Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-25 / 47. szám

------------------£------------i ---------------------■ Ki zárólag a király nevéből álló szó­védjegy védjegyoltalma. Az osztrák köz­munkaügyi miniszter kifogás tárgyává tette a budapesti 15.190 és 15.191 sz. védjegye­ket, mert ezek kizárólag a „Ferenc Józseí“, illetve „Franz Józef“ szavakból állanak, mi­vel a védjegytörvény 3. §.-ának 1. pontja szerint kizárólag ő felsége arcképéből álló védjegyek nem lajstomozhatók s ez a tila­lom per analogiam az 1895-ben behozott szóvédjegy-intézmény óta a szóvédjegyekre is alkalmazandó. A m. kir. keresk. minisz­ter a szóbanforgó védjegyeket, (miután be­jelentő a név jogos használatát igazolta) ha­tályukban fenntartotta, mert úgymond véd­jegyekkel szemben nem a védjegytörvény 3. §. 1. pontja, hanem csakis a védjegynovella 1. §-a alkalmazható, ebben pedig nem fog­laltatik tilalom ő felsége nevének bejegyez- hetösége ellen. A szeszadó-bevételek csökkentése. A jövő évi költségvetések kétségkívül legér­dekesebb s talán & legjellemzőbb részlete az, mely a szeszadó-bevételekről szól. A szeszadó-bevételt ugyanis 16.3 millió koro­nával kevesebbre irányozták elő, azzal az indokolással, hogy a csökkentés a költségve­tés realitása érdekében feltétlenül szükséges volt. A bevétel apasztása azonban csak arra szolgál, hogy a tényleges nagyobb bevétel­ből a hadügyi költségek előrelátott emelke­dése fedezhető legyen. Ennek mértékére né­mi világot vethet az a körülmény, hogy a szesz-adó bevételt a jövő évben életbelépő nagyobb szeszadó dacára, csökkentették. A költségvetési előirányzat indokolása errenéz- ve még csak kétséget sem hagy fönn. Neve­Melléklet. 47. számhoz. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP zetesen jelzi, hogy amennyiben az 1911. év­ben aa 1908.évi 28. t.-cikkben megállapított adótételek teljes mérvben érvényesülni fog­nak, a kitüntetett 16.277.000 K spasztás túlzottnak mutatkozik ugyan, de azért nem óhajtja a pénzügyminiszter ezen a címen 108 millió koronánál nagyobb összeget elő­irányozni, mert a magyar szent korona or­szágainak az 1911. évi közösügyi kiadások­hoz való hozzájárulása cimón a jelen költ­ségvetési előirányzatba egyelőre beállított összegek a közösügyelc tárgyalására össze­hívandó országos bizottságok határozataihoz képest majdan esetleg fel lesznek emelendők s az esetben mutatkozó többkiadás ellen­súlyozására itt kivan megfelelő fedezettről gondoskodni. Összelopott áruház. Érdekes hirt közölnek Szentpétervárról, mely kézzelfog­ható bizonyítékát képezi annak a rég han­goztatott vádnak, hogy a szibériai vasúton a vasúti alkalmazottak erősen megdézsmál­ják az áruszállitmányckat. Az eset a követ­kező: Golodiew egy kis városka a szibériai vasút mentén s az átobbi időben arról váit nevezetessé, hogy hat ilmas áruházat állí­tottak fel a főtéren, . hol mindenféle árut potom áron lehet vásárolni. Oly nagymérvű volt az áruház olcsósága, hogy nemcsak a közeli, de a távolabbi vidékekről is ide-öiön- löttek az emberok áruszükségleteik beszer­zéséé végett. Oly nagy volt a vevők tolon­gása, hogy az elárusító személyzet számá­nak folytonos szaporítása mellett sem volt képes az áruház a Parisra, vagy Berlinre emlékeztető óriási fergalmat kellően lebo- ! nyolitani. A helybeli es vidéki kereskedők­ul 0. november 25. nek természetesen igen nagy kárt okozott az áruház s ezek addig kutatták, szimatol­tak míg rájöttek, hogy aa áruház portékái­nak túlnyomó része a szibériai vasúton szállított áruk megdézsmálásából származik. Az áruház tulajdonosa ugyanis titkos üzleti összeköttetésben állott a tolvaj vasúti alkal­mazottakkal, kiknek nagy része rendes ha­vi fizetést húzott a ravasz kereskedőtől, mig mások a beszállított áru értékének bi­zonyos csekély hányadával lettek jutalmaz­va. Most mindez napfényre kerülvén, kér­dés mi lóg történni ? Hát orosz szokás sze­rint az, hogy a kisgazembereket felakaszt­ják, a nagyokat a bezsebelt zsákmánnyal együtt illő jutalék ellenében futni hagyják. Kötél. Egy ügyvéd és ügyfele köz ott ügyről van szó. Valami pörből kifolyólag a törvényszék megítélt az ügyvédnek 840 ko­ronát, tehát az ügyvéd felszólította a klien­sét, hogy fizessen. Harmadnapra megjött a 840 K postautalványon. Szelvényre pedig es volt írva; „Itt küldök 840 koronát, vegyen rajta kötelet.“ Az ügyvéd nem vesztette »1 hidegvérét. Behivatta a segédjét! — Doktor ur — mondja neki — itt van 840 K. Menjen, vegyen rajta, miután a minőség meghatározva niacg, középáru, kö- zépminőségu kötelet. És három nap múlva a vidéki ember egy nagy csomagot kapott telve kötéllé! és evvel a levéllel, Tisztelt Uram ! Megbízatásának eleget téve itt küldöm Önnek a 840 koronáért vásárolt középminő- ségü kendeerkötelet. Felmerült költségeim a vásárlás körül; eljárási dij, szállítás ősz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom