Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-07-06 / 26. szám
FEHÉRGYARMAT I913. julius 8. 2-ik oldal. ra^tq^ás, komolytalan időtöltés lesz az előtt a férfi előtt, aki ma ifjú korában megszokja szenvedélyesen a maga és a mások testi épségében való gyönyörködést, s akit nem a lapok jarása, vagy a zsokék inahi- náoiói fognak majd izgatni, hanem férfias erőmérkőzések, energikus küzdelmek vonnak el az idegeket ölő, erkölcstelen és családokat romboló szórakozásoktól. Azonban mint mindent, úgy a sportot is lehet oktalanul, károsan gyakorolni. Hogy ifjaink a helyes irányba ^ tereitessenek, ahol gondos hozzáértés irányitja majd őket, szükségessé vált a testnevelésügyi tanács. Itt sportemberek, orvosok és paedagógiusok döntik majd el azt, hogy milyen módon kell ifjúinkat igazán egészséges, férfias, testet, kedélyt, jellemet erősitő, nemesitő módon nevelni. S aeen az alapon — hisszük, — mielőbb kialakul a mainál különb, munkabíróbb és edzettebb közép- osztály. Azonban ez nem elég. Mert a sportra mindenkinek szüksége van, s az önfegyelmezós, az energia fokozás, az izmok rendszeres erősítése, a test ügyesitóse, a disoipli- na éppen úgy elengedhetetlen a szellemi, mint a fizikai munkásnál. Ezért az az akció, amely a fizikumot van hivatva nevelni, s amelytől erős, edzett generáoiót várunk, az iskola falain kívül is kell, hogy áldásait, nemzetnevelő hatását éreztesse. Erre nézve is történik gondoskodás. Mint értesülünk, az Országos Közművelődési Tanács éppen most foglalkozik azzal, hogy a minisztérium intencióit a társadalom teljes egyetemére is kiterjedő módon érvényesítse, amennyiben iskolán kívüli oktatásaiba országos szervezettel bevonja a felnőttek testedzési érdeklődését és különösen a falvakban óhajtja az okszerű testedzést és a nemes sorsjátékokat meghonosítani. Az Országos Közművelődési Tanácsnak ez a nagyszabású terve tökéletessé és harmónikussá fogja tenni ezt az uj irányzatot, amely azt célozza, hogy a meglevő és rendelkezésre álló fizikai erők öntudatosan fejlesztessenek és intenzív szellemi meg fizikai munkára erős, edzett, fegyelmezett, egészséges munkások, polgárok neveltessenek. Tlnészáriisitó részv. iársolat f felszámol, miért is a felsőgallai és mis- kolczi égetett meszet ezentúl a Magyar általános kőszénbánya részvénytársulat (Budapest, V., Zoltán-utca 2.) közvetle- lenül árusítja. ii[n|-.J valamelyik budapesti lapra van sz&bséie, Mii i uniti IMI. sem törődött. Csak a miniszter és felesége álltak áhítattal a kép alatt. Ezek ketten, a kik nem értetek hoisá. — Csaló, csaló, I — mondta magának Zászlós szomorúan. — Eredeti felfogás, embari plasztika, szép színezés — sióit erőltetett szisssentéssel a miniszter. — Tipikus Zászlós kép. Tipikus. Zásslós illedelmesen, szerényen meghajolt. — Milyen buta vagy — gondolta magában. — A lábban, a levegőben rugdalódió kecskelábban mennyi erő és lendület. A bal láb a fűben vész el. Zászlósban meghűlt a vér. Most, most Bűi ki, hogy esaló vagy 1 — Elvész, alig látható. Gyönyörű, természetes póz — folytatta a miniszter. Zászlós megkönnyebbülten sóhajtott fel. — Hatökör — gondolta. — Hála istennek, hatökör. ügy érezte magát, mint a tolvaj, a kit bizonyítékok híján felmentenek. A miniszter még néhány bókot mondott Zászlós tehetségéről, a mely diadalmasan állt meg a modern, éretlen és értelmetlen áramlatok között, aztán elbúcsúzott. Záizlésnénak a fülébe súgta: — A férje nagy művész. Legyen büszke rá. — Az is vagyok — rebegte az asssony megrendülve. — Én vagyok a legboldogabb A miniszter elment és Zászlós sséjjelnézett kollégái között. Egy percig arra gondolt, hogy megkérdi ökkt, mi a véleményük a faun és nimfa harcáról ? Becsületes, kíméletlen véleményt fog kérni. Kit kérdezzen meg, kiről hiheti, hogy igaz választ fog adni? Jó barátja nincs a festők között; mióta jól ment a sora, távol tartotta magát az irigy és konfidens bohémnépségtöl, a mely csak gátolhatta volna a munkában és a karriérben. Még idejekorán belátta, hogy nincs értelme az olyan emberekkel való barátkozásnak, a kik nem lehetnek hasznosak reá nézve. Ez is a siker egyik titka. Kit kérdezzen meg ? Itt van Jókuthy. Már nem bohém, komoly művész, sohse nem volt vele baja. Feléje ment s mialatt a pár lépést megtette, villámgyorsan, szinte ősztönsserüen megváltozatta a tervét s a kérdést ekként tette fel: — Mit gondolsz Jókuthy, helyesen választott a miniszter ? A képek között, a mike kiállítottam, nincs jobb a faun és nimfa harcánál. Jókuthy jéghideg arccal felelte: — Nincs. — És elnézett Zászlós felett. — Bitang 1 Ez ii Irigyeli — döhöngött magában Zászlós. Ott hagyta a festők csoportját és idegesen sétált végig a termoken, Jó képeknél megáll tgf peres» én gyötrődve állapította meg: A fehérgyarmati hitelintézet közgyűlése. A fehérgyarmati hitelintézet r.-t. junius hó 28-án rendkívüli közgyűlést tartott. A részvényesek egyhangúlag mondták ki a felszámolást s a felszámoló bizottság tagjaiul Unger István, Ma- darassy László Gábor Xrmánd, Földes Jenő, Blum László és Zsűrger Lajos urak választattak meg. A részvényeseknél igen elkeseredett volt a hangulat a vezetőség ellen s nevükben dr. Szőke Sándor részvényes adott kifejezést a közhangulatnak. Az érdekelték mindent elkövettek, hogy a békés kibontakozás sikerüljön s ebben a nemes s közérdekű munkában az érdekeltekkel együtt Unger István szatmári bankfónök ur buzgólko- dik, hogy piaciunk a fenyegető zavaroktól meg legyen oltalmazva, mert hiszen tudvalevő, hogy esetleges csőd esetén mindenki számára csak hátrányosabb helyzet állhat elő. A betéteseknek s az érdekeltségnek, de az egész közhangulatnak is az az óhaja, hogy dr. Jármy Béla orsz. képviselő és Klein Mihály, a tiszaujlaki takarékpénztár titkára is bejöjjön a felszámoló bizottságba s mint örömmel értesülünk, a felszámoló bizottság acceptálja is ezen közőhajt z rövidesen rendkívüli közgyűlés lesz e miatt összehivatva. A közgyűlés az intézet székhelyének Szat- márra való elvitelét rendelte el. ez ellen azonban a részvényesek keresetet adnak be a törvényszékhez, miután általános érdek, hogy a felszámolás itt bonyolitódjék le. Hisszük s remijük, hogy azon igazgatóság tagokat, kik a behajthatatlannak'mutatkozó kölcsönök megszavazásában és semmi féle szabálytalanságban részt nem vettek s akik csak a legutób- >i időben kerültek az intézethez, az érdekelt hitelezek a kellemetlenségektől megóvják, melyekre ok különben tincsen. Az intézet népszerű igazgatója, Schőnvald Vliklós, ki általános szeretetnek örvendett, elköltözik körünkből. Végtelenül sajnáljuk őt, kiről mindenki meg van győződve, hogy 6 a mnkbukásnak nem oka, aki annyira összetört mindnyájunkkal, hogy nehezünkre esik a tőle való elválás, mely remélhetőleg csak ideiglenes lesz. —Es is különb, mint a faun. A terem egyik sarkában alacsony, kissé kopottas öltözetű festő állott. Széles karimáju, fekete kalapja, a szegény festők uniformist, mélyén a szemére volt huzva, öszes, torzon- borz szakállát szórakozottan vakargatta. Zászlósnak úgy rémlett, hogy régi ismerőse ez az ember, de nem törődött vele, Melléje állt, de rá sem nézett, s a képeket vizsgálgatta. Egy festményen akadt meg a szeme A tárna azájáa befordul a bányász. Lompos, sötét, ronca-ember, életerejét elszívta amunka. Megy. lehajtott fejjel és fölötte, előtte a bányaérmek járnak imbolygó táncot. A bányalég; egy gonosz banya, a ki kígyókat okád. A feje a- lig látszik, esak úgy odavan hajítva, de a kígyók annál határozottabhak, imaragd, — rózsa — és nefelejtsszinüok. A robbanás egy duatestü lány, a ki csókra csucsoritja a száját, a melyből abszurd színű tűz törtet elő. A bánya omlás: egy alattomos arcú törpe, a ki sziklákat hajigái. Csupa kusza, lehetetlen póz és szín, minden Ízlés, szabály ellenére, vad ágaskodás mindenféle iskola ellen. És mégis erő vaa a képben. (Folytatjuk.) ,
