Fehérgyarmati Hírlap, 1912 (4. évfolyam, 1-39. szám), Fehérgyarmat, 1912 (1. évfolyam, 1. szám)
1912-01-19 / 3. szám
Társadalmi, gazdasági s szépirodalmi hetilap. ELŐFIZETÉI ÁRAK: Egész évre ..........8 K. Fé l évre................4 „ Negyed évre.... 2 K. Egyes szám ára 20 fill. „élet és világ.“ Nemcsak a többször végzett népszámlálásnál, de másszor is megfigyeltem a népet. Részt vettem sokszor ártatlan örömeiben, de osztoztam szenvedése és küzdelmeiben is. Hiába. Törődni kell valakiknek a néppel is, mert ez talpköve ennek az annyira gyűlölt szegény magyar hazának: ha népe is erősbödést nyert anyagi jóllétben, magyar nemzeti gondolkozásban, munkaszeretetben és helyes ethikai érzésben. Nekünk t$hát törődnünk kell a néppel, hisz’-fcsak ne várjuk, hogy más nemzet törődj ön Völtik,k or- jaj lenne nekünk: könnyen oda jutnánk a hová Lengyelország jutott. Ezt a törődést nem ügy értem, hogy Írok egy évben egyszer — vagy pláne öt évben egyszer, vessünk gondot a népre t. i. a politikai mozgalmakkor, hanem törődjünk avval mindig: uapról- napra. Szeressük egymást, mint egykor rnondá Jókai nagy költőnk az ujságiróknak: fiuk szeressük egymást, mert különben, ha egymást nem szeretjük, az ördög sem szeret bennünket. Tegyünk őszinte vallomást: népünk elvan maradva a fejlett nyugoti kultúrától. Onnan nyugatról sok szép eszme leszivárgott már hozzánk, sok követésre méltó példát is látunk, de ha végiben összegezzük számadásunkat: bejött onnan más is, mi csak ká- runlua volt, gyengített, kiszipolyozott s nemzeti életünkre tört. Űj eszmék tántorították meg munkás s egyszerű népünket. Nép- vezérek, lelketlen demagógok vették gondozás alá a népet, föld- felosztást s nem tudom még mi- l^ep polgári jogokat, előnyöket ‘igerve. Azt ' hittük, hogy megroppan társadalmunk, nemzeti életünk lassú bár, de békés fejlődése. Nem igy történt. A vezetők túlságos önzése, midőn mindent maguknak kapartak anyagilag is, — népünk megcsalatta- tása, félrevezetése gátat vetettek a romboló munkának. Azonban ez intő példa is volt a vezető elemekre, hogy bizony ideje légyen már nekünk is az álomból fel— Nyilttér soronként 30 fillér. — A lapot érdeklő minden közlemény valamint az előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi BOROSS LAJOS ügyvéd Fehérgyarmat, címére küldendők. serkennünk: a népet egy kicsit számba venünnk, reájuk is több gondot fordítanunk. így keletkezett az uj munkás törvény, a munkások betegség és baleset elleni biztosítása és még több intézkedés, törvény és rendelet, melyek a bajt és sérelmet legalább egy ideig orvosolták. De a legkiválóbb törvény és kormányi rendelet csak úgy nyer értéket, ha azok a felfogás és lelki megértés utján felszívódnak a nép életereibe. Ha a törvényt magukra tudják alkalmazni mindnyájan egyaránt nem csak a nép, hanem maguk a vezetők. A krisztusi törvény igy mondja: a törvény betöltése a szeretet, az ujabbkori j ogászok pedig ezt mondják: a törvényt úgy alkalmazhatod az egyedekkel szemben, ha annak intentióját helyesen és jól felfogod. Csakhogy erre a népnél kiművelt jó érzék, helyes tanítás és nevelés, a vezetőknél igazi lelki műveltség szükséges. Kezdjük mindnyárt elől. A népet kell tanítanunk és nevelnünk, nem egyoldalú ismeretek közlésével, a tudásnak egyoldalú ÓDA. A »Fehérgyarmati Hírlap IV. évfolyamához. Tudatlanságunk sötét éjjelén, Egy csillag fénylik vidékünk egén. Ragyogása örömet hoz nekünk, Megvilágítva zordon éjjelünk. Mely fényt, — mint naptól bolygók serege, — Idáig más csillagtól nyere. S mint az éjszaki sark utazója, Csak félhomályban jártunk bolyongva, . . . Máskép van már\ . . . Fent ragyog [csillagunk! Világánál örömmel járhatunk. Fényénél, — mint a napkeleti bölcsek, — Bizton tehetjük minden lépésünket; S követve bátran sugara nyomát, Elérjük majd Betlehem határát. S megállva az ihletett hely felett, Hová bennünket e csillag vezet: Rátalálunk mi is a Megváltónkra: A „művelődés“ s „haladás“ útjára. Zengő. SZÜLŐFÖLDEMHEZ. Idegen tájakon járva-kelve, Sokat, nagyon sokat utaztam már. Vizsgáltam a vetést sorba, rendbe, Merre hogyan zöldül a határ. — De párjára én sehol sem lettem, Virányiának kedves szülőhelyem! Jártam északon fa Kárpátok alján, Gyönyörködtem az erdős bércekbe. S mint a honszerző hősökre hajdanán, Úgy hatott rám Munkácsnak szép berke. S mig lábnyomát Árpádnak kerestem: Elém tűntél drága szülőhelyem! Jártam délen, a végtelen rónán, Mit ember kéz és ész tett oly széppé, Melyen az ég is gyönyörködik tán; Hogy áldással úgy felékesité, S mig a szép tájon járt tekintetem: Elém tűntél drága szülőhelyem! Jártam keleten, Költő szép vidékén, Hol a lankán annyi gyümölcs terem, Melynek árnyában Petőfink lelkén. Átrezdült a bűbájos szerelem. . ... S mig a múlt szép emlékén merengtem : Elém tűntél drága szülőhelyem 1 Jártam nyugaton, a nyírség dombjain, Zöldelő szép szőlőskertek között. S a platánok fehérlő ágain, Szivem, lelkem csak úgy elgyönyörködött. S mig a hullámos téren járt szemem; Elém türlél drága szülőhelyem^. Szülőföldem, kedves szülőföldem: Szőke Szamos fövényes rónája, A legszebb táj te vagy én előttem. Szépségednek nincs a földön párja, Szerelmedet Isten oltd belém. Érted élek és ha kell: halok in\ Zenjjő. VI6YE AZ ICAZÓATÓNÉMAK. OllO = Irta: Veszverési László. = OllO (A „Fehérgyarmati Hírlap“ eredeti tárcája.) — Fiúk, az igazgatónő kitünően játszik! Az a természetesség, ami játékában észlelhető, paratlan 1 Így folyik a beszéd az J . . . . i főgimnázium VIII. éves növendékei között. Az arcokon valami különös kifejezés látszik. Az ifjúi szív eltelve valami különös, de jóleső érzelemmel. Fömunhatórs: BORTNY1K GYÖRGY-------» ág. ev. esperes lelkész. Fe lelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. Magyarádi BOROSS LAJOS
