Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-04-25 / 17. szám

FEHÉRGYARMAT 5-ik oldal. rajzolói Biró Mihály, Dezső Alajos, Major Henrik, Tuszkay Márton, Vértes Marcell. A „Pesti Mozi“ egyes számainak ára 10 fillér. Előfizetési ára negyedévre 1 korona 50 fillér. Kiadóhivatal: Budapest, VII. Király-utca 27. Mutatványul közlünk egy verset a legutóbb* számból. Elnöki vers. Fogd be a szád, kis galambom, Kérek egy kis csendet, Nem hallod-e, hogy a csengő Folytonosan csenget ? Azt hiszem, hogy szőrrel van a Két füled benőve, Szép csendesen mért nem mész ki Már a temetőbe ? Mért akarod, hogy a csengőt Folytonosan rázzam ? Avagy talán ennek okát Meg is magyarázzam ? Vigyázz, mert ha vélem soká Rázatod a csengőt, Kracifikszom teremtette, Hivatok egy csendőrt. Velem tehát ne okoskodj, Megiszod az árát, Jön a csendőr s elkapja a Lábad egyik szárát. Meglóbál a levegőben S megráz olyan szépen, Amint én a csengői rázom Az elnöki széken. Lovászy Károly A béresgazda fegyelmijoga. A cselédek­kel rendelkező béresgazda az 1907. évi XLV.I t.-c. szempontjából a gazdasági cselédekké szemben a gazda felügyeletre jogosított meg­bízottjának tekintendő. (Föld. min. 1912. év 554. sz. hat.) 1913. április 25. ______________ CS ARNOK. Innen-onnan a nagyvilágból (Folytatás.) Úgy elszomorodtam a gyakori „zesik zesső“ konstatálásánál, hogy alig merek életünk de- rültebb pontjára visszagondolnom. Hejh pedig szép és derült napok voltak ezek. Akkor még eljött hozzánk a főszolgabíró ur is a válasz­tásra, de most nem jön felénk sem. Bizonyá­ra haragszik reánk, pedig mi Öt mindig sze­rettük és becsültük. Avagy nem jól ismer ben­nünket, pedig egy két potentátért kár az egész, községre megharagudni. Főszolgabírónk volt itt egy bírói választáson és hármat jelölt a (gondolom sok) pályázó közül. Az istenadta nép hallgat, a bizalmi férfiak hiven várják az események tovább fejlődését. Ekkor előáll a község gyakorlati esze, az a bizonyos Poten­tát, (nevét nem említem, hagyom őt Ábrahám kebelében, vagy Isten tudja hol nyugodni) s ezeket mondja a főszolgabíró úrhoz intézve . „Nagyságos főszolgabíró ur! Most fel tetszett nekünk 3 keserű ételt tálalni, de nekünk egyikből sem kell“. Lett erre harsány kacagás még a komoly főszolgabírónk is mosolygott még pedig nem fanyaruan, hanem édesen. Egy alkalommal az a bizonyos Potentát ur (igy nevezem most már) a községi közgyűlé­sen erősen összeszólalkozott a helybeli egyik (nagyon vallásos) pappal. A lelkész ur erős, erkölcsi prédikátiót tartott P . . urnák s be­szédje végén azt mondta, „maga P . . . ur a pokolba fog jutni, az bizonyos.“ Mire P . . . ur nyugodtan felel: „tiszteletes ur! ha engem a pokolba talál, lökjön ki.„ Természetes, hogy erre nagy hahota támadt, de már csaknem felekezeti harcra fajult, mire a bíró és jegyző 5 percre felfüggesztették a gyűlést. A tanács rögtön összeült és 10 koronára bírságolta P— urat a gyűlésen mondott sértő kifejezéséért. Kilett mondva, hogy addig községi gyűlésre nem jöhet, mig a 10 korona bénzbirságot be- nem fizeti. Azt hittük, hogy rögtön fellobban P . . . ur, de nem, most nyugodt volt és ki­vette vastag (váltókkal is megterhelt) bőrtárcáját s mint ur azonnal fizetett. így tovább is a gyűlésen maradt, beszélt, indítványokat tett és szavazott. Úgy gondolta: ilyen az ur, fizet, ha kiakoibólitásáról van szó. Csak azt nem értet­tem meg, hogy tulajdonképen miben is állott itt a sértés. Ezt még a jö\ő sem tudja meg­mondani, ki törődik itt a mi kis községi, bár érdekes és sokszor mosolyogni való dolgok­kal, viharos képvis. test. közgyűléseivel! ? Senki. Csak annyit mondok, hogy ilyet még a nagy Fehérgyarmat képviselő testületében sem tudnának produkálni. i De most már a magas képviselő testület * tagságból szálljunk le az egyszerű földnépéhez Odafent ugyanis sokan vannak, akik megsem értik az egyszerű szegény nép gondolkozását, értelmi felfogását. 1910. év május havára, ha jól emlékszem Pünkösd 3-ik napján volt — megvolt jósolva a nagy csillagász tudósok ál­tal, hogy a Hallij bolygó üstökös agyonlapitja a világot. Félévvel előbb már a lapok és a ponyvairatok (amiknek ekkor igen jó keletje volt a vásárokon) ijjesztették a különben is már halálra rémült emberiséget. Sohse láttam a népet iiyen jónak és kedvesnek, mindent megtett a mit kértem, egyhangúlag szavaztak meg a gyűlésen mindent, hájkenegetőleg azt mondták, „csak tessék megcsináltatni, úgy is jobban tudja azt a főur.“ Oh bárcsak fizetés emelést kértem volna, de a becsületes ember­nek ilyen rémült világban-nincs ilyesmi az eszében. A templomok minden vasárnap d. e. és d. u. tömve voltak, nem aludtak a temp­lomban hívek, de annyira figyeltek, mint soha. Vigasztaltam szivüket, erősítettem lelkűket, végtelen sajnáltam, hogy az a „Haller üstö­kös“ bolondság, annyira megzavarta érzékeny vallásos lelkűk egyensúlyát. Úgy néha titkon, mikor már a faluban lefeküdtek, mindig jött hozzám valaki félve, reszketve ezeket mondva : „Ntü ur egy pár szavam volna, de csak az irodában szeretném e'mondani. Jól van János, azonnal gyújtok ott lámpát és bemegyünk. És ime közöttünk ilyen párbeszéd lett: Atyafi : „Hát csakugyan eljön az a Haller üstökös.“ Én: „hogyne jönne, mikor a tudós csillagászok már megírták.“ Ö : nem lehetne az ellen va­lamit tenni vagy védekezni, például nekem van egy jó vermem, mely felér egy pincével, vájjon nem lehetne abba belebujni, mert ha már a házamat és ólamat elsepri is az üstö­kös, de legalább megmaradnék én (ezt erősen hangsúlyozva) a családommal. Én: nem le­lehet János, mert ha idejön az üstökös pin­céstül, vermestől, földestől elseper mindent, mi magunk is elsepertetünk örökre. De látja Istennek kezében vagyunk, igy nyugodtan kell várnunk a nagy világ katasztrófáját. Szomorú lett erre János gazda, de adtam mégis egy kis biztatót — mondok: „csak azt nem tud­ják még a csillagászok, hogy vajon Európát vagy Amerikát érinti-e az a veszedelmes üstö­kös, annyi bizonyos, hogy Oroszországot el­sepri, mert megakad az Ural hegységbe, lehet, hogy tovább nem is bírja ki, mert itt meg­gyengül, az üstökös szikrái pedig felperzselik az egész nagy Muszka országot. „No hála Is­tennek. felelte ő, csakhogy már reményleni is lehet, hadd vesszen csak oda a sunda nagy Muszkaország, megérdemli, mert 1849-ben ő tett tönkre, tavaly pedig ellenünk zúdította a a csúf szerbusokat. Ezért kell most azt a sok adót fizetni. 322/1913. végreh. szám. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a Szatmári kir. törvényszéknek 1913. évi 114707. számú végzése következtében Dr. Hunwald Izidor fehérgyarmati ügyvéd által képviselt Szatmárvármegyei takarékpénztár r. t. javára 600 K s jár. erejéig 1913. évi április hó 30-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 2369 koronára becsült következő ingóságok u. m. vasáruk, boltberendezés és házibutorok Fehérgyarmaton és ökrök mándon nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a fehérgyarmati kir. járás­bíróság 1913-ik évi V. 154/2 számú végzése folytán 600 K tőkekövetelés, ennek 1913. évi febr. hó 4-ik napjától járó 6 % kamatai, 73% váltódij és eddig összesen 135 kor. 83 fil­lérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Fehérgyarmaton adós lakásán illetve Mán­don adós lakásán leendő megtartására 1913 évi Májushó 9 ik napjának délelőtti 10 és délu­táni 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmé­ben készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérő­nek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégí­tési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881 évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Fehérgyarmat, 1913. április 24. Páblé Antal kir. bir. végrehajtó 6 RAND HOTEL Nagy szál oda Budapest, Hl. Zslgmand-Utca, 33-10. a szent-Lukács-és Császár fürdőkkel szemben (Rózsadomb parkos tövében.) A modern technika legújabb vívmányainak alkalmazásával eljesen újonnan épült. hatemeletes szálloda pbze%nSel 250 szobával. Rézbutor, központi gőzfűtés, minden szobában hideg, meleg viz, villanyvilágítás. Liftek, külön olvasó-, társalgó-, irószobák sb. Elsőrangú étterem és kiávéliáz. Penziórendszer is. — Kereskedelmi utazók s fiirdőzőknek igen alkalrqas. A vona­tokhoz saját auto-járatok. — Villamosközlekedés minden irányban. — Mérsékelt polgári árak. — Úri és női fodrász a házban. Megnyílt 1912. augusztus 15-én ^ Szives pártfogást kér PALLAI MIKSA igazgaó-tulajdonos. Telefon 130—35.

Next

/
Oldalképek
Tartalom