Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-05-30 / 22. szám
fehérgyarmat 1913. II. évfolyam. 22. szám. május 30. FEHÉRGYARMAT 9 Tr Bt Társadalmi hetilap. hús Előfizetési árak: Egész évre Félévre . . 8 kor. 4 kor. Negyedévre.... 2 kor. Egyes szám 20 fillér. Lelkészek és tanítóknak egész évre 6 korona. Felelős szerkesztő: Dr. HUNWALD IZIDOR. Megjelenik minden pénteken. Szerkesztőség és kiadóhivatal: »KOSSUTH«-NYOMDA, FEHÉRQYARMAT. Hirdetések díjszabás szerint és előre fizetendők. Nyilttér soronként 40 fillér. Nők választójoga. Junius hó első felében tartja Budapesten kongresszusát a nők választói jogának kivivására alakult egyesület. A folyó évben elfogadott uj magyar választói törvény a nők választójogát mellőzte s mert uj választói törvény máról-holnapra nem igen létesülhet, a női választójog harcosainak kevés kilátása van arra, hogy hazánkban rövidesen kézzelfogható eredményt elérni tudjanak. Mindamellett a kérdés nem veszítette el aktuálitását, a tartandó világkongresszus pedig azt teljesen előtérbe állitja. Hazai jogunkban a nők választói joga nem ismeretlen, bár igen sziik- körü s közvetett. A községi biró választásnál ugyanis szavazati joggal birnak az önálló földbirtokkal rendelkező özvegy nők, de szavazati jogukat csak meghatalmazás utján gyakorolhatják. Régebben a főrangú özvegyek megbízottat küldhették, ki az alsóházban foglalt helyet, de csak tanácskozási s nem szavazati joggal. A női választójog kérdésének nálunk még politikai jellege nincsen, sőt e jog előharczosai is egyelőre csak az általános emberi jog érvényesülését látják benne. Ha tehát eltekintünk s el kell tekintenünk e kérdés politikai oldalától, felvetődik e téren is a nemek harcza, melyik s mi módon van hivatva a világ sorsának intézésébe befolyni. A férfiak túlnyomód többsége kétségtelenül ellenszenvvel viseltetik a nőknek a köz területén való nagyobb érvényesülésével szemben; ezt nálunk régebben a „Mulier tarceal in ecclesia“ (Az asszonynak nincs szava a gyülekezetben) elv fejezte ki ridegen és velősen. Évszázadok, sőt talán évezredek óta megszokták a férfiak, hogy ők egyedül urai a világnak, ők az erősek, bátrak, okosak, a rendíthetetlenek. E megcsontosodott tévhitet megváltoztatni az idő még nem volt elegendő. Mert a tévhiten felül a -kényelemszeretet, a szabadosság s äz elvégre minden teremtett lényben bizonyos mértékben feltalálható uralmi vágy hozzájárulnak ahoz, mikép a férfiak ragaszkodjanak előjogaikhoz. Messze vezetne e kérdés részletes taglalása. Csak egyet hozunk fel. A nemrég múlt u. n. középkorban a férfi feltétlen ura volt a háznak, rendelkezett a nőnek ha úgy kellett, életével is. Viszont őt a nővel szemben mi sem kötelezte. Ha ez manapság némileg változott is a nők javára, egyenlő megítélés s elbánás alá a két nem cselekedetei nem kerülnek. A szellemi élet területén működő nők élő haladásukban ma is korlátolva vannak, ugyanazon munkáért jóval silányabb javadalmazásban részesülnek, bár szorgalmuk, s a végzett munka értéke semmivel sem marad a férfiak szorgalma s munkájuk értéke alatt. De ha csak a házias foglalkozási űző intelligens nőket tekintjük, nem szenvedhet kétségét, hogy egy háztartásnak kellő rendben fentartása, a gyermekek felnevelése s gondozása minden egyébb figyelembe vétele nélkül, — van oly társadalmilag fontos s közgazdaságilag hasznos és emberileg szükséges munka, mint akár a földműves, akár a kézműves, akár a hivatalnok vagy a legtöbb férfi hivatásos működésének sablonos elKüldetésem. Régen. mikor törtetnem kellett volna Nagy, égi várományaim felé, — Én a földre néztem : kerestem a hír, dicsőséget... Csillagokba akartam írni nevem, csak annyira láttam az eget. Most pedig, mikor törtetnem kellene Földi — jelen — boldogulásom felé, Én az égre nézek: keresem a csillagokat. . . Keresem a soha meg nem valósulható fényesen nagy álmokat. * * * Az én küldetésem Itt a földre: Meg nem érteni s meg nem értetni, Keresni . . , keresni s nem találni . . . Járni csillagos nagy álmok után, Álmodozni, — s meghalni azután, . . . Sírni: akik után senki nem sir, Vinni oly terhet, mit váltam nem bír . . . És azután . . . azután meghalni S senki által nem sirattatni. . . Dudinszky Nesztor. Ä „FEHÉRGYARMAT" TÁRCÁJA. Nők a politikában és a csatatéren. A legutóbbi finn képviselőválasztáson a nők a férfiaknál nagyobb számban szavaztak le. így például Abóban 6996 nő és 5122 férfi. Jakobstadtban 1804 nő és 1053 férfi. A legöregebb szavazó egy 98 éves asszony volt. — Washington több kerületében szintén több nő, mint férfi szavazott le, holott Washington lakosságában a férfiak vannak túlsúlyban, — Hunnewellben (Kanzasz-állam) Elio Wilson kisasszonyt választották meg polgármesterré. — Kolorádöban a legutóbbi választáson négy nőt képviselővé, egyet közoktatásügyi miniszterré, egyet kerületi biztossá (Coutny Commissioner) választották; a múlt hónapban lefolyt választáson nyolc város nőt választott pénztárosává, tizenkét város női tanácsosokat, három főkönyvelőt és egy pénzügyi ellenőrt választott. — Újabban az északamerikai Egyesült Államok négy államának parlamentje fogadta el a nők választójogára vonatkozó törvényeket. Kanzaszban 94 szavazattal 28 ellen, Kalitorniában 65 szavazattal 6 ellen, Oregonban egyhangúan és Nevadában kétharmad szótöbbséggel, Mindezekben az államokban még népszavazással kell véglegesíteni a törvényt. Az amerikai közvélemény oly erős most a nők választójoga mellett, hogy alig fogják bárhol is leszavazni a javaslatot. Az első népszavazás — októberben — Kaliforniában lesz. Számos más amerikai államban is közeleg a nők választójoga. Illinois (31 szavazat 10 ellen,) Michigan (55 szavazat 44 ellen) Montana (38 szavazat 32 ellen) és Maine (70 szavazat 66 ellen) parlamentje megszavazta, de a törvény létrejötte nagyobb többségét kíván, úgy, hogy á javaslatok még nem kerülhetnek népszavazás alá. — A községi választójognak a nőkre való kiterjesztése Olaszországban küszöbön áll. A törvényjavaslat előkészítésével megbízott bizottság javasolja, hogy a férfiakéval egyenlő választójogot adják meg a nőknek. — Az egyik angol szűffrazsett-tes- tület, a Womens Social and Political Union, most közzétett évi jelentése fölsorolja, hogy
