Fehérgyarmati Hírlap, 1911 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-17 / 47. szám
2 oldal. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP. 1911. november 17. tának a bélyege, miként az megvan az angol iparosénál, a ki mikor termékét alkotja a hatalmas britt nemzet szellemének hódol önálló fejlett ipar a nemzetük legerősebb anyagi eszköze, fegyvere, mellyel kulturális céljait megvalósíthatja s rá léphet a szellemi tőkélyedés elérhető legmagasabb fokára. De itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy a nemzet államban minden egyes foglalkozás, ha azzal a nemzet öncélja erősöbbödik — egyaránt értékkel bir. íme ez rövid vonásokban a nemzetállam teóriája szemben a társasági államrendszerrel. Ez utóbbiban csupa egyhangú materializmus egyéni érdekeket hajhá- szó realizmus van, mely soha sem tudja feleleveníteni a polgárok lelkületét s elernyedt idegeit miként a nemzetállam teóriája, melynek kellő mértékben kifejlődött ereje még a legfásultabb polgárban is felébreszti a nemzet érzelmének és gondolatának hevítő szikráját. Ez csupa élet szakadatlan folyamot, amaz sötét komorság, lesznek sokan, kik azt fogják mondani, hogy nagyon messze állunk mi még a nemzet állam tényleges megvalósításától és igy felette időelőtti foglalkozni ennek keretében a magyar ipar követeléseiről. Hisz ha a viszonyok mélyébe kiálthatunk Magyarország, mint nemzeti állam sem fonott ki teljesen. Úgyszólván még kezdetén vagyunk nemzeti mivoltunknak is, bárha ennek teljes érvényesítését ezeréves, bámulatos múltúnknál fogva, már régen ki kellett volna küzdenünk. E nemzet jog sajátossága pedig abban áll, hogy a magyar a többi nemzetiségek felett minden irányban és téren érvényesíthesse történeti és jogi szuverénitását A . . . Minek jött volna maga oda? Hogy észre vegye Kálmán bácsi milyen megtéveszthetetlen csalafintasággal célozgat az ő Emmus húgára. Vagy azért, hogy a sok kiváncsi szemsugár kinozgassa tekintetünket eredeti irányából? ! — A mi találkánkat nem lehet előre kicsinálni. Bízzuk a véletlenre. Majd el jön az a nap, mikor összejövünk a fák alatt. Váratlanul, rá sem gondolva. S akkor hirte- lenébe nem is tudunk mást mondani, csak amit érzünk. S ez az érzés elfog vezetni a síülői házhoz, a muskátlis kertbe, akácfás udvarba. És együtt, mindnyájan megyünk hozzánk. Anyámékhoz. Azelőtt könnyű nemtörődömséggel vette a dolgunkat. Talán arról merengett, hogy némelyik galy kétszer hoz virágot: de már belátja, hogy a mi utnnk elválaszthatatlanul egy mesgyéhez közeledik. Merné-e mondani, hogy nem igaz? Merné-e most, a mikor a szelíd pajkoskodás helyére megérkezett a lihegő vágy. Vágyakozás — a csendes nyugalom után, a mit a legszentségesebb szó fejez ki: család! ■— Meglátja, ha ami családunkkal estharangszó után éjszakába olvadó esteieken ott járkálunk az udvarunkon, amíg a diófák tenyérni széles összosurlódó levelei helybenhagyóan bólogatnak; kis bölcs, maga mondogatja majd nekem: a mi megtépázott rózsafánkat azért edzette a nyár, hogy tavasszal annál dusabban virágozzon. magyar nemzetnek jelenleg tulaj- donképeni feladata az, hogy ebbeli fejlődése fokozaton keresztül essék és csak azután emelkedhetik magasabb fejlődési fokozathoz: a nemzetállam politikájához. Minthogy a nemzetállam számos tekintetben a nemzeti állam követelményeit önmagában egyesit, már mostani törekvésünkben s munkánkban is annak az erős tudatnak kell vezetni bennünket, hogy a nemzeti foknál mi meg nem állapodhatunk. Az a tudat, hogy ebben a rendszerben ipari követeléseinket még nem dolgozták fel egymagában elégséges ahhoz, hogy a figyelem ideterelődjék. Csalhatatlan a meggyőződésem arra nézve, hogy Magyarország anyagi s kulturális megerősödésének soha ki nem apadható örök forrását a magyar iparban fogja megtalálni, akkor ha e forrást nem elzárni, de megújítani törekszik. Év századok óta bugyog a forrás a nemzet számára. Üdítő hatását — osudálatos képen — nem akarta észrevenni. Pedig érezte, de idegen hatalom ebbeli érzelmét kiölte kebléből. Akárhogy próbálkozzunk takargatni hibáinkat, egy folt mégis élesen kiviláglik, melyet a nemzet önmagán ejtett, akkor mikor anyagi erejének egyik legjavát, az iparos osztályt, modern rabszolgává tette idegen hatalomnak. Az ország minden részén megmozdult közvélemény — mely a magyar ipar iránti kötelesség érzetet sürgeti, a magyar parlamentet s kormányt feladatának komoly véghezvitelére nem egyszer szólította fel. Az iparososztály is nem egy alkalommal fordult tárt karokkal a nemzet gyűléshez, a parlamenthez nem alamizsnáért, hanem köteles támogatásért. De valamint a rohanó patakot csak ideig óráig lehet eltorlaszolni gátakkal ,akként lehet még csak bizonyos ideig altatni a magyar kisiparos osztályt holmi ígéretekkel. Az az osztály, melyet az állam fennmaradásunk súlypontjává, középosztályává tenni volna fegfőbb feladatunk, ha kielégítést nem talál mostani keretében átfogja túrni az elébe tornyosuló gátakat, hogy munkája szabad teret lelhessen. Ezáltal erősödni fog a szélső szocializmus tábora s gyengülni fog a nemzet fajsulya. Nem veszélybe kell kergetnünk a kisiparosságot, hanem fel kell emelnünk kidőlt helyzetéből, hogy munkásságát az állam javára fordíthassa. Kérjük azokat a t. ez. előfizetőinket, akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt minél előbb megujitani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fenaka- dást szenvedjen mert lapunkat csakis előfizetőinknek küldjük. Elsőrendű vetőmag úgy búza, mint rozs jutányos áron beszerezhető a Fehérgyarmati Hitelintézet Részvt. termény-áruoszályában. Mindennemű terményt veszünk egy mázsától feljebb a legmagasabb napi árban. Törlesztéses jelzálog kölcsönök 15—65 évre 4 V2—5 % kamatra. Betétekre 5 % kamatot fizetünk. Állandó betétek külön jutalékban részesülnek. HÍREK. Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Czilli György m. kir fő-állatorvosi címmel felruházott állatorvost valóságos főállatorvossá, Janiczky Gyula oki .állatorvost pedig állatorvosnak kinevezte. Áthelyezés. A m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Sarkadi Sándor szilágycsehi és Tárcza Bertalan téesői állami elemi iskolai tanítókat, 1912. évi január 1-ére hatálylyal kölcsönösen áthelyezte. Uj kamarás. A király péchujfalusi Péchy László mátészalkai főszolgabírónak és földbirtokosnak a kamarási méltóságot díjmentesen adományozta. Névmagyarosítás. Spitz Lajos fehér- gyarmati lakos családi nevének „Szőke“ névre kért álváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengadtetett. Az ügyvédi kamarából. A szatmárnémeti ügyvédi kamara választmánya legutóbb tartott ülésén dr. Jósits Miklós és dr. Szabó János ügyvédeket Nagykároly, dr. Stoll László dr. Troplovits Imre ügyvédeket Nagybánya, dr. hadadi Kovács Zoltán és dr. Bar- bul Illés Károly ügyvédeket Szatmár-Németi székhelylyel kamaránál vezetett ügyvédek névjegyzékébe; mig dr. Tóth Gábor ü. j. dr. Tanódy Endre, Cserényi Ignác ü. j. dr. Weisz Sándor, Krausz Zsigmond ü. j. dr. Sikk Elemér dr. Uray Endre Géza ü. j. dr. Antal László, dr. Szabó Gábor ü. j. dr. Schőnpflug Jenő, dr. Kovács Kornél Sylvesz- ter ü. j. dr. Keresztszeghy Sándor szatmárnémeti, Szeman András ü. j. dr. Torday Sándor helybeli ügyvédek joggyakornokaként az ügyvédjelöltek névjegyzékébe bejegyezte; Papp Béla nagykárolyi ügyvédet az ügyvédek névjegyzékéből; dr. Gantzfried Bertalan, Papp Sándor, dr. Weisz Izrael, dr. Köszten- baum Manó, dr. Eötvös Dezső és dr. Kaszta Sándor ügyvédjelölteket pedig a jelöltek névjegyzékéből törölte. Aki a fegyverrel játszik. Megírtuk annak idejében, hogy Hauschek Károly 19 éves helybeli lakos 1911. október hó 29-én Mátyás Sándor itteni lakost a Kéry Barnabás kocsigyártó műhelyében gondatlanságból meglőtte egy flóbert fegyverrel és hogy az azonnal meghalt. A kir. törvényszék Hausche- ket gondatlanságból okozott emberölés vétségében bűnösnek mondotta ki és 2 havi fogházbüntetésre Ítélte. A pozsonyi egyetem. Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter olyan leiratot intézet Pozsony városához, melyet Pozsonyban a pozsonyi egyetem fölállítása hivatalos bejelentésének tekintet- . nek.
