Fehérgyarmati Hírlap, 1911 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-21 / 17. szám
1 /v i vyí/vt^/ ^ ^ j 17. szám. — III. évfolyam. Megjelenik minden pénteken. Fehérgyarmat, 1911. április 21. 1 Társadalmi, gazdasági s szépirodalmi hetilap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 kor. Negyed évre 2 kor. Fél évre . 4 kor. ; Egyes szám ára 20 f. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. Magyarádi Boross Lajos. Az ipari hitel szervezése. Azok a panaszok, amelyek főképpen a középipar köréből az ipari hitel szervezetlensége és ennek folytán drágasága miatt mind sürgetőbben felhangzanak s amelyek a külföldön is a hosszú lejáratú ipari hitel szervezésének kérdését aktuálissá tették, már rég óta foglalkoztatják az illetékes köröket. Ez idő szerint az ipari hiteligények kielégitése a takarékpénztári szervezettel semmiféle szerves kapcsolatban nincsen ; az ipar kifejlesztésére a takarékpénztári tőkék s szervezetük úgyszólván teljesen bolt pénzt képviselnek. A vidéki pénzintézetek központosítására irányuló törekvések arra mutatnak, hogy a vidéki takarékpénztárak betétjeinek a hazai gazdasági ágazatok érdekében való gyümölcsöztetése tényleges közgazdasági szükséglet s e folyton megújuló mozgalmak FÜRDŐI EPIZÓD. (A „Fehérgyarmati Hírlap“ tárcája) (Folytatás.) Forró vérhullám csapott a férfi szívért, logszivesebben megcsókolta volna az ö- kölba szoruló kis kezeket, — de nem tette. Jól tudta, ha bármikép nyilatkoznék most az érzelmekről, gúnyos visszautasításban volna része. A megszokott könnyed, játszi módon akarta megkezdeni újra a beszélgetést, amikor Gréte megelőzte és anélkül, hogy ránézne, megkérdezte: — Mondja, Mester? miért olyan ki- álihatatlan maga mindig? A művész magasra húzta szemöldökeit, mint aki mélyen elgondolkodik valamin, a vállait vonogatta ós végül nagyon lassan felelt : — Hja kisasszony, — ez az én fátu- mom. De mondja kérem, miért nevez ön mindig „Mesterinek? — Hiszen az! — De . . . Nem szeretem, ha igy szólít. — Ezért teszem I — szaladt ki diadalmasan Gréte piros ajkain. Hamar megbánta ezt a gyerekes csintalanságot. De a férfi számított erre és fejbiccentéssel mondta: hatása alatt elébb-utóbb létre fog jönni valamely olyan hitelszervezet, mely a magyar vidéki takarékpénztárakat ép úgy összekapcsolja első sorban az ipari, másodsorban a kommunálu hitel kielégítésére, mint amint a szorosabb értelemben vett (föld és háziatokon nyugvó) jelzáloghiteire nézve már megtörtént. Ez a hitelszervezet folyton uj és jövedelmező területet fog maga előtt találni Magyarország i ndu strialódásá val, meg a jelzálog kölcsönök előbb- utóbb elérik legvégső határukat, amint azt a porosz jelzálog-álla- dék állandóságán látjuk. A tapasztalás arra utal, hogy úgy az ipari papírok elhelyezése, valamint a vidéki intézetek tőkéinek, a városok érdekeltségének központosítása terén Magyarországon úgy haladhatunk üzleti alapon előre, ha oly szervezetet teremtünk, mely a helyi iparvállalatokra a vidéki intézetek által adandó kölcsönöket ezek szavatossága mellett egy központi inté— így vagyunk hát. — No lássa kisasszony, — tegyük fel, hogy az én kiállha- tatlanságomnak ugyanaz az eredete, mint az ön „Mester" megszólításának. . . . — Ezzel talán azt akarja mondani, hogy csak az én bosszantásomra igyekszik oly elbizakodott, oly kiállhatatlan lenni ? kérdezte megvető arckifejezéssel Gréte. — Mindenesetre nehezebb leszokni e két csúnya hibáról, mint egy készakarva elkövetett apró kellemetlenkedést. — Tehát még udvariatlan is. — Bocsánatot kérek Teumann kisasz- szony, mondta komolyra vált hangon a művész, — de csöppet sem vagyok udvariatlanabb, elbizakotottabb, vagy kiálhat&tlanabh, mint mások, akikkel szemben ön sokkal kedvesebb. Ön kisasszony egy pillanatig sem fárasztotta magát azzal, hogy megismerjen. Még ma is annak hisz, akinek akkor képzelt, amikor bemutattak önnek. — Miért mondja est oly ünnepélyes hangon ? — kérdezte Gréte és közömbösen nézte a röpködő sirályokat, A művész nem felelt rögtön és amikor beszélt, a hangja fojtott volt és ssomoru. — Hogy miért ? Talán asért, mert azt képzeltem, hogy jobban vélekedhetnék rólam, ha — akarná. Komédiás vagyok kisasszony, mondta keserű mosolylyal és félben hagyok olyan játékot, amelyhez nincsen tehetségem. Ugy-e szívesen látja, ha már holnap eltávozom innen ? zetre engedményezi, ez a központi intézet an a fix kamatozású kötvényeket bocsát ki, melyek részben a helyi intézetek által adatnak el, részben a külföldi tőkének behozatalára ópoly alkalmasak, mint a záloglevelek. Az intézet szervezete hasonló lenne a „Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbank“-jának szervezetéhez. A kibocsátandó kötvények az ipari befektetés természetének megfelelően 35—30 év alatt amortizálandó 5 %-os kötvények lennének. A magyar ipar szempontjából a legüdvösebb az lenne, ha sikerülne a három nagy magyarorsaá- gi pónzcsoportnak együttesen megteremtenie a magyar ipari hírnek ilyetén központi szervezését. A- mennyiben bármely okból ez a legegészségesebb megoldás most nem létesülhetne, elő fog állni az a másik eshetőség, hogy egyes pénzintézeteink külön-külön veszik fel üzletkörükbe az ipari hitelnyújtásnak ezen alakját. MindGréte az övéből két hervadt rónát ráncigáit ki és idegesen tépegette. A róna- leveleket a tengerbe szórta. — A hála joléül ellenben a fáradt, de még szét nem tépett róasát kérem el magamnak, — folytatta halkan és mély, igái érzés rezgett a hangjában. De mert virágot kórt, amit naponta — nyilvánosan él titokban is — garmadával kapott másoktól, Gréte gúnynak magyarázta szavait és uilaj indulattal a tengerbe doota a rónát él aa ajkai megrándultak, amikor odamondta: — Ha akarja, hona ki magának onnan 1 Lángoló arca a következő pillanatban halálra vált és késéit a szájára tapasztotta, nehogy felsikoltson rémületében, — mert a férfi pillanatnyi meggondolás nélkül vetette le magát a rózsa után. . . Másnap reggel aa öreg kísérő néni határozottan megtagadti Gréte abbeli kérelmét, hogy kisérje el őt, a — könnyű náthalázban szenvedő művész lakására. Félórával később Gréte egymaga Ult a Chaiselongue mellett, amelyen nedves kirándulásának következményeit heverte ki a müvén. És n kulcslyukon beleső szobalány világgá kürtölte, hogy a büszke Teumann Gréte mindaddig melengette két kis tenyerében a (szerelemtől?) lázas férfi kezét —- amíg — ki tudja hogyan, de bizony Isten! — n kis uj- ján csillogó gyűrű rácsussott a Gréte ujjára. (Vége.) A lapot érdeklő minden közlemény, valamint aa előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi Bereas Lajos ügyvéd Fehérgyarmat elmére küldendők. Nyilttér soronként 30 fillér.
