Fehérgyarmati Hírlap, 1911 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-31 / 14. szám
14. szám. — Ili. évfolyam. Megjelenik minden pénteken. Fehérgyarmat, 1911. március )Jr Társadalmi, gazdasági s szépirodalmi hetilap. Egész évre Fél évre . ELŐFIZETÉSI ÁRAK 8 kor. 4 kor. Negyed évre 2 kor. Egyes számára 20 fii. Felelős szerkesztő és iaptulajdonos: Dr. Magyarádi Boross Lajos. I Dr. ERŐSS LAJOS. | A tiszántúli református egyházkerület püspöke, dr. Eróss Lajos debreczeni lelkész vasárnap hajnalban halt meg néhány heti súlyos betegség után s halála nagy részvétet keltett nemcsak a tiszántúli református egyházmegyében, hanem az egész magyar református egyházban is. Mint a református lelkész! kar egyik tudós tagját, a debreceni református Teológia Akadémia tanárát választották meg püspökké Kiss Áron halála után. Munkabírásának teljességében halt meg, ötvennégy éves korában. Vakbélgyuladást kapott s hirtelen támadt hályog is súlyosabbá tette az állapotát.. Az operáció már nem segíthetett rajta és kínos szenvedés u- tán meghalt vasárnap hajnalban. A gyász- hir nagy megdöbbenést és szomorúságot o- kozott a protestáns egyházi körökben és a debreceni társadalom minden rétegében, mert a népszerű püspököt mindenütt a legnagyobb tisztelettel és szeretettel vették körül. A magyárországi református egyház budapesti székházára és a tiszántúli egyházkerület minden épületére gyász'obogót tűztek ki. Az ország minden részéből százával érkeznek Debrecenbe a részvéttáviratok. Részvétét fejezte ki gróf Zichy János miniszter, Molnár Viktor államtitkár, báró Bánffy Dezső, Darányi Ignác, gróf Tisza István, Dókus Ernő főgonduok, gróf Dégenfeld József, a tiszántúli egyházkerület főgondnoka, aki Debrecenben lakik és közvetlenül intézII i »»■■II niii i ii kodik volt elnöktársának végtisztessége felett. Részvétét fejezte ki az elhunytnak valamennyi püspöktársa, az evangélikus test- véregyház össes vezérféríia szintén és közéletünk számos kitűnősége. Dr. Erőss Lajost kedden délelőtt 10 órakor temették el Debrecenben. A temetésen az egyházkerülettel vonatkozásban levő egyházi hatóságok küldöttséggel képviseltették magukat s jelen voltak az egyházkerület területén levő világi hatóságok képviselői. Végrendeletében érdekes intézkedéseket tett temetésére vonatkozóan, Mielőtt megoperálták volna, egy iv papírra végrendelkezést irt. Ezt az Írást megtalálták kabátja egyik zsebében. A végrendelkezés igy hangzik: »Sírfeliratom ez legyen : A. B. F. R. A. Erőss Lajos a teológia doktora, előbb kém éri, földes!, püspökladányi református lelkész, később a rendszeres teológia tanára Debreczenben s végre a tiszántúli református egyházkerület püspöke s mint ilyen, debreczeni lelkipásztor. Született 1857. márczius2,, meghalt 19 . . I. Korinth. 15, 20— 58. Megmásithatlan és semmiképpen el nem magyarázható, a hozzám tartozók előtt számtalanszor említett s itt is hangsúlyozott akaratom az, hogy ne Debreczenben, hanem a püspökladányi ref. temetőben temettessen el abba a sírba, ahol boldogult első feleségem hamvai nyugosznak. Temetésem a lehető legegyszerűbb legyen; mondjon felettem egy tiz perczig tartó imádságot a debreczeni nagytemplomban a püspökladányi református lelkész, de imádság A lapot érdeklő minden közlemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi Borosa Lajos ügyvéd Fehérgyarmat címére küldendők. Nyilttér soronként 30 fillér. legyen az a nagy Istenhez, nem aféle okoskodás, aminővel egy idő óta szemkáprázatbn ejtik az embereket! Több és másféle beszédet nem akarok. Gyászruhát és divatos fá- tyolokat én érettem senki is egy pillanatig se viseljen, hasztalan koszorúkra ne költsön, így legyen ! Ez az akaratom és mindenkitől elvárom, hogy azt tiszteletben tartsák. A Szentháromság egy Isten nagy nevében. Debreczen, 1911. márczius 17. Dr. Erőss Lajos.« Iratai között egy másik végrendelet is volt, mely szerint kéri, hogy az első felesége után reá maradt emléktárgyakat, ékszereket koporsójába tegyék. A presbitérium minden tekintetben respektálta az elhunyt püspök végrendelkezését s a temetési intézkedéseket ily irányban tette meg. Dr. Erőss Lajos püspük 1857-ben született. A gimnáziumot és a teológiai akadémiát Debreczenbe végezte, majd a basell és berlini egyetemen tanult. 1882-ben segédtanár lett, 1883-ban pedig hajdufftldeai segédlelkész, majd püspökladányi lelkész. 1889 óta a debreczeni teológia egyik oszlopos tanára. Tanári és teodalmi működésével, nagy tudásával, jóságával országos nevet szerzett magának. Kiss Áron püspök halála után őt választották a tiszántúli egyházkerület püspökévé. 1908-ban a genfi egyelem diszdok- torává választotta. Magyar Közös Bevásárló Szövetség. M. K. B. Sz. Mint az országos ref. lelkész egyesület (O. R. L. E.) kebelében alakult AZ EZÜST KANALAK. (A „Fehérgyarmati Hirlap“ tárcája) Sietve ugrotta át a lépcsőket, pár perez alatt már fent volt a harmadig emeleten. Izgatottan húzta le már a lópcsőház- bau a keztyüjét s türelmetlenül toppantott, amikor az első csengetésre nem jött ki azonnal az anyja, — Anyuskám, siessünk, fél- nyolc van már, tudod-e ? — Hány órára jön ? — Egynegyed kilenckor itt lesz. Most jött ki ö is velem együtt az irodából. Azt mondta, vacsorázni megy csak és azután ide jön. A kis konyhában, mely ragyogott a tisztaságtól, már nem találtak semmi rendezni valót. Csak Emmi, akinek eszébe jutott, hogy valahol látta, valamelyik barátnőjénél, ahol nem volt előszoba — a takarék- tűzhelyt szép tiszta ujságpapirossal letakarva, ezzel elvevén konyha jellegét és bizonyos előszobaszerü külszint adva a máskti- Jönben főzésre használt pici helyiségnek. A szobában meggyujtották a lámpát, az asztalra kézimunka térítőt tettek. A kis vaskályhában vendégváróan, barátságosan pattogott a tűz és mig Emmi kékszalagos fehér kötényét magára vette, anyja még egy utolsó igazitó simítást tett a kicsit ráncos olcsó ripsz ágyteritőn és abroszon. Emmi nem is vacsorázol? — Nem, édesanyám, nem tudok enni. Talán majd ha elment. És mig az anyja kiment, hogy a teafőzőbe vizet hozzon, leült a kályha mellé. Nézte a lobogó lángnyelveket, a pirosokat, a kékes-lilát, melyek szerelmesen ölelték át a karcsú fadarabok fehér testét, hogy aztán elhamvasszák és ne maradjon a nagy láng, nagy tűz nyomán csak szürke, alaktalan hamutömeg, amelyet a lángok biába környékeznek újból. Okosabbak a sok csacsi lánynál és némán, szürkén meghúzódva a kályhában, vagy ahova onnan viszik őket, elfojtják még azt a pici kis szikrát is, ami a tüz- ből még megmaradt bennük. Félig lehunyt szempiilái alól álmodozva nézett végig a kicsi szobán. És boldog mosolygás ült ki az arcára, amikor eszébe jutott, hogy mindezt itt fogja hagyni. A sokszor a megvarrott, agyonfoltozott, de hófehér csipkefüggönyt, a kopott ripszteritő- ket és látta magát egy édes, kétszobás lakás csinos ebédlőjében amint szerelmesen várja haza az urát. Az ő urát. Megremegett még a gondolatára is e nagy boldogságnak. Öt éve már, tizenötéves kora óta van a Mayer és Társa cég irodájában és az irodában eltöltött idő keservesen megtanítja a magafajta fiatal, érző lelkű leányokat as életre. A küzdelmes, szenvedéssel és megalázásokkal teli kemény élettel. Ötven forint fizetése volt és ebből, meg as anyjának negyvenöt forint nyugdijából éltek ketten, csöndesen, szerényen, ügy, hogy a fővárosban kilenczvenöt forintból lehet élni. Össze- húzódva, egyszerűen. A leánykollegáit nem szerette. Folyton nevető, örökké jókedvű lányok voltak. Fiatalok, bolondosak és buták, ő, akit csak az édesapja halála szakított meg gimnáziumi tanulmányaiban, nem szerette ezeket a leányokat, akik éppen azért, mert tudták az ő szellemfölényót, irigyek és rosszakaratuak voltak hozzá. Ahol csak tehették, sértették. A férfiak pedig az irodában, szívesen elbeszélgettek volna vele, de ő büszke és rátartó volt. Józan, kicsit számitó, de mégis helyes okoskodással úgy vélekedvén, hogy ezek a huszonhárom, huszonnégyéves fiuk az ö hatvantól-hetven forintig menő fizetésükkel őt el nem vehetik. És hogy osak ud- varoltasson magának, léha flirtet űzve, ehhez sokkal komolyabb volt.
