Fehérgyarmati Hírlap, 1911 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-28 / 31. szám
2. oldal FEHÉRGYARMATI HÍRLAP 1911. julius 28. Széljegyzetek az alkoholizmusról. Az utóbbi években a korcsmákban és vendéglőkben az a szokás kapott lábra, hogy sok vendég a bort vízzel (szódavízzel vagy ásványvízzel) vegyitteti. (A tiszta vizet nem a vendég önti a pohárba!) A pohár borból így lesz: spriccer, magyarul fröccs. (Hamarjában nem tudjuk, hogy ez az újabb keletű szó a lexikonokban és a Magyar Tudományos Akadémia kiadványában helyet foglal-e.) A spricceres pohárban kevesebb a bor, mint abban a pohárban, amelyet tisztán borból töltenek meg. Tehát kisebb az alkohol tartalma és igy a vendég később lesz tőle mámoros. Később, de azért a hatás igy sem marad el. Sok dülöngő, botorkáló ember sok véres kimenetelű rendőri krónika hőse nem itvott mást csak spriccert és mégis odajutott ahová akkor indult, amikor a spricceres poharat kezébe vette. Az utszéli árokba, a kórházba vagy — a börtönbe! . . . Azonban aspriccerivás igy is kárt jelent azoknak akiknek az alkoholveszedelem, az emberek pusztulása nem okoz nehézséget, ellenben a borfogyasztás csökkenése nagy szívfájdalmat szül. Az alkoholtőke urainak, az agráriusoknak, akiknek csak az az érdekük, hogy a borfogyasztás emelkedjék. Követelni kell tehát, — mondják ők, — hogy az állam tiltsa el a spriccerivást. Nem a bor, sör és más alkohol ital ivását. Óh nem! Csak a spriccerét a „fröcscsét! . . .“ Ennek a követelésnek a képviselőházban is kifejezést adott egyik agrárius képviselő. A képviselő ur szerint az a szokás, hogy a vendéglőkben széliében árusítják a spriccert vagy fröcscsöt, beleütközik az 1908. évi XLV1I. bortörvényünkbe. A bortörvény kimondja, hogy vizezni nem szabad a borokat, pedig akismértékben való árusításnál, a korcsmákban mindenütt vizezik a borokat. „Ennek az a hátránya, hogy sokszor olyan borokat, amilyeneket a bortörvény szerint árusitani nem szabad, mint amilyen például a dohos vagy peronoszpo- rás bor, már kevésbbé jó bort spriccer alakjában fölszolgálják a nagyközönségnek. Ezzel a törvényt kijátszszák és átterelik a fogyasztást a sörre, pálinkára. Kellene tehát valami módot találni arra, hogy ez az eljárás megváltoztassák.“ Így a képviselő ur. De ne gondolja senki, hogy a képviselő ur a fogyasztók egészségét félti a rossz boroktól, amiket a spriccer formájában megitatnak velük . . . * * * Rendeletek tiltják, hogy a korcsmákban és italmérésekben gyermekeknek szeszes alkalommal veszi magára ezt a ruhát, gondosan kikefélte s öltözködés közben elmerengett azon, hogy néhány hét múlva az ő kis felesége, a szép, puha, szőke asszony fogja ruháit rendben tartani. Bolondos öreg szivének olyan jól esett ez a gondolat. Ápolni, gondozni fogja, mégis cirógatja, olykor-olykor lágy finom kezével. Igen uj élet vár reá .................... Fén yes Tivadar a felsütött bajszu kereskedő, nyájasan hallgatta Móni beszédét. — Tehát megnősül, Jolánkát veszi el, jó ízlése van, szerencsés kópé. Van 2000 forint megtakarított pénze, azzal üzletet akarna nyitni. Hirtelen a vállára ütött: — Tudja mit, társuljon be üzletembe. Mónival forgott a világ. Ennyi jóságot nem képzelt el. Az egyezséget hamar megkötötték s délután Móni már átadta üzlettársának a pénzt, Jolánka mikor meghallotta az újságot, azonnal elrebegte az igent s a két főnöktől két napi szabadságot kért, hogy elutazzék rokonaihoz vidékre, kik a házasságra előkészítik. A szabadságot természetesen megadták neki. Másnap félre hívta Fényes ur Mónit: — Édes barátom, nekem halaszthatatlan családi ügyben el kell utaznom, ha italt szolgáltassanak ki. Mindennek ellenére kevés kivétellel minden korcsmának vannak gyermekkorban élő állandó vendégei, akik naponta bejárogatnak a korcsmákba. Sok ifjú élete megy igy veszendőbe. Ifjak és akiknek szervezetét megrontja az alkohol, akiknek lelkét lealacsonyítja a sok ivás. Nem tudunk elképzelni megdöbbentőbb jelenséget, mint amikor ilyen fejletlen növés alatt álló ifjú embert lát az ember az alkohol és méreg biztos fertőjébe elindulni. Hol fog végződni ez az ut? Mi lesz a 10 éves gyermekekből, akik az élet nyomorúságaira pálinkás üveggel vagy sörös üveggel kezükben indulnak. Nagyon sok családban különösen a szegény nép körében, már csecsemő korában megmérgezik az ifjúságot a veszedelmet hozó itallal. És talán nem is tudják azok a szülők, akik a méregpoharat gyermekük kezébe adják, hogy milyen gyilkos bűnt követnek el magukkal, a gyermekeikkel és embertársaikkal szemben. Az olyan szervezet, amelyet kora ifjúságában megrontanak az itallal, hamar megrokkan; azok az ifjak akik csecsemőkoruk óta „élvezik“ az alkohol mérget, korán elöregszenek; betegek lesznek, kidőlnek; sok nyomorúság éri őket és a szülők öregségükben támasz nélkül maradnak. A társadalom pedig férfikoruk delén elveszti munkára, alkotásra hivatott tagjait. Nem elégséges, ha az államhatalom büntetéssel sújtja azokat, akik a gyermekeket ivásra csábítják és itallal ellátják. Fel kell világosítani a szülőket és a hozzátartozókat arról, hogy milyen nagy bűnt követnek el akkor, ha a gyermekek alkohol élvezetét elnézik, sőt egyenesen támogatják. Végre is ha az ál'amnak szüksége van az alkoholivásból begyülő milliókra, ha kell a pénz a militarizmusra, a hadi hajók óriásaira: az emberanyagra is szüksége van az államnak, hogy hadseregét fenntarthassa, hogy a kaszárnyákat és a hadihajókat legénységgel láthassa el. Az állam tehát nem nézheti tétlenül az ifjúság pusztulását. Az agitáció a felvilágosítás minden eszközét igénybn kell venni és az alkoholellenes törekvéseket támogatni anyagilag és erköl- esileg egyaránt. Különben: Róma magától is rabigába görnyed . . . BEÉRKEZETT. Tekintetes Szerkesztő Úr! A Fehérgyarmati Hírlap Szerkesztője! Alig vett tudomást az olvasó közönség ama szomorú esetről, amely Kölese községet érte — és ime máris egy még szomorúbb és végzetesebb tűzesetről számolok keresnek, mond, hogy beteg vagyok. Holnap bejövök addig vezesd az üzletet magad. Mónit boldoggá tette a bizalom, ügy járt kelt az üzletben fekete szalónruhájában, mint egy tengernagy a hadihajón. Nem is bánta, hogy társa egy hét múlva sem jött vissza. Nyolcad napra a rendőrségtől keresték Fényest. Móni azt mondta beteg, majd holnap elküldi. Másnap újra keresték de már türelmetlenül. Harmadnap egy képes lapot kapott Londonból, melyen csak ennyi áilott: — Köszönjük a pénzt, legjobbkor jött. Jolán és Tivadar. Móni mint egy őrült rohant a rendőrségre. — Hja bizony, — vigaszfalta a kapitány — a társa váltókat hamisított s ezért volt néki szűk Bndapost, A leányt meg magával vitte. A maga pénze kellett kekik, mert anélkül nem tudtak volna menekülni. Bízza ránk, majd mi kinyomozzuk őket. Nem is tudta mikép ért haza. Otthon letépte magáról az ünneplő ruhát, vad, tehetetlen fájdalommal tiport rá s görcsös, fuldokló kacagásba fogott, öklével ütve fejét. Nagysokára, szinte gépiesen kereste elő rongyait s azután megindult, hogy harmadszor kezdjen uj életet. be, amely 12-ed napra hamvasztotta el a község 94 épületét s amelynek 38 család esett áldozatul minden ingóságával együtt. Szinte megdermedten nézte mindenki az isszonyú csapást. Nem tudni mi okból s honnan támadt a tűz, de oly szerencsétlen volt az idő, hogy menteni alig lehetett valamit mindaddig, mig a helyzet és a körülmények annyira nem változtak, hogy a szerencsétlenek lakhelyükhöz közelítsenek. Könnyekig megindító a látvány, mely a szemlélő elé tárul. A füstölgő romok között ott Iót-fut a sújtott lakó szurtoson, szennyesen, összeégett ruhával azt sem tudva mihez fogjon, mittévő legyen ?! Ezen katasztrófa közepette önkéntelenül felkiált „Isten ne büntess minket felettébb, mintsem érdemelnénk“, hiszen termésünk annyi sem lesz, a mit a rögös barázdába szórjunk, esőnk nincs, a tavaszi vetemények szemlátomást száradnak, hervadnak! Ugyan mi lesz velünk? hogy kell átszenvednünk a közelitő telet? Oly sivár, oly borzasztó és szánalmas képet nyújt a virágzó kis község most, hogy könnyezetlenül senki sem hagyja; hiszen az utolsó betévő falat is szénné változott úgy, hogy éhínségtől kell tarta- niok a szerencsétleneknek. Nincs itt egyébb mentség, ha csak a felebaráti szeretet és könyörületesség nem segit a szenvedők nyomorán! Óh kedves olvasók, kik tudomást vettek erről, ne késsetek fillérjeitekkel enyhíteni fájdalmukat a sújtottaknak! Mutassátok meg, hogy az isteni szikra a Ti sziveitekben is lobog és I hiszem, hogy nemcsak a szerencsétlenek háláját veszitek, hanem a Mindenható Isten áldását is! Kölese, 1911. julius hó 26. Polonszky László. HÍREK. Gyűjtés, a földrengés által rendkívüli módon sújtott szerencsétlen kecskeméti lakosok részére az egész megye területén gyűjtendő könyöradományra nézve llosvay Aladár vármegyei alispán megadta az engedélyt. Díjmentes vasúti távirat. A m. kir. államvasutak kiadott új rendelete szerint az utazó közönség a vasúti állomásokon felejtett tárgyakért a következő állomásokon a kárt szenvedett az elveszett tárgyakért díjmentesen táviratozhat s a leszállási állomásokon a forgalmi hivatalnok a káros jelentkezéseket köteles felvenni a jegyzőkönyvet az elveszett tárgyról s távirat utján intézkedni annak visszaszerzése érdekében. Tácmulatságok. A helybeli önk. tűzoltó egylet jövő hó 6-án a vásártéren diszgyakorlatot, bicikli versenyt és ezzel kapcsolatban táncmulatságot rendez. A mulatság előkészületeiből Ítélve — nagyszabásúnak ígérkezik. Beléptidij 1 k. 20 fill, személyenkint. A tiszta jövedelem a felszerelés gyarapítására lesz fordítva. — Ugyancsak aug. 6-án Kömörő község is rendez bált saját pénztára javára. Közcélről lévén szó, mindkét helyen elfogadtatnak felülfize- tések, melyek lapunkban lesznek nyugtázva. Előmunkálati engedély. Dr. Jékey László, Fábián Lajos és dr. N. Szabó Albert előmunkálati engedélyt kaptak a kereskedelmi minisztertől egy Fehérgyarmatról Nagyecsedig, esetleg Börvelyig vezető rendes nyomtávú helyiérdnkü vasút tervezésére. Farkasra bizta a bárányt. A Kölese községben történt tüzeset alkalmával a Weiszberger Tóbiásné háza is a lángok martaléka lett. A tűzvésztől megmentett vászonnemüit Weiszbergerné reábizta Nagy Mihályné kölesei cigányasszony felügyeletére, aki nem éppen teljes hűséggel felelt meg a belé helyezett bizalomnak, mivel egy vég házi vásznat eltulajdonított. Károsult feljelentette az esetet, amire meginault a nyomozás. Ennek során megtartott házkutatás alkalmával előkerült az ellopott vászon. A tolvaj cigány asszonyt letartóztatták.
