Fehérgyarmati Hírlap, 1912 (4. évfolyam, 1-39. szám), Fehérgyarmat, 1912 (1. évfolyam, 1. szám)

1912-08-09 / 32. szám

2 oldat FEHÉRGYARMATI HÍRLAP 1912 augusztus 9. vetelése miatt, húsz hivatalos bi­zonyítványt kell kiállítaniuk. Ez a módja tehát a szakszerű jogse­gélynek nem felel meg a jog- egyenlőség követelményeinek. Cél­szerűbb módja volna az ingyenes jogvédelem szerepe állami alapon, úgy hogy azt bárki igénybe ve­heti. Más módja az ingyenes jog­védelem rendezésének a társulás vagy szövetkezés. Ha alkalmas a társulás az élet majdnem minden viszonyaiban, ha páratlan sikerek­re vezet a mezőgazdasági élet minden terén, miért volna rossz és hátrányos gazdasági munkánk eredményének és jövedelmünknek megóvásában, biztosításában és megvédésében. Tßindenki jó katonának. „A hadügyminiszter most küldi szét a sorozást szabályozó uj utasítá­sokat a sorozó székhelyekre á) b) c) sorrendben. A hadügyminiszteri ren­delet — amely előreláthatólag és méltán fog feltűnést kelteni — négy csoportra osztja azokat a hibákat, amelyek szerint a sor alá kerülőket el kell bírálni. Az uj sorozási sza­bályzatból kitűnik, hogy a sor alá kerülők közül csak azokat dobják ki, akik mindkét szemükre vakok, siketnémák vagy elmebetegségben szenvednek. Alig lesz tehát katona­köteles, aki szabadulni tud betegség címén a katonai szolgálat alól. A rendelet szerint katonai szol­gálatra alkalmas az az ember, aki a következő testi hibákban szenved: nagyfejü vagy fején oly elváltozások vannak, hogy ennek ellenére sapkát viselhet, ha mindkét fülére nagyot hall, vagy ha az egyik fülére süket; ha dobhártyája szárazon át van lyu­fiara I tört ki az öreg, könnyeit se tudván visszafojtani. Dehogy tartóztatlak, csak le­gyen veletek a magyarok Istene. Még a községházáig is elkísérte és büszkén né­zett végig a legénysoron, mintha mondta volna: Én már nem mehetek, fiam sincsen, de azért küldök én is magam helyett egy derék legényt. Éppen akkor került eléje Pintér Bálint. Az öreg átölelte őt is. Te is mégy fiam. Nem mehetek, az apám nem győzi maga, lesznek ott elegen. Az öreg area kipirult, alakja kiegyenesedett, villogó szemekkel nézte a szép szál legényt és dühösen kiáltott: Bestye gyávája! Rongy lelkű kölyök. És én ezért akartam kiverni házamból azt a derék legént, aki idegen létére megy a halál elé értünk. Ekkor őrt oda Palkó is, kinek az öreg azt mondotta, ha majd beértek a vá­rosba, ugorj fel egy pillanatra a leányomhoz és mondd meg neki, hogy én üzentem, ölel­jen meg, csókoljon meg búcsúzóul és igy menj a csatába. És ha vége lesz a hábo­rúnak szükség lesz rád megint a malomban. Betelt vagy másfél esztendő, mire visszajött. Az arca tele volt lerothadt se­bekkel, de azért mégis végig csókolta vala­mennyit édes mátkája, a hűséges, szép Majoros Eszter. kasztva. Az eddigi gyakorlattal ellen­tétben örömmel látják katonáék azt, aki dadog, akinek gyógyult csonttö­résé van, féllába rövidebb, mint a másik, a kezéről egy ujja hiányzik vagy egy ujjal több van. A ludtalpu- ak is alkalmasok a szolgálattételre. A második osztályba azokat ve­szik be, akik másodrendű katonai szolgálatra alkalmasok. Ezeket nem szorosan harci szolgálatra fogják be­gyakorolni. Ebbe az osztályba tartoz­nak a siketek, vagy akiknek a fülkagy­lójuk hiányzik, vagy akik annyira dadognak, hogy szavukat megérteni nem lehet. A harmadik osztályba sorozotta­kat csak háború idején szólítják be. Ezek fegyverforgatást és mesterséget nem gyakorolnak. A harmadosztályú katonák azok lesznek, a kiknek az arcuk el van torzulva vagy orrukon oly elváltozás észlelhető, amely a lélegzést akadályozza. A negyedik osztályba végül azok kerülnek, akik semmiféle szolgálatra nem alkalmasak: a siketek, siketné­mák, a vakok és a gyógyíthatatlan elmebetegek. KÖLCSÖN ZSÁK. Hetenként és darabonként 3 fillérért korlátlan meny- nyiségben zsákokat adunk kölcsön Fehérgyarmati Hitelintézet R.-t­HÍREK. Eljegyzés. Hanák Sebő főhadnagy, eljegyezte lázári Nagy László volt kormány- biztos lsányát, Erzsikét. Telefon. Fehérgyarmat közönsége amint már annak idején jeleztük kérvényt adott be az illetékes minisztériumhoz, hogy Fehérgyarmat községben távbeszélőt állíthas­son fel, a kérvényre a következő választ kaptuk: A Fehérgyarmat községben a szatmár- németi-i városi távbeszélő hálózathoz csat­lakozó környékbeli távbeszélő központ léte­sítése érdekében érdektársaival együtt ke­reskedelemügyi m. k. miniszter úrhoz inté­zett kérvényére, miniszter ur Őnagyméltósá- gának folyó évi julius hó 23-án 55195 sz. alatt kelt rendelete alapján értesítem, hogy Fehérgyarmat községben 1913. év folyamán törvényhatósági távbeszélő központ létesí­tése van tervbe véve, melyhez az előirt fel­tételek mellett az érdekeltek annak idején előfizetőkül jelentkezhetnek. Mivel pedig egyébként is a fehérgyar­mati távbeszélő központ berendezésével járó költségek a folyó évi beruházási hitel­ből már nem fedezhetők,, a távbeszélő há­lózatnak környékbeli alapon való létesítésére irányuló kérelmet kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur nem vehette figyelembe. A posta és távirda Igazgatóság, Nagy­várad. Villámütés. F. hó 6-án este nagy égiháboru, óriási zivatarral és jelentékeny esővel vonult el vidékünk felett. A villám több helyen lecsapott. Szamoskeér község­ben Krisztin Endre rakodóját felgyújtotta, helyben pedig Kiss Károlyné és Balog Endre itteni lakosokat leütötte és a neve­zetteknél bénulást idézett elő a villámcsapás. A villanyvilágítás az egész városban a nagy légi elektromosság miatt szünetelt, mely a villanyvezetékekben is nagy kár tett. Valóságos felhőszakadás volt. Tűz. F. hó 5-én este ismeretlen ok­ból Nábrád községben Blum Móritz, özv. Kerti Mihályné, Kerti András, Balogh Mi­hály és Szikszai András házai leégtek. A kár biztosítás folytán megtérül. A tűz tova­terjedését Bottka Imre ottani nagybirtokos páratlan agilitása gátolta meg. Megégett gyermek. Zajtán Nagy Bálint két éves leánykája gyufával játszott. A gyufa meggyűlt a gyermek kezében és attól tüzet fogott a ruhája is. A két éves gyermek szénné égett. Felfüggesztett községi biró. Szat- márvármegye közigazgatási bizottsága Szabó Ádám tunyogi községi birót állásától tör­vényszéki jogerős ítélet alapján, választási visszaélések miatt felfüggesztette Revolver a pap kezében. E címen közöltük Jakab Lajos szekeresi ref. lelkész esetét, hogy Nagyszekeresen Sipos István volt kurátorát állítólag revolverrel megtá­madta volna. Most, mint hiteles helyről értesülünk, Jakab lelkész önvédelemből hasz­nálta revolverét. Az eset úgy történt, hogy a lelkész feleségével sétált a mezőn s velők szembe jött Sipos vasvillával a kezében. Sipos régi haragosa lévén e családnak, előbb válogatott szavakkal, majd tettlegesen rájok rontott és eme kényszerhelyzet­ben életök megmentésére használta Jakab lelkész browningját. A Tiszába fűlt. Balku Gyula, Balku András csekei kerékgyártó 15 éves fia, a múlt héten lovat fürösztött egy másik társával a cseke—badallói révnél. Usztatás után meg- fürödtek. Fürdés közben azonban beljebb merészkedtek a kelleténél s a két fiú elme­rült a mély vízben. A révész — ki észrevette ezt — rögtön segítségére sietett a két fiú­nak, de mire odaevezett, Balku Gyula már megfult és elmerült. Holt testét másnap reggel találták meg. amikor a viz kb. négy kilométernyi folyás után felvetette. A nagyanya, mint életmentő. Szom­baton délután ruhát öblített a Túron özv. Balku Pálné. Vele ment 4 éves unokája is. A fiú eleinte nyugodtan ült a parton, de amikor az ott lubickoló egy kis lány biz­tatta, hogy jöjjön hozzá, ött hagyta ülő­helyét s vigan ugrándozott a sekély vízben. A nagyanyja nem v#tte észre, hogy kis unokája jóval lejebb haladt már, mint lehetett volna s csak akkor nézett körül, mikor a kis lány kétségbeesetten mutatott a mély viz felé, ahol a kis pajtás elkottyant. A nagyanya ekkor kétségbeesetten ug­rott a mély vizbe s saját élete kockáztatá­sával mentette meg szeretett unokáját a három méteres vízből. Gál Jenő mérnöki irodáját Szat- máron, Bercsényi-u. 33. szám alá helyezte át. Telefonszám 189«

Next

/
Oldalképek
Tartalom