Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-04 / 5. szám
Melléklet. Regény csarnok. ÉJSZAKA. Irta: FODOR REZSŐ. (Folytatás.) Eljött az ősz, hogy a természetre kiterített köntösét enyészetté tegye. A fák lombtalanul állanak, levelük szanaszét hever a földön, a mig jön egy szellő és magával sepri a sárga, sáros, fonnyadt leveleket, Hova ? Merre ? Nem kérdezi azt senki. Kit is érdekelne a soruk ? A fát csak addig látja az ember, a mig lombos árnyékában menedéket lel a nap forró sugarai elől, a mig néki veti az árnyékát. És az ember életében is van ősz, mely tele van hervadással, szomorúsággal Egy őszi este a kávéház ablakából megpillantotta Dodi Gittát. Dódí felugrott helyéről és a fiuk — természetesen nevettek rajta. Egyik cimborája amidőn látta, hogy kifelé indul az ajtón, megjegyezte: — Nini, a Dódi kalandra megy. Dodi pedig kísurant a kávéház ajtaján és a lány után iramodott. Mikor elérte, megszólította. Gitta csaknem megijedt, mikor Dodit látta maga előtt. — Mit kiván tőlem Dódi ? — Semmit Gitta, észrevettem és ... . bizonyos dolgok felől beszélgetni akarok magával. FEHÉRGYARMAT| HÍRLAP __________________________ 5. szám. — Miféle dolgokról ? — Gitta! — Nos igen. Kérdezzen. Én felelni fogok. Hát azt hiszi, hogy most, a három év előtt történtek után — hiszen tudja . . . — Emlékszem. — És nincs számomra semmi mondanivalója. — Nem vagyok oka semminek. — Miért bánt igy velem? Nem, Dódi, ön téved. Nekem van szivem. Az én szivemnek mindennap egy hosz- szu esztendő. Miért láncoltam volna még szorosabbra szivét a szivemhez? — No, ne nézzen már olyan szomorúan, nézze, én mosolygok. — Nem tudok mosolyogni. — Mire gondolt ? — Nem tudom, mit átkozzak előbb ? A sorsot, szerelmet, vagy az egész világot. — Gitta, nem fog elhagyni többé ? — Nem szabad önt követnem. — Mikor láthatom önt újra? — Talán tavasszal. Addigra megváltozhatnak körülményeim. Akkor Irént elhagyom. — Gitta, maga sohasem szeretett. — Ne mondja ezt. — Valóságot akarok. ' — Volt egy mese, a mely valóság volt. Isten vele. — Ilyen könnyen tudja ezt megtenni. — Ne kérdezze, Dódi. Tekintetük találkozott. Hirtelen elhallgattak. Mintha tekintetükben olvadt volna fel minden érzésük. — Isten vele, Gitta, — szólt szomorúan Dódi. — Isten vele. Es Dódi visszament barátaihoz a kávéházba. (Folytatása köv.) „KOSSUTH“ KONWHYOMPA FEHÉRGYARMAT. ■ ■ ■ ■ Ajánlja két modern gyorssajtóval, többféle segédgéppel és a legdivatosabb betüfajokkal felszerelt könyvnyomdáját bármely szakba vágó munka gyors, pontos és ízléses kivitelére. Elvállalok folyóiratok, müvek, árjegyzékek stb. elkészítését a lehető legolcsóbb árak mellett. Egy legalább két középiskolai osztályt sikeresen végzett fiú tanonczut felvétetik.
