Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-25 / 47. szám
2. oídfti. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP 1910. november 25. nyésztőtől, az állatkereskedőtől és a mészárostól, hogy engedjen a maga áraiból, mikor az állam tudni sem a- kar arról, hogy a husinséget legalább a husfogyasztási adó elejtésével enyhítse. Azt mondják: az nem vezetne célhoz, mert az ellengedett adó nem a fogyzsztók, de a husárusitók hasznára esnék. Képtelen beszéd, hiszen az élénk kereskedelmi verseny egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy akár e- gyesek, akár az összeség a fogyasztók megkárosítására használják ki a husfogyasztási adó eltörlését. Ezekben adva van a drágaság beállításának és emelkedésének egyik fő oka, de egyszersmind kitűnik az elmondottakból az is, hogy az állam pénzügyi érdekei és a kereskedelem érdekei diametriális ellentétben állanak egymással. Az állami monopóliumok egyszerűen konflskálják némely fogyasztási cikk forgalmát, a fogyasztási adók pedig más közszükségleti cikkek forgalmát bénítják meg. Szóval: az állam leszedi a kereskedelem elől a tejfelt, csoda-e aztán, hogy sem a kereskedő, sem a fogyasztó nem boldogul. de végre — mert mindennek meg van a véghatára — az állam sem fog boldogulni. Szatmár vármegye alispán* hivatalához a következő kérvény küldetett a be Fehérgyarmat—Kis- ari ut kiépítése tárgyában. Tekintetes Alispán Ur! A Fehérgyarmat és Kisar között elvonuló s 5 kilométernyi jelenleg községi ut évekkel ezelőtt a törvény- hatósági utak között szerepelt, ez útvonal lekövezését Szatmár-vármegye Bereg-vármegyének szerződésileg, kötbér terhe mellett megígérte, a szerződésben kitett idő értesülésünk szerint ez évben lejár s Így vármegyénknek a 20,000 korona kötbért meg kell fizetni. Ezek előre bocsátása mellett kiemeljük, hogy az útvonalon az év legnagyobb szakában a nagy sár és az árvizek miatt közlekedni nem lehet. Vármegyénk az alap hiánya miatt hallani sem akar ez ut kiépítéséről, holott e kiépítés járásunknak, főként a járás székhelyének: Fehérgyarmatnak s az érdekelt községeknek eminens érdeke volna s Fehérgyarmat és környékének gazdasági és kereskedelmi fellendülését eredményezné. Miért is aziránt folyamodunk, hogy az 1890. I. t.-c. 37. 38 és következő §§-ai alapján a Fehérgyarmat—Kisari útra nézve méltóztassék Fehérgyarmat, Kisar és Nagyar községekből az úti bizottságot megalakítani s méltóztassék az 1890. 1. t.-c. 47 §-a alapján az ut kikövezéséhez a törvényhatósági útalapból főkép az azok fentartásából megtakarított összegekből a fehérgyarmati vasúti állomásnál követ, és a munkálathoz lényeges pénzbeli s más anyagi segítséget és műszaki segélyt nyújtani. * * ^ Egyben aziránt esedezünk Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése előtt is, hová jelen kérvényünk felterjesztendő méltóztassék a Beregvármegye javára kikötött 20,000 korona kötbért s ezenkívül más anyagi segítségei is ez ut kiépítéséhez kiutalni. Tisztelettel Dr. Magyarádi Boross Lajos és társai. Kérjük azokat a t. cz.előfi- zetőinket, akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt minél előbb megújítaná szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen, mert lapunkat csakis előfizetőinknek küldjük. ÍÍTre K. Kinevezés. Az igazságügyminister Ötvös Károly helybeli járásbirósági Írnokot irodatisztté léptette elő. E kinevezés járásbíróságunk egyik legszorgalmasabb s igen jóravaló hivatalnokát érte. A jói megérdem- lett kitüntetésnek őszintén örvendünk. — Csaba Adorján vármegyénk főispánja dr. Helmeczy Pál szatmári ügyvédjelöltet díjtalan közigazgatási gyakornokká nevezte ki és szolgálattételre a szatmári főszolgabírói hivatalhoz osztotta be. Doktorrá avatás. Marczinkovszky János és Kubovich Zoltán Dr. Magyarádi Boross Lajos helybeli ügyvéd irodájában működő jelölteket a kolozsvári tudomány egyetemen f. hó 19-én avatták az összes jogtudományok doktorává. Eljegyzés. Dr. Bagossy László törvényszéki biró és kaplonyi földbirtokos folyó hó 16-án eljegyezte Báró Marschal Annát, Báró Marschal Gyula honvédhuszár dandárparancsnok leányát Debreczenben. Esküvő. Kristóffy Edithet, Kristóffy Józsefnek vármegyénk volt főispánjának későbbi külügyminiszternek, — leányát — f. hó 19-én vezette oltárhoz ifj. Ottlik Iván. Ügybeosztás. A helybeli kir. járásbíróság jövő évi ügybeosztása ez évi űgybe- osztásnak megfeleiőleg megtörtént, változás csak annyiban állt elő, hogy a polgári megkereséseket (M. lajsrom) a jövő évben Balás Zoltán vezető járásbiró intézi el. Balás Zoltán vezető járásbiró ügyköre tehát: az elnöki ügyek, a büntető ügyek, a polgári vegyes ügyek, a polgári megkeresések, a kir. közjegyző akadályoztatása esetén a kir. közjegyző elé utalt ü- gyek és örökösödési ügyek ellátása. Kunczly Sándor kir. járásbiró a sommásperek, az anyakönyvi ügyek, az egyeszségi ügyek, a — a rendes. Már tíz évvel ezelőtt is, a nép- számlálás alkalmával, magyaroknak mondották magukat. A fiatalság pedig kizárólag >Dicsértessék«-kel köszön. Szóval bárha tót falu Vinna s noha Ungmegyében van, nem igen van itt se máskép mint Szentes vagy Orosháza tájékán. Ha szép idő van, perzseli a napsugár itt is az avart s olyankor »tikkadt szöcske-nyájak legelésznek rajta« itt is, csak annyi a külömb- ség, hogy délibábot nem láthatunk. Valami igen messzire se láthatunk, aztán nem látunk kutágasokat se, szélmalmokat se, sem pedig rozzant csárdát. De külömben úgy van itt is minden. Virág nyílik itt is a réten s mikor rajta végig nyargal egy kóbor szellő, érintésétől olyan szépen bókol, hajladozik a fűszál, a kóró, a bokor. A luczernáson pillangó száll- repdes végig, szöcske ugrándoz keresztül a taposott utón, katicza-bogár kúszik az elhul- lajtott sarju-csomó között, aranyos-zöld szi- nü legyecskék szállnak a szép őszi napsugárban, apró rovarkák, tücskök zümmögnek, cziripelnek jobbra-balra. A szőlő árka mellett kecskerágó piroslik, mint a hogy Petőfi is zengte olyan kedvesen, s a patak partján szomorufüznek ága hajlik a vízbe itt is. Benn a faluban minden, a mit látunk — falu. A község közepe táján, a hol rendesebbek aházak, a zsalukáteres ablakok alatt orgonafa illatoz, az ablakokban muskátli. Faragásos a kapu, de néhol kapu sincs. Minek az? Nem cifrázzák. Könnyebben fordul be a hazatárő jószág, alkonyaikor a zörgős szekér, a mikor már az eperfa lombja feketén bólintgat. De meg ott luskálódik úgyis a kapu tájékán egy bozontos nagy házőrző. Persze a falu közepén a templom van. Szép, nagy templom, s régi, sok száz éves építmény. Kormosak kívül a falai, szinte feketék. És milyen sötét van a belsejében. A gót stilü keskeny hosz- szu ablakok lila, kék, bordó, sárga üveg karikái csak gyéren bocsátják be a világosságot. Itt miséznek a papok s itt énekel minden vasárnap a vinnai nép, az egész falu, szép bus ártatlan szent énekeket, harsogva, mint hogyha fizetnék őket. Mert a templomból nem hiányzik soha senki se. A templom alatt kripta van, a hol temérdek gróf és grófné nyugszik. Nincs is itt szegény ember, vagy ha van, nem sok. Koldus más faluból jár. Istenáldotta jó föld a határuk. Vinnának határa az egyik oldalon búzatermő sikság, másik oldalán a falunak hatalmas hegységek emelkednek, innen túl már nincs más Magyarországon mint csak hegy. Itt kezdődik. De itt még nem éppen zordon vagy vadregényes a tájék, hiszen még szőlője is van Vinnának, sőt a vinnai bornak meglehetős hire is van. Vidéke tehát különösen, megkapóan szép s levegője pompás, a lehető legegészségesebb. A határ lapályos oldala nyájas, mosolygó, mondhatni festői tájék a maga búzatábláival, kukoricza-íöldjeivel, mezőivel, erdőivel, halmaival, az egész pedig hegyes-völgyes. dombos — és változatosságával szerfölött megvesztegető képet nyújt az érkezőnek. Ezek a sik területek pedig egyíől-egyig mind görbék, vagyis egy sem áll vízszintesen, kanéin mind lejtős: jobbra-balra vagy előre- hátra vannak hajolva s ez teszi halmossá a vidéket. Vinna a nagyobb-fajta községekből való : lakosainak száma közel jár a két-ezer- hez. Elég kár, hogy bár igen jó módú a lakosság, mégis nagyon járnak az emberek Amerikába. Vannak, a kik tn.ír háromszor- négyszer is töltöttek néhány évet Amerikában, s akárhány itteni tót folyékonyan beszél angolul, sőt láttam olyat is, a ki Amerikában tanult meg magyarul, Vallásilag a lakosság Vinnán úgyszólván kizárólag katholikus, melyből egy kisebb töredék görög katholikus s ez a szomszédos tárnái ruthén egyházhoz tartozik. Más vallásbeliek elenyésző számban vannak s psakis zsidók vannak még tekintélyesebb számban. — Nemzetiségre nézve szintén csaknem ki-
