Fehérgyarmati Hírlap, 1912 (4. évfolyam, 1-39. szám), Fehérgyarmat, 1912 (1. évfolyam, 1. szám)
1912-09-20 / 38. szám
2 oldal FEHÉRGYARMATI HÍRLAP 1912. szeptember 20. zogatják betegségünket, akkor az a veszély érhet bennünket, hogy az elharapódzott sebet csak operációval tudjuk eltávolítani. Éppen igy áll a mi ügyünk is. Ha nem mutatunk rá azokra a fekélyekre, melyek a mezőgazdaság, illetve a földbirtokosság züllését okozzák, ha nem akarjuk nyíltan bevallani az okot, mely ezt az okozatot létesítette, bizony akkor alapos gyógymód hiányában nem fogunk zöld ágra vergődni. A baj okozója megint csak — fájdalom ki kell mondanunk — egyik fajjellegünk. Ez pedig a magyar embernek a könnyelműséghez való nagy hajlandósága. Ehhez járul még az is, hogy nincs meg az a gazdasági intelligencia ami földdel foglalkozó köreinkben, hogy lépését tarthatnának a nyugati népek agrikul- turális haladásával. Az a szabadság, amely valamikor a birtokos osztályt jellemezte, ma már szabadossággá vedlett.át. Jogaiért kész volt vért ontani bármely percben a magyar háborúban és féltékeny szeretettel őrizte békében azt az ingatlant, amit hősiességének köszönhetett. Az utódok kevésbbé veszik azt a dolgot komolyan, ők, akik minden megerőltetés nélkül cseppentek a birtokba, ők, akik csak a függetlenséget, de nem annak a megszerzése módját érezték a szabadság kihasználásában. Pedig milyen nagy hasznot hajtana egy ilyen okszerű és takarékos gazdálkodási rend, mint amilyen a gazdasági vívmányok kihasználásával a nyugaton folyik. Lenne tőkénk a mivel a magyar ipart nagy stilü alapokra fektethetnők, az amerikai versenynyel nagyon könnyen felvehet- nők a harcot, minthogy termelő képességünket fokozhatnék és egész nemzeti életünkben egészséges vérkeringés jöhetne létre. Azonkívül baj az is, hogy a kisbirtokosok nincsenek felszerelve kellő gazdasági tudással. A tudomány hatalom és aki tudományban erősebb, az legyőzi köny- nyü szerrel a tudásban a gyengébbet. A mai nemzedéket szükséges úgy nevelni, hogy kellő garanciát kapjunk a jövőben arra nézve, hogy megállja a versenyt más nemzet műveltségével szemben. Ismétlő iskolák, téli tanfolyamok, kiváló szakmák sokat tehetnek az izmos müveit földmivelő nemzedék létrehozásában. A magyar föld pusztulását két sajnálatra méltó baj: az oktalan költekezés és a szakműveltség hiánya idézi elő. Legalkalmasabb megoldás lenne talán az állami terhek csökkentése és a hitelintézetek kölcsöneinek apasz- tása. De ez sem volna elegendő. Itt széleskörű társadalmi akcióra van szükség, olyanra, amelybe bevonassanak az összes földből élő osztályok. A nagybirtokosok ne vigyék külföldre az itthoni földből nehezen kipréselt pénzmagot, a nemesek ne dáridózzák el az udvarházakat, a kurta nemesség pedig a korcsma helyett a gazdasága körül járjon. Tanitassák a gyermekeiket a földmi- velés minden ágazatára, hogy a magyar nép méltó is legyen ag- rikulturális hivatásához. 11 ... ....... .11. 1 KÖLCSÖN ZSÁK. Hetenként és darabonként 3 fillérért korlátlan meny- nyiségben zsákokat adunk kölcsön Fehérgyarmati Hitelintézet H.-b u, áruosztálya. hl ________________= De hát én Beczkóról meg Trencsén váráról akarok irni vagy mi . . . Hát gyerünk legelőször Beczkóra. A vág túlsó partján fekszik Bcczkó község 3—4 kilométernyire Bagoszlától Én t. i. Bagoszlán töltöm a nyarat. Hanem azt hiszem Makó vitéz nem volt messzebb Jeruzsálemtől, mint a Vág egyik partja a másiktól. Először is hid nincs. A közlekedés kompon történik, ez pedik jól lent van, majdnem Vágujhely alatt. Hogy is volna nekünk idegen forgalmunk, mikor egy ilyen szép kiránduló hely is olyan megközelíthetetlen. Bagoszlának van vasúti állomása, tehát a mi okos közlekedési politikánk szerint Beczkónak és a tőle alig 4—5 kilométerre fekvó Temetvény várának nincs. Ha már most oda akar valaki elrándulni, kénytelen a Vág mentén lemenni 4 kilométerre a kompig s vissza fel 4 kilométert s akkor túl van a Vág túlsó partján Beczkón. Szóval 9 kilométernyi úttal eljutott 3 kilométerre. Igaz, hogy már 10 éve határozgatják a községházán, hogy el fogják határozni, miszerint lesz hid. Nem vagyok ugyan próféta, de annyit mondhatok, hogy lesheted azt szegény cserkesz! A Vág roppant gyors folyású viz, igazi hegyi folyó. Vad, sebes, rakoncátlan. A mellett van 1—2 kilométer hosszú holt ága, amit meg kell kerülni s akkor jut az ember az igazi Vághoz. Ott már van csolnak, de nincs hozzá ember. Fütyültem, kiabáltam, mig vagy egy negyed óra múlva előkerült valami pásztorféle ember. Az én Charonom egy 16—17 éves suhanó volt. No de nem is lennénk Magyar- országon, ha valaki azt hiszi, hogy no most ripp-ropp a túlsó parton vagyunk. Nem, nyájas olvasó, előbb egy jó fél kilométerre felfelé csáklyáztunk a part mentén s csak úgy tudtunk a szemközt levő parton kikötni, mert mint említettem nagy a viz sodra. Lefizettem az obulost, akarom mondani a 10 fillért, de előbb Madarassy Laci bá^si szerint jól lelkére kötöttem a fiúnak, hogy vigyázzon a pénzre. A túlsó parton csak egy holt ág volt először, azt felfelé kellett megkerülni. A mint azon túl voltam, előttem terült el némán a másik. No de ezt már legalább lefelé kellett megkerülni. Varietas delectat. . . . (Folytatjuk.) HÍREK. Kinevezések. Csaba Adorján, vármegyénk főispánja, a kismajtényi állami elemi iskolai gondnokság elnökévé Kese Elek uradalmi intézőt, rendes tagjává pedig Botos András kismajtényi lakost nevezte ki. — Teleszky János pénzügyminiszter Müller Ferenc nagykárolyi ügyvédjelöltet a nyíregyházai pénzügyigazgatósághoz állami végrehajtóvá nevezte ki. Kitüntetett gazdasági tudósitó. A m. kir. földmivelésügyi miniszter egri Bónis Károly kölesei földbirtokost, gazdasági tudósítót számos éven át kifejtett buzgó működéséért elismerő oklevéllel tüntette ki. Templomszentelés. Gacsályon az újonnan átalakított református templomot most vasárnap szentelték fel. A felszentelésen Dr. Baltazár Dezső református püspök is részt vett. Szatmári lóversenyek. A „Szatmár- megyei Lóverseny Egylet“ 1912. évi szeptember hó 29-én és 30-án rendezendő versenyeinek programmja a következő: 28-án est# 9 órakor ismerkedési estély a Pannóniában; 29-én délután 2 órakor lóverseny a lókerti versenypályán (vonatközlekedés a tribünig); 29-én e»te 9 órakor vacsorával kezdődő táncestély a Pannóniában; 30-án délután 3 órakor üge- tő-verseny a lókertben; 30-án este 9 órakor morzsabál a Pannóniában. Uj Vitális-hajsza. Néhány nap óta megyénk összes csendőrsége üldözi az ország legveszedelmesebb nemzetközi betörőjét, Fehér Lajos volt pincért. A nyomozás során megállapították, hogy Fehér követte el ezen a vidéken azokat a betöréseket, a melyek most egymásután történtek. így Nagysomkuton az egyik nagysomkuti bankot rabolta ki, majd a vámfalusi Faipari r.-t. kárára követett el betörést s állítólag részt vett a dr. Ambró- zy Sándor ügyvédnél elkövetett ékszerlopásban. Fehér bűntársa volt Mihaliknak, annak az országos nevű betörőnek, a kit a múlt héten tartóztatott le a szatmári csendőrség Fehér a betöréseken és lopásokon kívül könyöradománygyüjtéssel is foglalkozott hamisított könyöradomány gyüjtőivek alapján. Fehér különben intelligens szülők gyermeke, atyja földbirtokos, ő maga gazdálkodó volt. Egy ízben azonban atyja nevére egy 8000 koronás váltót hamisított. Ezért a törvényszék 8 hónapi börtönre Ítélte. Mikor büntetését kitöltötte, hazament atyjához, az azonban nem fogadta a házába. Fehér ekkor elkeseredve, neki vágott a bizonytalannak. Egy Ízben a fővárosban összetalálkozott valami Nagy János nevű betörővel, a kivel azután szövetséget kötve, bejárták az egész világot s mindenütt lopásból tartották fenn magukat. Kóborlásuk közben Berlinbe vetődtek s itt beléptek abba a nemzetközi betörő bandába, a melynek a feje valami Braun József nevű kasszafuró. A csendőrség körülvette az avasi hegyeket & ma megkezdi a kutatást a hegyek között, mert azt hiszik, hogy ott bujkál a betörő.
