Fehérgyarmati Hírlap, 1911 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-22 / 39. szám
Megjelenik minden pénteken. Fehérgyarmat, 1911. szeptemb. 29 39. szám. — III. évfolyam. Társadalmi, gazdasági s szépirodalmi hetilap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egész évre .........8 K. Fé l évre...............4 „ Negyed évre.... 2 K. Egyes szám ára 20 fill. A modern középbirtok. Pusztul a középbirtokosság, mely magára hagyva rövid idő alatt teljesen eltűnik, ellenben ha a gazdatársadalom, az állam, a törvényhozás a pusztuló portákat felkarolja, benépesíti, egy pár évtized alatt megteremtettük az uj, az erős, a növekedő terméssel és sikerrel küzdő középbirtokos osztályt. Á középbirtokos osztály csak akkor lép a boldogság útjára, ha törekszik gazdaságát a haladó kor igényeinek megfelelőleg berendezni és üzemét modern szellemben vezetni. A gazdaság berendezésénél és felszerelésénél a termés és az értékesítési viszonyok mór- legelendők. Mostoha termő és értékesítési viszonyok közöttaz üzemtőkét csak óvatosan lehet nagyob- bitani, csak olyan mértékben, mint ahogy a termőviszonykat pivitot- tuk, mint amilyen mértékben az értékesítési viszonyok kedvezőbbekké váltak. Ellenben ahol a termő és értékesítő viszonyok kedvezők, ott az üzemtőke felem elfedhetik a földbirtok értékéig és természetesen a mérték mindenkor a legnagyobb jövedelem elérésének a határa lesz. Á termelés Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. Magyarádi BOROSS LAJOS Nyilttér soronként 30 fillér. A lapot érdeklő minden közlemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi Boross Lajos ügyvéd Fehérgyarmat, címére küldendők. fokozásának első és legbiztosabb emeltyűje a birtok okszerű berendezése, a második a termelési rendszernek a helyi piachoz való alkalmazása. A. helyi piacra való termelésnél a jövedelmezőségen kívül az az előny, hogy a piacra hozott terményekkel, tej, hús, zöldség s liszt nem zsaroljuk ki és rendszerint olyan mellék termények maradnak vissza, mellekkel a talajerőt, csak emelhetjük. A helyi piacra való termelésnél előtérbe jut az álattartás. A jövedelem állandóságának, a talajerő fenntartásának az állattartás fejlesztése képezi alapját, biztosítékát. Az állattartás kiterjesztésének döntő tényezője: a gazda szakértelme, a pénzügyi takarmánytermő és értékesítő viszonyok. A szakértelem hiánya és a kedvezőtlen pénzügyi helyzet az állattartás kiterjesztését teljesen kizárja. De ha ezek megvannak, úgy csak a takarmánytermő és értékesítési viszonyok kedvező vagy kedvezőtlen volta dönti el az állattartás mérvét Kedvezőtlen termő és értékesítési viszonyok közt a külterjes, ellenkező esetben a belterjes állattartási irány követése az indokolt Az állattartás csak abban 1 az esetben versenyezhetik sikerrel a szemtermesztéssel, ha az állatok termelőképességének fokozására, az állatok okszerű tenyésztésére, kiválasztására, mustrálására a gazda súlyt helyez, ha a takarmányozás olcsóságára törekszik. Ez utóbbit az által éri el, ha a gazdaságban minél kissebb területen, minél több keményitőértéket termel, ha a póttakarmányokkan minél több fehérjét olcsón szerez be. A termelés fokozásának másik elsőrendű tényezője a talajerő biztosítása, ami okszerű trágyagyüj- tés, helyes kezelés és sűrűn eszközölt trágyálással érhető el. A termelés fokozása jövedel- mezőleg akkor érvényesülhet, ha a gazda a termelési költség csökkenésére törekszik, amit megvalósíthat a napszámlómunkának a szakmánymunkával, a kézierőnek az igáserővel, az igáserőnek az erőgépek munkájával való helyettesítése által. A jövedelem 'fokozásának azonban egyre növekedő tényezője az előnyös értékesítés, az üzleti szellem és érzék térhódítása és a fogyasztóknak közvetlen felkeresése. A termelés fokozásának azonban mindenesetre leghatalmasabb rugója a gazda személyi és üzemi olcsó hitelforrásának a A SIR FÖLÖTT IS Nő N|É<5 VIRÁG. (A .Fehérgyarmati Hírlap* tárcája)----•---Bal ajthi hirtelen megállóit a pad előtt. Meglepte az édes látvány. Szép szőke, fehérruhás lányka olvasta könyvét, átszellemült arccal. Szempillái rebbenésén, arcizmai vo- naglásán meglátszott, hogy mennyire a költemények hatása alatt áll. Balajthi megemelte kalapját és leült a pad másik végére. Kíváncsian vette szemügyre bámulóját. Megállapította, hogy határozottan csinos, hogy a szigeti nyaralók egyike, mert hullámos makrancos, szőke haját nem takarta kalap. A hajók kéménye búgott olykor-olykor, egy-egy sétáló lépése zavarta fel a csendet. A sziget élénkülni kezdett. A lányka felsóhajtott, visszalapozott a könyvben s ismét olvasni akart. Balajthi felállott, hozzálépett és megszólította. — Mint a költő jóbarátja merem csak háborgatni. Nagy örömet szereznék Balajthi barátomnak, ha elmondhatnám, melyik költe- mánye tetszett annyira, hogy újra visszalapozta. A lány eleinte idegenül nézte végig a fiatalembert, de csakhamar kiderült az arca. — Maga ismeri Balajthit? Milyen pompás. Legalább életrajzi adatokkal fogja kommentálni költeményeit . . . Bár — tette hozzá bizonytalan hangon — nem tudom, nem szólnak-e meg érte, ha egy idegen úrral beszélgetek egyedül. — Megnyugtathatom, hogy nem. Azután, mihelyt megtudja tőlem, amit tudni kíván, elküldhet s én elmegyek. A kis olvasó pajkosan felnevetett. — Maga jó ember. Hívjon engem csak Alisznak, maga pedig tanár ur lesz. Egymás nevét nem kutatjuk. Jó lesz? Balajthi persze, hogy beleegyezett — Tehát tanár ur mondja meg — kezdte Alisz — ki volt a Rózsakirálynő, miért irt hozzá oly szépen Balajthi, szeretik-e egymást, s ha igen, mért szakadt félbe az a gyönyörű regény? Balajthi arca elkomorult, Nehéz kínos emlék kelt újra életre lelkében. Idegesen kapott a homlokához azután beszélni kezdett. — A rózsakirálynö egy fekete hajú, acélszemü kis lány volt, a kit Balajthi nagyon szeretett. Szerelmük kezdete vissza- nyulik a boldog gyermekkorig. Két bohó gyermek megesküdött egyszer, hogy egymásé lesznek. Ennek az eskünek csodás ereje volt A lány pompázó virág lett. Balajthi jónevü poéta s ők szerették egymást. Sokszor mondotta nékem, hogy költeményeit nem egyedül írja. A rózsakirálynő a társa. Az ihleti meg, az sugalja s az apró fekete sorok az ő fekete hajára emlékeztetik, a költemények zeneiességét a lány szavainak melódiája adja meg. Szent, őrületesen sient volt ez a szerelem, A költő dalaiból megismerheti maga is. Az a visszalapozott vers, az olasz utcai bus tragédiája ennek a szerelemnek terméke. Alice kíváncsian halgatta Balajthit. — Mondja csak tanár ur, ha úgy szerették egymást, miért lett oly korán vége reményüknek, — Mert az élet meglepetésekkel szolgál az embereknek. Mikor már azt hitte a fiú, hogy soha sem vesztheti el a lányt, egy napról a másikig megváltozott Az éve-
