Fehérgyarmati Hírlap, 1912 (4. évfolyam, 1-39. szám), Fehérgyarmat, 1912 (1. évfolyam, 1. szám)
1912-06-07 / 23. szám
2. oldal. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP 1912. junius 7. akkor ezt választhatja. És ezzel szemben a gazdának mi előnye sincs. Adnia kell azt, mit akaratója kiván. Az alföld legtöbb vidékén eddig az volt a szokás, hogy az arató 11—12 mm. búzából egy mm. búzát kapott, ami igen jó termés esetén jelentett csak egy kataszrális hold föld learatásáért 1 mm. búzát. Most midőn a vidék egyes helyeiről beérkezett jelentések alapján alig lehet egy hold földre 5—6 mm. átlagos búzatermést számítani, az eddigi szokás szerint az arató mintegy fél mm. búzát kapna. De az aratók ilyesmiről hallani sem akarnak. Nekik egy hold föld learatásáért feltétlenül egy mm. búza kell, ami azt jelenti, hogy minden 5—6-ik mm. búza az övékké legyen. Ehhez ellátás címén még külön meghatározott mennyiségű búzát, szalonét, sót, pálinkát és más mindent követelnek és ha a gazda ezeket megadja, azonfelül fizeti a marokverőt, viseli a csép- lés drága költségét, szántatja a földet, ad vetőmagot, elmellőzve itt sokra menő aprólékos kiadásokat, magának nem hagy adóra, de még élelemre sem marad semmi. De ez még kevés. Uj követelésekkel állanak elő az aratók s általában a mezei munkások az eddigi napszám helyett is. Eddig kora reggeltől estig volt a munkaidő és az egész napra volt meghatározva, most ezt elvetik és az órabért akarják meghonosítani. ban. Itt vagyok 1 Fogadj be! ölelj meg!“ ö rám nézett.................és kacagott egyett.... Aztán bement Ágost. Engem pedig ájultan vittek a többi társak. Olyan furcsa volt igy ájultan feküdni a semmibe vett társak karjaiban. Úgy emlékszem, hogy szégyeltem magam. S azok vittek valahová, hogy hová, azt nem tudom. Néha úgy éreztem, hogy zöld lombok csapkodják az arcom .... Úgy nekem támadtak most az emlékek, hogy felriasztottak. És én ott kapom magam az erdőben. A zöld lombok oly kacéran kötődtek velem. És én lehajoltam a szent humusig és sirva csókolgattam a földet és ötelgettem a fákat, mik oly barátságosan takargattak lila tavaszestéken. S a társaim utánam csináltak mindent. Pedig nekik semmi közük sem volt az erdőhöz. De azt hitték, hogy ha én ezt teszem, akkor nekik is meg kell tenniök. Egyszer csak valami hideg szél nyargalt el fejem felett. S azon vettem magamat észre, hogy ősz van Olyan sárga lett az erdő, olyan hideg, olyan fagyos. A fák zsi- zsegve nyújtják felém kopasz ágaikat, mint egy: mesebeli óriás. Juj! úgy irtóztam ettől az erdőtől . . rohantam ki. S az avar utamon deresedő fejemre hullott, hullott a sok száraz rötszinü levél. És én menekültem, futottam erről a tájról. Soha többé nem megyek oda. (Vége.) Szép, szép, hiszen bár olyanok volnának a visszonyok, hogy mindenki megelégedett legyen, jól keresvén, boldogan éljen. Utóvégre a munkások saját érdekükben is mozgolódnak, ami érthető is volna, csak az a baj, hogy a körülményekkel nem számolnak — Hogyan lehet ezt elképzelni, hogy a gazda ugyan olyan alapú bért fizessen a nyári fontos és nehéz munkája aratásért, mint a téli szórakozás számba menő munkáért ? ilyesmi lerontaná a munkások erkölcsi erejét is. Aztán hogyan számítják majd az órabért s ki ellenőrzi azt. Némely kis gazdának a határ egyik végétől kell hordáskor a kalászt szállítani. Ilyenkor a munkás dolga a fel és lerakás, egyébként pedig esetleg 2—8 óra hosszáig a szállító kocsi tetején ül s pipázik. Ezért követelhet 2—3 órai dijat? Hogy mennyi félreértés, visszaélés, veszekedés, sőt rászedés is lehet egy óradij szerinti számításból, az kiszámíthatatlan. A gazda és munkás valósággal ellenségek lesznek, megszűnik a jóviszony, mely az egyesült munkában mindig megteremtette a maga hasznos gyümülcseit, ha jó termés volt, jó volt mindkettőjüknek, rossz termés esetén együtt szo- morkodtak. De egymás baját megértették s igyekeztek egyetértéssel kevesbíteni. Szép termő határainkat minden körülmények közt szeretni ij és becsülni kell, akár fehér kalácsot ad, akár száraz kenyeret, Ezt csak azzal mutathatjuk ki, ha egymást szeretjük. A debreceni székely szövetség május hó 27-én, pünkösd másodnapján Debrecenben jubirális díszközgyűlést tartott, a melyen az Orsz. Közművelődési Tanácsot Falussy Árpád dr., vármegyénk volt főispánja, az Országos Közművelődési Tanács tagja képviselte. Lestyán Adorján elnök, udvari tanácsos nyitotta meg a gyűlést és meleg szavakkal üdvözölte az Országos Közművelődési Tanács képviselőjét, amelyre Falussy Árpád válaszolt, üdvözölvén a Székely-társaságot 10 év óta folytatott kulturmunkájáért, kijelentvén, hogy az Orsz. Közm. Tanács teljesen átérzi ama nemzeti missiót, melyet a székelység Erdély nemzetiségi vidékén folytat. Ezután a jelenlévő debreceniek előtt nagy figyelem között fejtegette a nemzetiségi kérdés veszedelmeit és erős szavakkal mutatott rá arra a bűnös indolenciára, amelyet a nagy nemzeti kérdésben is a magyar társadalom részéről tapasztalt. Falussy Árdád beszédét lelkesen megtapsolták és a beszéd hatása folytán a debreceniek közül többen beiratkoztak a Székely-társaságba, sőt Csia Sándor nánási birtokos a társaság javára nagyobb alapítványt tett. Dr. Kiss István akad. tanár a „székelyek eredetéről“ tartott felolvasást, dr. Darkó Jenő a bölcsészet tanára pedig ünnepi beszédet mondott. Deák Lajos kir. tanácsos, az erdélyi Székely-szövetség elnöke záró beszédében a székelyek kulturtörekvése- iről és munkáiról számol be. Megemlitjük még, hogy a debreceni Székely-társaság 10 év alatt 570 székely fiút képeztetetett ki Debrecenben külömböző ipari mnnkára, akik mesterré avatásuk után a magyar nemzeti eszme iránti rajongó szeretettel tértek vissza a románság által ostromolt székely földre. E dicséretes eredmény Székely Ferenc műszaki tanácsos, a társaság ügyvezető alelnökének érdeme, akit a disz-közgyülés lelkesen ünnepelt. HÍREK. Firczák Gyula püspök meghalt. Firczák Gyula v. b. t. t. munkácsi megyei püspök folyó hó 2-án meghalt. A főpap már régebb idő óta betegeskedett, vese- és szívbaja volt. Éjfélkor rosszabbul lett és 2 órakor csöndesen elhunyt. Papp Antal koadjutorí, ki szerdán Máriapócsra utazott, a Szent Bazil-rend fönökválasztásá- ra, táviratilag tudatták a püspök elhunytáról. Temetése folyó hó 4-én volt. Hivatal vizsgálat. Róth Ferencz, a szatmárnémeti kir. törvényszék elnöke a helybeli kir. járásbíróságnál a hivatal vizsgálatot a múlt héten tartotta meg. Jóváhagyott szabályrendelet. A földmivelésügyi miniszter Tiszacsécse, Czé- gény, Dányád és Szamosujlak községeinek a szabadkikötő és rakodóhely kijelölése és használata tárgyában alkotott szabályrendeletét jóváhagyta. Szavazatbcntás a Szármán ref. egyházmegyénél. Az általános tisztujjitás most volt a szatmári ref. egyházmegyén, ami semmi nemű változást nem idézett elő, miután az összes tisztikart, igy esperes, gondnok, tanácsbirák, jegyzők és aljegyzőket ismételten egyhangúlag megválasztották. E ciklus tiz évig tart. Uj levelező-lapok. A postai levelezőlapok, a jelenlegi készlet elfogytával uj alakot fognak ölteni, ugyanis aként lesznek kiállítva, hogy a címlapon, úgy mint a képes levelezőlapoknál is leginkább látható, a baloldali rész is használható lesz írásbeli közleményekre. Iparos Ifjúsági önképző Kör Fehérgyarmaton. A fehérgyarmati iparos ifjúság egy rég nélkülözött üdvös intézményt, azaz „Iparos Ifjúsági Önképző Kört“ akar létesíteni, mely az iparos ifjúság fejlődésének és művelődésének szempontjából nagyíontosságu munkásságra van hivatva s ennek alakuló gyűlése junius 2-án d. u. 3 órakor volt a ref. elemi iskolában. A gyűlést, melyen, 75-80 iparos fiatal ember jelent meg, Nagy Lajos megválasztott korelnök igen szép szavakban nyitott meg s jelezte az ifjúságnak ezen összejövetelük indító okát. Az elnöki megnyitó után Bányai Zsig- mond szép szavakban ecsetelte az itteni ifjúság között uralkodó mizériákat s rámuta-
