Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-11 / 10. szám

TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egész évre .................................8 korona Fél évre.................................4 „ Ne gyed évre________. 2___„____ Fe lelős szerkesztő és laptulajdonos: Br« Magyaré# La|®§ Megjelenik hetenként pánteben. A lapot érdeklő minden közlemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi Beross Lajos ügyvéd Fehérgyarmat címére küldendők. Szomorú idők. Azt tartja a néphit, hogy valahány­szor üstökös jelenik meg a mennybol­tozaton az mindig valami országos csapásnak az előjele. Most is szágul- \ doznak fölöttünk a világűrben és mintha igaza lenne a néphitnek, csapás zudult ismét a mi szerencsétlen országunkra. Ha nem is akarunk ezen a helyen po­litizálni nem vonhatjuk ki magunkat ama súlyos megpróbáltatások és hatá­sok alól, amelyek ezen állapotnak tár­sadalmi és gazdasági következménnyei, amelyek rettentő pusztulással fenyegetik nemzeti és honpolgári létünket. Bele­vág minden embernek a magánéletébe ezen uj helyzet, s az okosság a poli­tikától mentes békés munkát paran­csolja. Vad fájdalom szorítja össze a jó t magyar szivet. Szerte körülöttünk Eu­rópában még az annyira lebecsült Balkánon is békésen fejlődnek államok és nemzetek, uralkodók, kormányok és a közélet szereplői egyebet sem tesz­nek, csak alkotnak a köz javára és vagyonban, tekintélyben gyarapszik kö­rülöttünk minden ország és gyarapod­nak azok polgárai. Csak bennünket sújt a sors kegyetlen keze. Csak ná­lunk nem működnek harmonikusan azok a tényezők, amelyektől az ország és polgárainak boldogulása függ, csak nálunk tör egymás ellen minden olyan hatalom, amelynek összhangzatos együttműködése nélkül pedig csak pusztulás lehet az osztályrészünk. Csak nálunk torlódnak egymásra gonosz ha- inarsággal mindazon ellentétek, ame­lyek nemcsak hogy veszedelemmel fe­nyegetik a politikai ás társadalmi bé­kességet, a gazdasági fejlődést, de honpolgári és egyéni existenciánkat is alááshatják. Mi magyarok vagyunk a világ legszerencsétlenebb népe! Sötét a jövendőnek látóhatára, e- gyetlen csillagát a reménységnek nem tudjuk felfedezni. Csak a vész és pusz­tulást hirdető üstököst látjuk a fejünk fölött amint szilajul száguld előre sza­bálytalan pályáján, hogy összerombol­jon mindent ami az útjába kerül. Ha remélni, vigasztalódni, erőt meríteni akarunk, nem a jövőbe, csak a múltba tekinthetünk vissza, ahonnan ezer küz­delmes esztendőnek dicső eseményei ragyognak felénk. Ez az ezer eszten­dő, amelylyel a magyarság mint vitéz, államalkotó és bölcs nép kitörölhetetlen betűkkel irta bele magát a világtörté­nelembe, megnyugvás nekünk. Múl­túnk a biztosítéka annak, hogy fönn­maradunk, hogy virágzó állami és nemzeti létre vagyunk hivatva, még ha a pokol összes ördögei is összeesküsz­nek ellenünk. A vész napjaiban ez a nép mindig megtalálta önmagát, min­dig méltó volt a szkiták országából jött ősökhöz, kik vérrel és vassal hódítot­ták és tartották meg ezt a hazát. Bár­mit hozzon is a fenyegető jövendő, minél gonoszabb megpróbáltatásokban lesz része ennek a népnek, annál erő­sebb és elszántabb lesz az. Az államvasutak csődje. Az iglói szózat — egészen elte­kintve politikai vonatkozásaitól, me­lyekhez ezúttal semmi közünk — rá­CSALÓPÁS. (A „Fehérgyarmati Hírlap“ tárczája.) Midőn a vonat Gravesandban elhagyta a Bonbayba induló gőzhajót., hogy a városba visszatérjen, sokan zokogtak a vaggonokban. Leghevesebben miss Agnes Laiter sirt, Elég oka is volt rá. Az egyetlen férfi akit valaha szeretett, Indiába távozott. És India, mint mindenki tudja, szép egyenletesen djungelek- re, tigrisekre, szemüveges kígyókra és se- povokra oszlik. Phil Garron ott állt az esőben a gőz­hajó fedélzetének karfájára támaszkodva s szintén boldogtalan volt, de nem sirt. A „teá“-hoz küldték. Hogy ezzel tulajdonképen mi is van mondva, arról neki volt a legcse­kélyebb sejtelme. Azt hitte, hogy ágaskodó paripán, teacserjékkel beültetett halmokon kell majd átszáguldania, s hogy ezért busás fizetést fog kapni. Ép ezért nagyon le volt kötelezve nagybátyjának, aki őt ez álláshoz segítette. Az volt a célja, hogy összes tar­tozásait tisztázza, tetteit szabályozza s fi­zetésének nagy részét megtakarítja, hogy csakhamar visszatérhessen és elvehesse La­iter Ágnest. Phil Garron barátai társaságá­ban elég tétlenül eltöltött három évet s minthogy semmi dolga sem volt, természete­sen szerelmes lett. Szép legény volt, de felfogásban, véleményben és alapelveiben in­gadozó. Noha barátainak nem volt valami különös terhére, mégis szívből örültek, midőn elbucsozott, hogy Darjilingbe távozzék a titkozatos teahivatalhoz. — Isten veled, kedves gyermek! — kiáltották feléje, — Légy rajta, hogy ne lassúnk viszont! — ezt azonban már csak úgy gondolták hozzá. Az utazás tartama alatt nagy terveket szőtt. Mindenkit meg fog lepni tetterejével, dolgozni fog, mint egy ló, hogy végre dia­dalmasan hazavihesse Laiter Ágnest. Jó tu­lajdonságai mellett az volt egyedüli hibája, hogy gyenge volt, nagyon gyenge. Jellemében nem volt felfedezhető valamely különös er­kölcstelenség, azonban elégtelen volt és lágy, mint egy agyagdarab. Mig tehát Laiter Ágnes vörösre sírta szemeit, — családja ellenezte a házasságot, — addig Phil Darjalingbe utazott, „a ben- gáliai tenger egy kikötőjébe“, mint anyja magyarázólag mondta barátainak. A hajón csakhamar otthonosnak érezte magát, isme­retségeket kötött, hatalmas számlát csinált szeszes italokban és minden kikötőből óriási leveleket irt Laiter Ágnesnek. Azután meg­érkezett tevékenysége színhelyére, egy Dar­jiling és Kangra közt elterülő ültetvényre; s jóllehet a jövedelem, ló és a munkakör nem egészen felelt meg ezekről alkotott vélemé­nyének, eleinte mégis jól ment minden s növelte kitartásához fűzött reményét . . . Időhaladtával, midőn munkája szaporo­dott, Laiter Ágnes képe lassan-lassan eltűnt emlékezetéből s csak üres idejében tért visz- sza, amely nem volt túlságosan gyakori. Kö­rülbelül két hét múlva teljesen elfeledte i csak úgy röptében emlékezett rá, mint aa iskolásfiu, aki elfeledte megtanulni feladatát. Magyar Vulkáncementgyár Részvénytársaság Központi iroda: Budapest, l, Sas-utca 25. szám. — Telefon-sz.: 107-35. Gyártelep: Selyp. — Telefon: Hatvan 46. Ä let'll ® Els^rendü Selypi portlandcementet, Vulkánportland cementet,kitűnő imjCilii® minőségűt, mely a portlandcement szab\Anyait 50%-kal túlhaladja. lip§pHg|

Next

/
Oldalképek
Tartalom