Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-01-17 / 3. szám

annál inkább a gazdasági és pénzügyi rész ellen, mi elvégre a birtokosokra legfontosabb. A műszaki rész hiánya az, mikép nem nyugtatja meg eléggé a birtokosokat a belvi­zek levezetése iránt, már pedig enélkül az egész ármentesités haszna kétséges. Azármentesités költségfelszámitása oly labilis volt, hogy igazán bajos volt abban megnyu­godni. 8 V2 millióról 10—11 -re ugrottak a mér­nökszakértők s egyetlen szóval sem czáfolták meg azok véleményét, kik a költségeket jóval többre taksálták. Ha ennek daczára a birtoko­sok nagyrésze mégis az ármentesités mellett foglalt állást, az a szükség érzetén kívül majd­nem kizárólag annak tulajdonítható, hogy a véleményező bizottság Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás indítványára a kormánytól annak kimondását kérte, hogy a társulat közérdek­ből létesítendő s tartandó fenn. Kende Zsigmond és gróf Vay Gábor az ala­kuló ülésen meggyőző érvekkel mutatták ki, hogy ez esetben a birtokosok túlterhelésétől tartani nem kell. Ez érvelés azonban elkésett. A kiküldöttek túlnyomó része határozott utasítással érkezett, melyet semmi körülmények között sem változtathattak meg. Meg vagyunk győződve, hogy ha a közérdek lényege s fon­tossága a műszaki ismertetésekkel egyidejűleg a birtokosokkal közöltetett volna, á hangulat lényegesen más lett volna. így azonban elte­kintve attól, hogy első hallásra sokan meg sem érthették az ebben rejlő előnyöket, a leg­jobb akarat, mellett sem változtathattak előre meghatározott álláspontjukon. Nem csekély részben befolyásolták a birto­kosok hangulatát az előtérbe tolt személyi kér­dések s versengések, melyeknek a háttérben kellett volna szerényen meghuzódniok Papválasztás Szatmáron. Biki Károly halálával megüresedett lelkészi állást vasárnap töltötték be választás utján. Két hatalmas párt mérkőzött: Kiss Bertalan az uj esperes s Bo­ros Jenő volt szatmári s. lelkész között folyt a küzdelem. Az eredmény mindvégig bizony­talan volt, mert mind a két párt nagy agitációt fejtett ki jelöltje érdekében. Kiss Bertalan 203, Boros Jenő 185 szavazatot kapott s igy Kiss Bertalan 18 szavazattöbbséggel választatott meg. Ezek szerint Szatmár-Németi továbbra esperesi székhely maradt. Vörheny Fehérgyarmaton. Dr. Kiss Antal községi orvos bejelentette a hatóságnak, hogy Fehérgyarmaton egy vörhenyeset van, mely azonban enyhe lefolyásúnak ígérkezik. A ha­tóság a szükséges óvintézkedéseket megtette. A helybeli róm. kath. elemi népiskolát és az azzal egy fedél alatt levő kisdedóvodát ha­tósági rendeletre e hó 14-én bizonytalan időre bezárták. Korai bűnözés. Kovásznál Amália fehér- gyarmati 13 éves lakos a múlt hétnek egy reg­gelén Weisz Jenő fehérgyarmati lakostól 2 tyú­kot, 4 kacsát és egy lakatot lopott el, a lo­pott tárgyakat potom áron értékesítette. A csendőrség feljelentése alapján az eljárás úgy a fiatal tolvaj, mint az orgazdák ellen megin­dult. Baleset. Nagyszekeresen múlt hét végén Sipos Lajos, Sipos Mária gazdálkodónak 12 éves fia többedmagával korcsolyázni ment a Gőgőre. A gyenge jégen a fiú nagyon előre­haladt s mikor legjobban futott, a jég letört alatta s vízbe esett. A fiú kétségbeesett kiáltozására a falubeliek azonnal segítségé­re siettek, de mielőtt megközelithették vol­na, a vízbe fűlt. Holttestét kivették a víz­ből s nagy részvét mellett temették el. Halálozás. Mint részvéttel értesülünk, dr. Vajait Géza marosvásárhelyi ügyvéd szombaton 4-ik oldal. ___________________ e hó 11-én rövid szenvedés után elhunyt. Az elhaltban, ki néhai Biky Károly volt Szatmár- egyházmegyei esperes veje volt, dr. Biky An­dor, lapunk munkatársa sógorát gyászolja. Befultak a Tiszába. A múlt vasárnap Sorbán István milotai lakos édes anyjával és feleségével Tiszaujlakra akart menni az orvos­hoz. A Tisza hidjánál a lovak hirtelen meg­bokrosodtak s a kocsival együtt belerohantak a Tiszába. Mindhárom utas a Tisza hullámai között lelte sírját. Cégtáblákról. Testi épségünk elleni me­rényletet látunk abban, amikor az egyes üzle­tek felett a cégtáblák lazán vannak felszögezve, vagy pedig a falon kiviil álló vasra kapcsokon függenek. Ily cégtáblák minden pillanatban le­eshetnek az arra járó emberek fejére, legkivált akkor, ha erős szél fuj. És a szerencsétlenség sohasem jár egyedül, az majdnem mindig vég­zetes szokott lenni. Ne várjuk be tehát, amig valakit az ilyen czégtábla majd agyonüt, le­gyünk óvatosak és előzzük meg a bekövetkez­hető bajt azáltal, hogy az ilyen testi épséget veszélyeztető táblának a kifüggesztését meg ne engedjük. Elfogott betörő. Szatmárról jelentik ne­künk: Szombaton éjszaka Füredi Ábrahám tit- kosrendör az éjjeli razzia alkalmával elfogott egy Fencsán László nevű egyént. Erről az em­berről kiderült, hogy egy igen veszedelmes betörő, aki Szatmáron és környékén már hó­napok óta garázdálkodik. Fencsán tagadott, de a rendőrség egész éjjel vallatta s vasárnap reg­gelre végre megtört s töredelmes vallomást tett. Elmondotta, hogy betörés és lopásért már hat évi fegyházat ült. Két évet Lipótváron, négyet pedig Szamosujváron, a honnan a múlt év feb­ruár havában szabadult ki. Nagykárolyba köl­tözött, majd Szarmárra jött s itt egy zugszál­lóban telepedett le. Rövid néhány nap alatt kilenc betörést követett el. Utoljára Pongrácz Lajos vendéglőstől lopott el nagyobb összegű pénzt. Fencsánt átadják az ügyészségnek. Titkos szavazás Magyarországon. A most állandó vita tárgyát képező választójog előkészítése alkalmából nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy Magyarországon régebben is volt titkos választás. így Heves vár­megyében (s valószínűleg másutt is) 1860-tól az 1867-iki kiegyezésig a kö­vetválasztások titkos szavazás utján történtek. Az eljázás a következő volt: A választási székhelyen egy hosszú, pajtaszerü épületben annyi nagy hombár helyeztetett el, ahány jelölt volt. A hombáron feltűnő betűkkel jelezve volt a jelöltek neve, az épület két végén pedig ajtó nyílott. A bejárónál a szavazó egy köiüi- belül öt láb hosszú fenyőfapálcát kapott, hogy azt a jelöltje nevével jelzett hombárba bedobja. Mihelyt ez megtörtént, vagyis a választó tit­kosan szavazott, a másik ajtón elhagyta a vá­lasztási helyiséget. így eresztették be egyen- kint s bocsátották el szintén egyenkint a sza­vazókat s mikor a záróra leteltével a bizott­ság konstatálta, hogy több választó nem je­lentkezik, megolvasták a bedobott pálcákat s azok alapján a legtöbb pálcát kapott jelölt nyerte el a mandátumot. A Jász-Kun hármas kerületben a kerületi tisztviselők a hármas kerület szétdarabolásáig szintén községenkinti titkos szavazással válasz­tattak, de itt pálcák helyett mogyoró nagyságú fagolyókkal történt a szavazás Később a pál­cákkal való szavazási módra tértek át, mivel tapasztalták, hogy a golyós szavazásnál visz- szaélések történhetnek s egy-egy szavazó több golyót is bedobhat, a hosszú fenyőfapálcákkal ilyesmit tenni nem lehetett. Botokkal szavaz­tak még Nagykőrösön s más helyeken is a kiegyezést megelőző időben. _________FEHÉRGYARMAT________ Vá lasztási anekdota. Biharban, kis oláh faluban hire járt, hogy a románság nem igen akar a kormánypárti jelöltre szavazni. Ekkor — a mint az a jóizü anekdotákban el is vár­ható — a szolgabirónak jó ötlete támadt. Di­csekedve el is mesélte elégszer; nevettek is rajta eleget a megyei urak. Az az ötlete támadt a szolgabiró urnák hogy két csendőrrel kiment a faluba, meg­szállott a városházán s a törvény nevében beidéz­tette a kolomposokat. Szegény jámbor oláhok fogvacogva jelentek meg az idézésre és a mikor beléptek a község­házára, akkor rémültek csak meg igazán. A terem homályos volt, az asztalon két szál gyertya égett, közbül halálfej sárgállott. Két­oldalt a két csendőr, közbül pedig a szolga­biró ur és minekutána a nacionáléjukat jegy­zőkönyvbe vette, ünnepélyes, tompa hangon mondta: — Őfelsége a király nevében benneteket ezennel lázitás bűntettéért kötél általi halálra ítéllek 1 A jó oláhok térdre estek, úgy esdekeltek irgalomért. És mivel a szolgabiró szive sincs kőből, tehát megesett a könyörgésen és nagy­lelkűen mondta : — Hát ha akartok, — nem bánom — fel- lebezhettek a kormányhoz kegyelemért. Ha akartok fellebzni, csak mondjátok meg nekem, én átadom választás után a kormánynak. Hát persze a halálraítélt valamennyi akart fellebezni. És az is természetes, hogy megvá­lasztották a kormánypárti jelöltet, aki most a nép bizalmának nevében szavazgat hűségesen a kormány javaslatai mellett. Kártérítés a női szépség elvesztéséért Hogy a női szépség a nőnek ez által való érvényesülése pénzbeli értéket képvisel, ez na­gyon világos a laikus előtt, de a magyar judi- katura nem akarta akceptálni azt az állás­pontot, hogy a női szépség elvesztéséért kárté­rítést lehetne igényelni. Most végre ez irányban is megtört a precedens jege. Horváth Erzsikét egy bájos fiatal leányt, hat évvel ezelőtt bor­zasztó szerencsétlenség ért a hatvani cukor­gyárban : az egyik kerék hajánál fogva elkapta, körülforgatta és végül egész fejbőrét, hajával együtt leskalpolta. A leány ügyvédje, nemcsak életjéradékot követelt a szörnyű módon meg­csonkított leányka részére, hanem ezenkívül egy öszegben is 5000 ezer koronát a női hi­vatás teljesítését akadályozó eltorzulásért. A budapesti törvényszék helyt is adott ennek az igénynek és a járadékon felül még 2000 ko­ronát egy összegben is megítélt a leánynak azon a címen, hogy női érvényesülése egész életére lényegesen megnehezült szépségének elvesztése által. A királyi tábla a keresetnek ezt a részét elutasította, mert szerinte csak a keresetképesség csökkenése alapján van kár­térítésnek helye. A Curia azonban a törvény­szék álláspontjára helyezkedett és végérvénye­sen megítélte Horváth Erzsikének a 2000 koro­nát szépségének elvesztéséért. Bámulatos, hogy 'a legújabb találmányu szabadalmazott „Varázsfuvolán“ tanulás és kottaismeret nélkül bárki egy óra alatt meg­tanulhat játszani. A „varázsfuvola“ eredeti ki­vitelben, tokkal, dalokkal, iskolával és egy mesés ajándékkal együtt csekély 4 koronáért kizárólag Wágner a „Hangszer-Király“ or­szágszerte elismert elsőrendű hangszeráruházá­ban kapható, Budapest, József-körut 15. Ok­vetlen győződjék meg ön is egy próbarendeléssel Kérjen a saját érdekében ingyen és bérmentve egy nagy fényképes hangszerárjegyzéket. T. Olvasóinknak. Akinek 1—2 éves Akácz, gledicsia, gyümölcsfa vadoné, továbbá minden­1913. január 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom