tetemes része elpárolgott. (Ajánlom ezt a védekezési módot az elöljáróság figyelmébe.) Pedig a hölgyeknek igazán kár a tüzes pillantásokat a vizre pazarolni, mert épen a viz miatt több kell ezután a férji szivek olvasztásához, egy kis háztartási pótlék irányában. Máskor többet! Agyő. . . . 2460/1913. tkvi 9eám. Póthirdetmény. A fehérgyarmati kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, miszerint a Szőke Béla szatmári lakos és társai végrehajtatóknak Máté József kölesei Máté György gyöngyösi lakos végrehajtást szenvedők elleni végrehajtási ügyében a 1799/913 tksz. a kibocsátott árverési hirdetményben a kölesei 112 betétben A. 1. 1—24. és a 113 betétben A. I. 13 sorszám ingatlanokból Mát« József és Máté György illetőségeire 224, illetve 98 kor, kikiáltási árban Kölese községhzában 1913 évi julius hó 31. napjánnak d. e. 9 órájára kitűzött árverés az 1881. LX. t.-c. 164. §-ában alapján a Szat- márvármegyei takarékpénztár végrehajtató érdekében is 576 korona tőke követelése s járulékai kielégítése végett megtartatni fog. Fehérgyarmat 1913. évi julius 30. Dr. Bakó Ferencz s. k. kir. albiró. A kiadmány hiteléül: Horváth Jenő kir. tkw«zeiő 369/1913. végreh. szám. ÁRVERÉSI NIRPETMÉNY. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyházai kir. törvényszéknek 1913. évi 2564.V. számú végzése következtében Halasi jános mint a vb. Nyírbátori Általános Hitelintézet r.-t. tfömeggondnoka javára 200 kor. s jár. erejéig 1913. évi április hó 16-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felül foglalt és 959 koronára becsült következő ingóságok u. m. Kerékgyártói ipartárgyak, faanyag és házi butrok nyilvános rverésen eladatnak. Mely árverésnek a fehérgyarmati kir. járásbíróság 1913-ik évi V. 177/1 számú végzése folytán 200 korona tőkekövetelés, ennek 1912. évi május hó 2-ik napjától járó 6°/okama- tai, 73% váltódij és eddig összesen 69 kor. 01 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Fehérgyarmaton, végrehajtás szenvedtek lakásán leendő megtartásara 1913. évi julius hó 28-ik napjának délutáni 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében kész- pénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le-és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881 évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is kirendeltetik. Kelt Fehérgyarmat, 1913. évi julius 15-én. Páblé Antal kir. bir. végrehajtó ■ Johann Maria Farina Gegenüber den* Rudolfsplatz * csakis ez a valódi kölnivíz, kölniviz-pouder és kölnivíz-szappan. Kapható drogériákban, gyógyszertárakban és illatszertárakban. Ne tessék elfogadni Kölnivíz-szappant, kölnivizet és poudert, ha nincsen rajta az eredeti és egyedül valódi, de sokszor utánzóit Johann Maria Farina Gegenüber dem Rudolfsplatz. Akkor sem kell elfogadni helytelen és utánzott kölnivizet, kölnivizpoudert és kölnivíz-szappant, ha az itt jelzett eredeti készítmény nem volna kapható az Ön lakhelyén, mert a világhírű cég magyarországi képviselete: Holczer Emil Zoltán, Budapest, Vili. kér. Szigetvári-ut. 16. sz. egyszerű levelezőlapra azonnalválaszol és közli hol szerezhető be az eredeti minőség. 5 ?
