Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-24 / 25. szám
FEHÉRGYARMATI HÍRLAP társadalmi, gazdasági és kulturális téren nyilatkozik meg valamely nemzet intellectuális ereje, képessége. Erkölcs, törvénytisztelet, a művelődés és művelődésre képesség alapjai a társadalmi fejlődésnek. Nemzeti sajátosság, faji jellegzetesség, emberi érzés és gondolkodás azok az átható, sokszor átido- mitó és vezető erők, melyek által a közszabadságra való jog, a kormányzó hatalomban való részesedés megnyilatkozik, mikor az úgynevezett politikai meggyőződés szavazata egyik vagy másik politikai elvet képviselő jelölt serpenyőjébe hull és a számbeli többség által emelkedik érvényre. Mindez nem formálná, nem alakítaná át egy nemzetnek a külvilággal szemben megnyilatkozott erejét, elismertetését és egymagában még nem volna fokmérője valamely nemzet igaz értékelésének, ha azok a benső, mozgató erők tiszták, igazak, hűek vagy ennek hián, legalább emberi szempontból elfogadhatók lennének. Ámde éppen ez a hely, a hol „a kutya el van temetve.“ Ez a hely az, a mely nyitja, kulcsa, megfejtése ennek a szomorú, áldatlan állapotnak. A tekintélyek kora lejárt. A nemzeti sülye- dést pedig ez idézte elő. A gyalázkodás, piszkolódás kipellengé- rezés hangja és szava mint tajtékzó müíel- háborodás időnapelőtt megőrölte, lejáratta a- zokat a nagy embereket, kiknek neve, törekvése, munkássága fogalommá kellett volna hogy váljon a kózíudátban. És az e- gyéni érvényesülés, a szemérmetlen törtetés keresztül gázolt évtizedek politikai, tudományos művelődési terén elért eredményeken ; eszközeiben nem válogatva közprédává tette az egyéni tiszteletet, becsületet, arra nem is gondolva, hogy a mit ily módon lerombolt annak a romja bizonyára őt, magát temeti el. Az alkotás, tovább fejlődés és haladás munkája Így szünetelt. A szünet pedig a meglevő erőket sorvasztotta el. A fékevesztett és szenvedély felkeltésére alkalmas szó, beszéd lassan-lassan az agy rostáján a lélekbe szűrődött, később megüllepedett s bizonyosodossá lett a felkeltett kétely, tudattá erősbödött a czélzatos reáfogás és mint hínár az álló vízfelületet, észrevétlen ellepte az emberi lelket a szenvedély, az elfogultság talán a gyűlölet is. És minél nagyobb embertömeget kerített igy hatalmába a szó, annál kiterjedtebbé lett ez a megíéveiyités. Megrendült a hit, elveszett a tudás, tapasztalat; az érdem. a tekintély ereje. És leráncigálva, porba hullva az eszmény is, melynek kultuszát fentartani ápolni és fejleszteni minden igaz ember kötelessége. így jutottunk ide és ide jutottunk a hol most vagyunk, mikor nemzeti visszaesésről, sülyedésről beszélünk. Tovább nem szabad sülyedni, hanem felismerve hibáinkat megtévelyedésünket a javulás útjára kell térni. Mán maga a belátás: fél javulás. A hit az akaraterő és a következetes cselekvés elő fogja segíteni ezt. Hinni kell, hogy akarjunk és akarni kell hogy higyjünk. A nemzet hivatása, ildve, boldogsága függ ettől, azé a nemzeté, melynek mind- anyian, egyformán tagjai vagyunk, És vajon öntudatos lények lennénk-e ha a magunk boldogulására nem munkálkodnánk ? Válasz. E lap előző számú vezércikkének utolsó részében a Mórucz- féie zászló affair nyílttéri felemlitéseért, tudvalevőleg Jékey Sándor főszolgabíró urat nyilvánosan kérdőre vontam és habár feltételes, de mégis energikus hangú sértésekben részeltettem. Miután azonban ezek nyomán Jékey Sándor ur arról értesített, hogy ő engem nem sértett s a kérdéses nyiltterében semmiféle sértési szándék nem vezette ellenem, ennélfogva az előbb említett czikkem utolsó részében a kérdőre vonással kapcsolatban feltételesen történt sértésekre nézve én is lovagias kötelességemnek ismerem el közreadni, miszerint: ezennel kinyitatkoztatom, hogy a a Fehérgyarmati Hírlap folyó hó 17-iki 24. számában „Észrevételek és nyílt válasz jékey Sándor fehérgyarmati főszolgabíró urnák a Szamos folyó hó 14-iki számában közölt nyílt terére“ címen megjelent cikkben foglalt feltételes sértéseket, — melyekre a Szamosban megjelent fennhivatolt cikk általam történt félreértése adott okot, — visz- szavonom és azokért bocsánatot kérek. Magyarádi Boross Lajos dr. HÍREK. Segély kiosztás Az ököritói tüzka- taszírófa alkalmából alakult segitő-bizottság e hó 26-an Csengerben Csaba Adorján főispán elnöklete alatt gyűlést tart, melyen a begyült összegeknek mikénti felosztása tárgyában fognak határozni. Tanítók öröme. Most már bizonyos a kedvezményes utazás. Megjött a rendelet, hogy a községi és felekezeti tanitók, tanítónők, óvónők, tanárok és hitoktatók megkapják a kedvezményes féláru utazásra az arcképes igazolványt, ha eziránti kérvényeiket, sajátkezüleg aláírt arckép és 2 drb. 1 kor. levélbélyeggei felszerelten a kir. tanfelügyelő, iiletve isk. igazgató utján az államvasutak igazgatóságához beterjesztik. A kérvényezés határideje jul- 31-ig van megállapítva. Humoros tolvajok. Sonkádon folyó hó 17-én, pénteken éjjel érdekes lopás történt. Szabó József gazdálkodó nyugodtan aludt a tornáczon, mialatt ismeretlen tettesek befogták Szabó két lovát az uj szekerébe és elhajtottak. Távozás előtt azonban az egyik tolvaj egy nagy botot fektetett az alvó gazda mellé a következő felirattal: „ütheted bottal a nyomát.“ Úgy tudjuk, hogy nemcsak a gazda, de a csendőrök is üthetik bottal a nyomát. Vallomás a halálos ágyon. Két év előtt Mátészalka közelében, Vitka mellett meggyilkolva találták Klupka János cipészmestert. Fejszével ütötték agyon jémesen megcsonkították. A csendőrök sokáig nyomoztak a gyilkos után. Eredménytelen maradt a vizsgálat, melyet be is szüntettek. A két év előtti gyilkosság tettese most váratlanul jelentkezett. Mátészalkán Sapári József gazdálkodó a halálos ágyán vallomást tett, hogy ő ölte meg Klupka János czipészt, ak- régi haragosa volt és vagyonára tört. Sza- pári vallomásáról értesítették a csendőrséget. A vallomás után néhány óra múlva meghalt. Krassószörény pusztulása. Háromszáznál több halott. Istenítélet zúgott végig Európán. A táviró minden irányból pusztító árvizekről hoz jelentéseket. A legnagyobb pusztítást Krassó-Szörény megyében vitte véghez. Több mint harminc községet temetett el a dühöngő ár. Sok faluból nem lehetett hirt kapni, s nem lehetetlen, hogy ez a szörnyű rombolás még nagyobbarányu. Csendőrsoríiiz egy temetésen. Lubény községben egy idegen ember hirtelen meghalt. A falu babonás népe nem akart az idegen halott számára sírhelyet adni és kivonult a temetőbe, hogy megakadályozza a holttest elhantolását. Olyan veszedelmes volt a hangulat, hogy csendőröket kellett kirendelni a temetőbe. A tömeg megtámadta a csendőröket akik erre soríüzet adtak. Négy ember életveszélyesen, nyolc pedig súlyosan megsebesült. A Tisza áldozata. A nyirmadai takarékpénztár főkönyvelőjének fia Stein Tóni e hó 15-én Vásárosnaményra utazott. A nagyon szívesen látott vendéget hasonkoru rokonai a Tiszára fürödni hivták. A fiatal Stein nem értett az úszás mesterségéhez, s minden elővigyázat nélkül nekílökte magát a Tisza árjának. A viz árja a folyó közepére sodorta, ahol a viz alá merült, s a mire fürdöző társai odaértek a vizbe- belefult. A szegény búnak csak holttestét sikerült a vízből kifogni, Hulláját nagy részvét mellett péntek délelőtt temették al. Mely esetekben van válópernek helye? Ily címen a házasság- és Családjogi Szemle kiadásában egy rendkívül könnyen áttekinthető jogi füzet jelent meg, mely a magyar házassági törvény szerinti házasságfelbontó okokat igen népszerű nyelven, kitűnő rendszerben világítja meg. A mü szerzője Dr. GERŐ ERNŐ budapesti ügyvéd. A könyv a jogász, különösen pedig a laikus közönségre nézve nélkülözhetetlen, melynek eddig a magyar házasságjogiirodalombó! népies kiadvány nem állott rendelkezésre. A könyv ára 60 fillér. Kapható a pénz, vagy ennek megtelő postabélyeg beküldése ellenében a szerzőnél (Bndapest, VII. Er- zsébet-körut 17.) Egy hires sírásó halála. Schönbergor Mayer 101 éves ungvári sirásó, ki 70 év alatt több mind hatezer halottat földbe- ásoti, meghalt. Schönberger az 1856 évi kolera idején a vármegye megbízásából százszámra takarította el a halottakat és átélte az 1873. évi kolerát is. Halálozás, nagyváradi Id. Móricz Gyula györteleki potamester f. hó 14-én délután 2 órakor, életének 69.-ik évében Györteleken elhunyt. Nyugalomba. Kubek Elek máramarosszigetí kir. Ítélő táblai jeleggel felruházott kir. törvényszéki biró, f. hó 1-én nyugalomba vonult. 1 Ne ‘étovteék h, fáj a f* Beretvás-pastillát, ‘T :: hanem használton azonnal :: 1 7 .. hanem használjon azonnal amely 10 perez alatt a legmakacsabb migraint ős fájást elmulasztja — Ára 1 90 Kapható mi» Orvosok által ajánlva -*** ** *deo gyógyszertárban — Készíti: Beretvás Tamás gyógyszeré«* Kispes : 3 doboxzal ingyen postai málUÉAs.
