Fehérgyarmati Hírlap, 1912 (4. évfolyam, 1-39. szám), Fehérgyarmat, 1912 (1. évfolyam, 1. szám)

1912-06-21 / 25. szám

KÉPES VILÁGLAP 5 Demeter bácsi. Szegény öreg Demeter bácsi Alig hogy lát a két szemére. i A nagy idő hollóhaját is Befestette szépen fehérre. Pedig volt egyszer ő is fiatal S minden lépése csupa diadal, , t 'leszeni azt, hogy ne mondjak sokat, , Csak a szent-tamási sáncokat... Magához hitt egyszer a jó öreg, Valami komoly baja lehetett, S reszkető kézzel adott kezembe j Egy összesárgult régi levelet. Firtassam én ki, mi lehet abban, Mert az őt bántja szakadatlan. Nem látja, nem érti, nem boldogul, Nem is tud máskép, csupán magyarul. Olvasom és kezdem magyarázni, Hogy valamikor első Ferdinand, Adta volt a boldogult ősöknek A hűségért nemeslevél gyanánt. Vitézi te ttok mind le van irva Aranybetüvel itt a papírra, Nagyon régen volt, úgy volt ahogy vtodt, De bátyám őse császárpárti volt. \ i / Szegény öreg Demeter bácsi Sohse volt. talán olyan haragos. Az a levél gyalázat néki, Hogyha százszor is olyan aranyos. És helyette beszélni kezdenek / Kigiyult arcán a régi sebhelyek : Hogy magyar szívvel sohase lehet Megkapni azt a nemeslevelet. ; Az anarchista. Az ötletes Poulard Paul, akit baráti kör­ben Paolonak ti eveznek — bándin chat éves volt és a felesége Paris legyik legszebb asszonya, palotája Paris (egyik legfényesebb palotája s négyszázezer frank évi jövedelemmel rendel­kezett, az apjától öröklött vas- ésí szénbányák» hói, — [elhatározta, hogy (ünnepélyt rendez. — Történelmi báj, parasztbál, apaehebál, mind elkoptatott: dolog",; — szólt Ghiarlottehoz, a feleségéhez, — én jobbat találtam. Bányász­bált adunk. Ez egészfen uj ési ötletes, külö-» nősen most, az angol bányászsztrájk alkalmá­ból ...' Csupa bányamunkások... nagyon mu­latságos lesz1, igazi párisi..., \ Charlotte, s zokása szerint, ellenkezett, de Paul annál jobban lelkesedett ‘a dologért. — Ej;, te mindig 'ellenkezel, pedig barátaim fényesnek találják az" ötleteim,.. S van egy szenzációs gondolatom... ‘majd meglátod... meglepetés... fényes dolog... Közelebb lépett és suttogva fejezte be mon­datát. nehogy (esetleg a szolgák meghallják. Charlotte arca földerült és most: máié ;ő fe tes apa tűz volt a gondolattal szemben s *iázásán kez­dett hozzá a megfelelő jelmezek tanulmányo­zásához, míg Paul minden idejét a dekoratív előkészületek kötötték le. Az ünnepély fényesen sikerült. A bánya­üreggé varázsolt termekben bányamunkások serege hullámzott. (Paul !a munkavezető jelme­zében fogadta vendégeit. Charlotte oldalán, akinek karcsú alakjára hóditó,an 'tapadt a se­lyemnadrág és bőrmellény. Egy hölgy Davy- lámpának öltözött és óriási sikert ért el. A hangulat kicsapongóan vildárn volt. Közeledett a vacsora ideje. A párok keve­sebbet táncoltak s inkább, á sarokban flörtöl­tek. Egyik teremben egy Ihires, épen most ér­kezett ügyvéd szenzációs letartóztatást be- iszélt el a körülötte csoportosuló érdeklődőknek. Paul tovatűnt, rendeleteket osztogatni. Egyszerre kialudt a villanyfény. A váratlan sötétségben halk [nevetés, elfojtott suttogás hangzott, de mindezt kettévágta egy más hang, egy pisztoly durranásai, amelyet az irtó- zat pillanatnyi csendje, majd "a, rémület siko­lyai követtek.' , — Világosságot! — üvöltó <a, sötétben egy rekedt hang. — Azt akarom, hogy lássanak! Néhány villanyláng! felgyűlt s a halvány fénynél, la tereim egyik (sarkában^ amerről a hang hallatszott, az asztalon állvai, megpillan­tottak egy rongyos öltönyü, torzón borz: alaköt, aki álarcot ívisellt s egíyik kezében a még füátölgő Browningot tartotta, inig a másikban valami konzervdobor külsejű bádogot. — Vigyázat I — orditá. — In vagyok. En­gem ugyan ,nein hívtak jmegy de inégis itt va­gyok! Csak; iiem Ihiányo^hátok (e fényes ün­nepélyről?! Vagy 'csakugyan azt hitték, hogy /

Next

/
Oldalképek
Tartalom