Fehérgyarmati Hírlap, 1911 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-08 / 50. szám

2 oldal. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP. 1911. debemberS. A szivekhez. Irta: Rákosi Jenő. Az első szóra, az első kiáltásra szárnya nőtt a legszebb gondolatnak: a beteg gyermekről való gondoskodás gondolatának. Szárnya nőtt és a gondolat szárnyát csattog­tatva berepülte a haza téréit és ahol megcsapott egy szivet, a szív kinyílt s befogadta a gondolatot. És a munka egyet lépett s nagyot lépett. Varázsütésre tetté vált a szándék és ma már nem kezdeni, hanem csak folytatni kell a dicső müvet, amely a tavalyi eszten­dőnek egy históriai tényévé leve. Hiszen mentő révet építettünk az élet, a szenvedés tengerén tehetetlenül vergődő lelkeknek. — A gyermekvilág a nemzet életének forrása. Amily bőven fakad, amily zavartalanul folyik, amily épen csörgedez : abban a mértékben vetődik fény, öröm, remény arra az útra, amelyen a nemzet a maga jövőjének titkai felé vándorol. A nemzet ereje, a nemzet hatalma, a nemzet dicsősége lélekzík a bölcsőkben, szólal meg a gyermekszobák vidám zajában és dobog fel a gyermekek szivében. A gyer­mekvilágon kell a nemzet szemének pihenni, mert a maga jövőjének a képét szemléli benne. Jusson eszetekbe a Krisztusi mondás: Bocsássátok hozzám a kisdedeket, mert övék a menyeknek országa. A Nemzet pedig, Krisztus szavával ezt mondja: Jertek velem a kisdedekhez, mert ők az én Menyországom. És nem a boldog gyermekről van szó, amikor én a Ti szivetek ajtaján zörgetek. Nem a gazdag vagy jómódú emberek gyer­mekeiről. akikért a szülők képesek mindarra az áldozatra, amely szeretetüknek megfelel; nem is az ép és egészséges gyermekekhez hivlak ezúttal benneteket, akiknek vidám zaja, csengő nevetése a világ legdicsöbb és legédesebb muzsikája; — hanem viszlek benneteket a szegénység és a betegség tanyáira, ahol ez a leglelketlenabb zsarnok­pár a gyermekvilágot fojtogatja. Letörli telefonjánál egy-egy vig cimbora volt a ki ékes sváb dialektusban, nőhangot utánozva jé negyedóráig bolondította a jámbor sze­relmest. Végül belekacagott a telefonba. Tónika pedig nem haragudott. Bárgyu- an mosolygott hozzá, mert tudta, hogy fájdalomdijjul dupla borravalót kap. Lassacskán gyűlt a pénz, lassacskán elmaradtunk a vendéglőből. A nagyasztal tagjait szétszórta az élet Ki ide, ki amoda került. Két—három év előtt egyszer többen összejöttünk és a Három Vörös Ökör-nél akartunk vacsorázni. Akkor bontották ép a házat. Mi lett a jó Tónikából, feleségül vette-e Lizijét, nem tudtuk meg. Mi lett a jámbor Tónikából ? Valami szelíd irigységgel gondoltam rá. Biztosan boldog Lizijével. Van jóforgalmu vendéglője, a Lerchenfelder girtl-en zum Goldene Fisch. Nem bántják a vágyak, a teljesülhetetlen boldogság álmok ................ Hű vös szél csapott szemembe néhány sárga levelet. A ködös, párás sötétet, alig tudta elűzni a pislákoló lámpa . . . Feltör­tem a galléromat és ballagtam tovább. Egyszerre egy rekedtes hang szólít meg. — Pár krajcárt tekintetes ur. Pálinka szag üt meg. Rezes orrú, toprongyos csavargó állja utamat. Megrezzentem .... Mintha Tónika hangja velna ... És csakugyan .... Fölvigyorog a szegény részeg, megragadja kezeimet. — ▲ fiatalúr, piszony a fiatal ur és durva, nedves kezével arca szép színét; ujjával megérintvén szemét, eiveszi ragyogását; irtóztató szájával elfujja örökre kicsi aja- káról a mosolyt. Akinek a szive e gondolatokra össze nem facsarodik, aki nem látott boldogtalan szülőt, ki beteg gyermekén nem csak segiteni nem, de nem tud szenvedésein csak enyhíteni is, aki nem látott kisded koporsót, amelyet szegénységgel szövetke­zett betegség ácsolt, aki nem látott tehetet­lenül vergődő anyai szivet megszakadni, nem látott gondban kimerült atyát bomlott elmével, vagy megrontott erkölccsel, aki a szenvedések szenvedését, a kínok kínját, a gyötrelmek gyötrelmét a nyomorban pusz­tuló gyermeksereget nem látta: az ám zár­ja el beszédem elül a szivét. De aki Krisztus örökét, a gyermeket szereti a maga gyermeke boldogságáért abban halás, hogy italt, ételt és orvosságot kíván nyújtani az elhagyottak és elesettek ártatlan gyermeke­inek ; aki bé akar menni a boldog szív, a nyugodt elme és a békés lelkiismeret földi paradicsomába; aki szereti gyermekét, istenét és az álmát, melyben testi és lelki ereje megújul: az jöjjön, és tárja ki szive kapu­ját szózatom előtt és áldozzon az oltáron, melyet papokként nemzetünk legszebb, leg­dicsőbb, legnemesebb asszonyai és legtisz­teletreméltóbb, legfenköltebb, érzésben, gon­dolatban és cselekedetben legfényesebb férfiai vesznek körül. Az áldozati tűz meg van gyújtva, a láng ég, füstje égnek száll: hozza el ki-ki azt a hasáb fát, amelytől a legtisztább, legideálisabb oltár tüze messze világitó máglyatüzzé lesz; abban égjen el ezrek nyomora, százezrek gondja, milliók elha- gyottsága. És a nemzet szeretetegyermekeiiránt, hite önmagában és reménye jövőjében szálljon égre a füsttel, mely az Istennek kedves áldozati oszlopként emelkedik a magasba. Egy 8 lóerejü M. Á. cséplőgép egy 8 lóerejü kazánnal előnyös felté­telek mellett eladó teljes felszereléssel. Értekezhetni a Fehérgyarmati Hi­telintézetnél. borostyás arcán peregnek alá a könnyek. Ügy elszorult a szivem. Hát ő is, ő is boldogtalan? ... Az örökké bizó együgyü ember, a mindig vig Tónika, ily sorsra jutott? . . . Az pedig kérdés nélkül dadogta pálin­kától nehéz nyelvvel: — Piszony fiatal ur . . . Tónika lump lett . . . Vörös Ökröt lebontani . . . Nem paj . . . , Meg volt a pénz .... Nyitott üzletet hazájában . . . Feleségül vette a Lizi . . . Esz már nem volt paj . . . Lizi megcsalta a zalkelnerrel . . . Mekszökte a nyomorult . . . Ezért lett belőlem vagabund . . . részeges . . . Az asszony, itt is az asszony ............ Belem arkolt lelkembe a kinzó, gyötrő sejtés. Megkíséreltem vigasztalni. — Maga még nem romlott el egéezen. Keressen helyet, legyen újra derék ember. Csak ne igyon, az Isten szerelméért, csak ne igyon. Hisz megöli magát az ital. Az ital nem rossz Tónikának. Az ital nem megöli ... Az adja neki életet . . . . Ha részeg vagyok, mindig azt hiszik, hogy keiner vagyok a Vörös Ökörnél gyűjtök a pénzt Lizikének — zokogásba fulladt a hangja és elrohant. Messze-messze voltam már s mindegyre hallsttam fuldokló zokogását. ügy éreztem magam, mint akit megra­boltak. Bohó, gondtalan ifjúságomat lopta meg az élet... a kegyetlen a csontkezű . . . Szegény, szegény Tónika ... Mit vé­tettél. hogy igy a porba vágott? . . . M. klr. posta- és távlrdalgazgatóság N.-várad. 49376—911. Figyelmeztetés a postai csomagok célszerű csomagolása, helyes cimzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rendkívüli cso- magforgalom ideje alatt a küldeményeknek késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és címzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandói« a következők: 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyebb sűlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papir használandó. Vászon vagy papirburkolattal biró csomagokat, göb nélküli zsineggel többszö­rösen és jó szorosan átkötni, a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsétviasszal lezárni kell A pecsételésnél vésett pecsétnyomó használandó. 3. A címzésnél kiváló gond fordítandó a címzett vezeték- és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb,) továbbá a címzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére; a Budapestre és Wienbe szóló küldemények cimirataiban, ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és ajtó jelzés stb. kiteendő. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nines, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése kü-> iönösen szükséges. 4. A címet magára a burkolatra keli írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a cim fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős temez- papirra írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni. A papírlapokra irt címeket ifidig, egész terjedelmében kelt a burkolatra fel­ragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a cimirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogyha a burkolaton levő cimirat leesnék, elveszne vagy pedig olvashatatlanná válnék a küldemény bizottsági felbontása utján a jelzett papírlap alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását, a csomagon levő cimirat felsőrészén is kitüntesse. 5. A csomagok tartalmát úgy a cim- iraton, mint a szállítólevélen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Wienbe szóló élelmi szereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (husnemü, szeszes italok stb.) tartalmazó csomagok cimirataira, nemkü­lönben az ilyen csomaghoz tartozó szállító­leveleken a tartalom, minőség és mennyiség szerint kiírandó, (pl szalonna 2 kgr., egy pulyka 3 kg., 2 liter bor stb. A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. Nagyvárad, 1911 november 27. Siket s. k. Elsőrendű vetőmag úgy búza, mint rozs jutányos áron beszerezhető a Fehérgyarmati Hitelintézet Részvt. termény-áruoszályában. Mindennemű terményt veszünk egy mázsától feljebb a legmaga­sabb napi árban. Törlesztéses jelzálog kölcsönök 15—65 évre 4 lh—5 % kamatra. Betétekre 5 % kamatot fizetünk. Állandó betétek külön jutalékban ré­szesülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom