Fehérgyarmati Hírlap, 1911 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-06 / 41. szám
laza erkölcsű, beteges hajlamú és ingadozó terméssetü fiatalságból állott, az oly nemzet visszafelé fejlődött, hanyatlott s számos esetben romlott erkölcseinek, feslett életmódjának lett áldozata, megsemmisült, elenyészett. E szempontokból mérlegelvén a dolgok mibenállasát, az ifjúság helyes, céltudatos és okos nevelésére kiváló figyelmet és gondot kell fordítani. A fiatal lélek rendkívül fogékony mindenféle impresszió iránt; a mit lát, a mit hall, a mi figyelmét, elméjét leköti, érdeklődését felkölti, az nem röppen el nyomtalanul, hanem mindinkább gyökeret ver Ielkületében. Ezért kell a gyermekeket oly irányban nevelni, hogy maga előtt csak szépet, jót, nemeset lásson, halljon vagy tanuljon. Magasztos, felemelő, lélek- nemesitő olvasmányokat adni a keiébe egyrészt, ártalmatlan, testedző, kedélyt élénkítő, szellemet fölfrissitő szórakozásokra bírni másrészt. így nem lesz a gyermek kora vénné, nem kopik le leikéről a fiatalság üde, kedves zománca, idegei nem petyhüdnek el, izmai nem lazulnak meg, hanem egész lényén meglátszik a duzzadó életkedv, a derű, a vidámság, az önérzet. Ifjúságunk nevelési rendszerében kétségkívül uj fejezetet jelent az a közoktatás- ügyi kormány rendelet, melyben a néips- kolai ifjúsági könyvtárak kötelező berendezéséről van szó. Az iskolák eddig is rendelkeztek könyvtárakkal, de ezek csak paródiái voltak a „könyvtár“ névre valóban rászolgáló intésménynek. Akadt itt-ott néhány könyv, mely vagy a ponyvairodalom piszkos terméke volt, vagy pedig olyan külföldi, bár jelesebb iró fordított munkája volt, a mit éppenséggel nem tanácsos a fiatalság kezébe adni. Ilyen könyvekkel csak rontják a fiatalságot, a helyett hogy javitanók. Most azonban valódi iskolai könyvtárak felállítása van tervbe véve. Hozzértő férfiak komoly és beható megvitatásai eredményekép válogatják össze kizárólag az ifjúságnak szánt olvasmányokat, a melyekből okulhatnak, tanulhatnak és nemes- bülhetnek. Szigorú cenzúra alá veszik mindama könyveket, a mik nem a fiatalság kezébe valók. Lesz tehát sok és jó könyv. Mindenkinek jut majd olvasni valója és ez a körülmény óriási átalakító hatással lehet a 2 oldal. ___________________ — Parancsol kis nagysádkám? — kérdezte émelygős édességgel és merészen a lány kipirult arcába hajolt. A Rácz kisasz- szony riadtan feszitette hátra a derekát, de & boltoslegény ebben az ingerlő hajtásban fölkinálkozást látott és hóditó férfiasságának tudatában utána kapott egy nyegle mozdulattal. Mint haragvó cicának, káromlásra görbültek össze a lány puha és mégis csodálatosan kemény kezei és a másik pillanatban őt piros esik, öt szabályos vérző vonal tarkította a meglepett segéd keze fejét. A legkisebbik Rácz kisasszony pedig szinte rohanva szaladt ki a boltból és futtában majd feldöntötte a kirakat előtt ácsorgó, kalandéhes főispáni titkárt. Már égették a csókos tekintetek, már megérezte, hogy kinevezett vadja ennek a kis erdőnek, ahol minden férfi egy-egy vadász és minden férfi szabad és biztos prédának tekinti őt és nénjeit. Gyorsan suhogott el ismét a kávéház előtt és égő szemeibe könnyek szöktek, amint elkapott egy-egy fennhangon mondott arcátlan megjegyzést és gyűlölködve, tehetetlen haraggal vágott szét a diákok csapatán, akik mohó és fantasztikusan kiszínezett vágyakkal hazáig követték. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP. fiatal sarjadékra. Az elvitázhatatlan, hogy ha könyvet adunk a gyermek kezébe, illetve hozzászoktatjuk az olvasáshoz, úgy megszereti, hogy nincs az a hatalom, mely eltéríteni tudná az olvasástól. Ezzel kapcsolatban még egy nagy horderejű és a jelen generáció egészségesebb fejlődését előmozdító célt lehet elérni. Az iskolai könyvtárak révén a civilizálatlan felnőtt köznép is olvasmányhoz jut. Az apa ki eddig unalmában a korcsmát, pálinkamérőt bújta, könyv olvasásra adja magát s minél tovább halad az olvasásban, annál jobban leköti figeyelmét, annál inkább lapozgatja, s miután az érthető világos stílusban megirt könyvet érdekesnek találja, lassan-lassan hozzászokik szabad idejében, főleg vasárnapon, az olvasáshoz s ezzel egyidejűleg megfeledkezik arról, hogy egzisztál egyáltalán italmérő. így aztán fokozatosan ébred az egyszerű tudatlan polgár-ember arra a tudatra, hogy bizony nem is olyan rosszak az emberek, mint aminőnek hitte, gondolta. Mem merőszinigazság mind az, amit a füstös, fojtó légkörű korcsmában cimboráival meghányt-vetett. Nem oly fekete az ördög, mint a minőre festik. A vad indulatokon, a háborgó szenvedélyeken a higgadt, fegyelmezett ésszel lehet uralkodni. A jó könyv tehát a tudatlan népet is felrázza százados lethargiájából, észre téríti, látóköre kitágul, az igazságot kezdi látni, az ártalmasat, a kártékonyát tüstént észre veszi, józanul lát, érez és cselekszik. S a hol mindenben a józanság dominál, ott erős jellem, szívós akarat, büszke önérzet és hamisítatlan munkakedv honol. E tulajdonok teszik férfivá a férfit, s a mely nemzetnek sok ily fia van, az oly nemzet soha se tűnhet el a föld színéről, az megállapodás nélkül fejlődik, halad, vagyonosodik. Elsőrendű vetőmag úgy búza, mint rozs jutányos áron beszerezhető a Fehérgyarmati Hitelintézet Részvt. term ény-áruoszályában. őszre kevesebb lett egy taggal a Rácz család. A legkisebb Rácz kisasszony, a legfrissebb bimbó Pestre ment. — Jobb is, hogy elment — mondták rá a derék vidékiek, — bár elvitte volna magával a fórfibabonázó, szépséges nénjeit is, meg azt a gyalázataos özvegyet, aki a lányait árulja. A két idősebbik Rácz kisasszony már ritkán járt be a városba, mert féltek a tolakodó és kellemetlen utcai lovagoktól, akik kitartó szemtelenséggel követték őket utcárót-utcára és hangosan összenevettek, ha ilyen hajtóvadászatok alkalmával találkoztak egymással. A gyors vidéki riporterszellem már azt is kitalálta, hogy miért távozott el Pestre a legkisebbik Rácz kisasszony. — Színésznő lesz a drigalátos: — mondták sok megvetéssel, — hogy annál több jogcíme legyen a szerelemre. (Folyt, köv.) A legtapasztaltabb orvosok tanácsolják, hogy egészségűnk fentartása érdekében elsősorban a gyomorra ügyeljünk. — A ki gyomrát rendben kívánja tartani, tegye szabálylyá, hogy minden héten egy bizonyos meghatározott napon, például minden hétfőn vagy minden szombaton, reggelizés előtt Va pohár Ferencz József- keserűvizet igyék. Ezen régóta bevált természetes tisztítószer bámulatos felfrissítő hatással van az egész emberi szervezetre. 1911. október 6. HÍREK. Kitüntetés: A király Illés Olivér szat- mármegyei árvaszéki ülnöknek a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. A főispáni számonkérőszék. Csaba Adorján főispán elnökségével okt. 5-én a tisztviselők féléves tevékenységének megvizsgálása céljából ülést tart. Egyházi ünnepély. Lélekemelő ünnepély folyt le Milotán e hó 1-én. Milotai Nyilas István volt szatmári esperes és tiszántúli püspök háromszázados jubileumát ünnepelték emlékmű felavatásával. Az ünnepély a templomban isteni tisztelettel kezdődött, hol Biky Károly esperes mondott megható alkalmi imát. Ezután a helybeli egyházi énekkar énekelt az emlékoszlop előtt. Ezt követte Kiss Bertalan egyház megyei főjegyző magas szárnyalásu ünnepf beszéde. Az alkalmi beszédet Sipos József lelkész mondotta. A szép ünnepélyen a megyéből és a környékből sokan megjelentek. A szatmári kiállitásröl. Szatmár város 11 napig valóságos világváros volt. Tudniillik annyi ideig tartott a vármegyei gazdasági egyesület által rendezett kiállítás. A város bizony hálával tartozik ennek az egyesületnek, különösen vezetőségének: Gróf Teleky Géza, Csaba Adorján és dr. Falussy Árpádnak, akik ezt a kiállítást nagy fáradsággal s még több körültekintéssel rendezték. Nagyon szerencsés ötlet volt, hogy a kiállítás színhelyéül a Kossuth-kertet választották. Ezt a gyönyörű helyet az Isten is kiállításnak teremtette. Az ember magát a budapesti milleniumi kiállításon képzelte. Olyan Ízléses és szép dolgokat lehetett látni, hogy mindenki bámulhatott kedvére. A kiállítási területre belépve jobbról a három Bánya város kiállításai tűnik szemünk elé. Itt különösen e vidék ásványvizei voltak nagyon csinosan elrendezve. A forrás tulajdonosok ingyen osztogatták vizeiket, melyek — különösen a „Luna“ ár- tézi viz — nagyon Ízlettek a közönségnek. A mezőgazdasági pavillonban a kert, rét, szántóföld és erdő terményeit látjuk. Itt különösen feltűnést keltett Madarassy Sándor gacsályi uradalmi elsőrangú termékei, Álmer Károly gyümölcsei, Böszörményi Károly, szőlője Szilágyi Lajos dinnyéi és báró Vécsey diói nagyon szépek voltak, A kertészeti csarnokban gyönyörű zöldséget, cserép és dísznövényeket találunk. Az iparcsarnokban tisztán szatmári ipafosok készítményei voltak kiállítva. Az összes osztályok egyenként és összevéve, minden várakozáson felül szépek voltak. Anyagilag és erkölcsileg tekintélyes haszonnal zárult be a kiállítás f. hó 2-án, hétfőn. A ki látta, sokáig nem fogja elfeledni» s ajnálhatja mindenki a ki nem nézte meg.
