Fehérgyarmati Hírlap, 1911 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-15 / 38. szám
38. aróm. — III. évfolyam. Megjelenik minden pénteken. Fehérgyarmat, 1911. sieptemb 15. ■■■ Társadalmi, gazdasági s szépirodalmi hetilap. ■ ■ ■ ■■ ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egész évre .........8 K. Fé l évre...............4 „ Ne gyed évre.... 2 K. Egyes szám ára 20 fill. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. Magyarádi BOROSS LAJOS------ Nyilttér soronként 30 fillér. ===== A lapot érdeklő minden közlemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi Boross Lajos ügyvéd Fehérgyarmat, címére küldendők. A kolozsvári kulturünnep. — A huszonötéves EMKE. — Nyolcvankét magyar kultur- egyesület küldte el képviselőit arra a hatalmas és nagyarányú ünnepségre, amelylyel az Első Magyar Közművelődési Egyesület huszonöté vés fennálásának jubileumát ülte meg Kolozsvárott. Nyolcvankét egyesület rendezett ünnepséget Kolozsvárott, amelyek mind a magyar kultúráért dolgoznak és amelyeknek nemzetépitő, kultúrát terjesztő munkája ért meg dicsőséges és fölemelő napot ma, amikor az Emke, a legnagyobb és leghatékonyabb magyar kulturegyésület pihent meg huszonötéves munka után, frissen és erősen készülve a jövendő huszonöt esztendők munkájára. Ezrek vesznek részt ebben az ünnnpségben, Magyarország minden részéről vitte a vasút az embereket, akik mind ott akartak lenni a kolozsvári ünnepségen. Mátyás király városa ennyi népet még sohase látott és az ünnepséget előkészitő bizottság hetekig dolgozott azon, hogy el tudja helyezni a folytonosan érkező vendégeket. A szállók, a kocsik nem voltak elegendők és magánhazak lakásait, szobáit, magánemberek fogatait kellett átengedni egy napra Kolozsvár vendégeinek Az utcákon naphosszat tizezernyi ember hullámzott, az úri szalonkabátok közé mint nagyszerű színfoltok ékelődtek be a környékbeli falvak lakosságának ragyogó népviseletei, a nép, amely messze földről jött Kolozsvárra eredeti magyar ruhákban, akár (kiállítást lehetett volna rendezni a sokféle magyaros népviseletből. A színkör csarnokát, Kolozsvár legnagyobb termét választották ki a kongresszus és a díszközgyűlés terméül, hogy a rengeteg sokaságnak legalább egy kis töredékét befogadja. A teremben trónszerü emelvényt építettek a király személyének képviselője, gróf Zichy János kultuszminiszter részére, akit beléptekora Himnusz fogadott. Eredetileg úgy volt, hogy József főherceg, maga is eljön a disz- gyülésre, hanem a főherceg közben megbetegedett és csak táviratban üdvözölhette a jubiláló egyesületet. A megnyitó diszbeszédet gróf Apponyi Albert mondotta, kiemelvén, hogy itt tulajdonkeppen senki sem vendég, mert azok, akik eljöttek a közgyűlésre, mind munkásai a magyar nemzeti kultúrának. A megnyitó ünnepség után tartották meg a díszközgyűlést, amely lefolyásában épp olyan ünnepélyes és impozáns volt. Legfontosabb programmpontja a közgyűlésnek az az előadás volt, amelyet Falussy Árpád nyugalmazott főispán tartott arról, hogy a magyar nemzeti eszme érvényesülését mennyire veszélyeztetik a nemzetiségi agitációk. Hangsúlyozta, hogy ez ellen kell küzdeni a magyar kultúrának és vissza kell utasítani azokat a vádaskodásokat, amelyekkel a külföld előtt rágalmazzák a magyarságot. Jubiláló kongresszus és ünnepség nagyszabású, impozáns és jelentőségében súlyos volt. Huszon- ötéves kulturmnnka ünnepelte Kolozsvárott küzdelmeit, sikerét és megerősödését és az a beszéd, amelyben Széli Kálmán, az Emke elnöke beszámolt az egyesület munkásságáról, nagy horderejű és hatásban messze kiható működést tárt a közönség elé. A mai jubileum megragadó ereje azt a meggyőződést kelti, hogy abból a huszonötéves küzdelemből, amelyet az Emke a magyar kultúra érvényesüléséért folytatott, az u- jabb küzdelmekre megerősödve került ki. A gyűlés főpontja Falussy Árpád nyugalmazott főispánnak, a tanács tagjának előadása volt A nemzeti eszme itthon és a külföldön cimmel. Fejtegetése abból indult ki, hogy az európai nemzetek és népek nagy átalakulásainak, belső konszolidálásuk, gazdasági fejlődésük óriási és rohamos fellendülésének és hatásának tulajdonítható, vasakarattal kényszerítenek minden nemaetlséget az egységes állameszme iránti feltétlen hódolatra és Európa sajtója ezeket az eröskezü nemzeteket a nemzetiségiek erőszakos elnyomásával nem vádolja, tehát egyedül a mi nemzeti egységünk megszilárdulása és kultúránk fejlesztése ellen? Miért vádolnak minket barbarizmussal, erőszakos magyarosítással és a nemzetiségek elnyomásával, holott Európának egyetlen népe sem viseltetik oly kímélettel és elnézéssel a nemzetiségek egyháza, nyelve, kultúrája és hagyományai, egyéni és közszabadsága iránt, mint éppen a magyarság. Azután sorra veszi hazánk valamennyi nemzetiségét és történelmi alapon kimutatja, hogy Magyarország alapításában, szervezésében és fenntartásában, szóval a honfoglaló munkában nem vett részt egyetlen nemzetiség sem. Fejtegeti és adatokkal bizonyítja, hogy alattamos és veszélyes munka folyik az ország északi részén lakó tőt nemzetiségek körében; állami egységünknek, nemzeti egységes kultúránk fejlődésének akadálya a délvidéki szerb nemzetiség különleges magatartása is és élénk figyelemmel kell kisérnünk szász polgártársaink nemzeti mozgalmát is. Agitációban és állambomlasztő hatásában még erősebben jelentkezik a jogosulatlan nemzetiségi törekvés az orsság keleti részében, különösen Erdélyben, ahol Magyar- ország állami egysége, de magyar kultúránk fejlődése s a magyar faj közgazdasági megerősödése ellen is a román nemzetiség nyiltan és burkoltan állandó támadást folytat. Most, amidőn az ország nyolcvankét kulturegyesülete az országos közművelődési tanács vezetése alatt kongresszust tart, ez alaptalan vádaskodások és nemzetünk hírnevét egész Európa előtt gyalázó támadások felett tiltakozás nélkül napirendre nem térhetünk. Ha a magyar nemzet beleavatkozott
